Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A falu és az olajipar

tyúzásra Ortaházára. Ebből a mennyiségből 1178 hordó (barrel) tartályko­csikon Almásfüzitőre a Vacuum finomítójába lett elszállítva. A harmadik 420 bbl-es kifolyó tartály felállítva a Budafa 2 kúton, és 2 db 420 bbl-es tartály felépítésre került a tartálykocsi töltőnél Ortaházán. " 45 A községi iratokban 1938. során két alkalommal szerepel olajra vonatkozó adat. A körjegyzőség megszüntetésére tett indítvány elleni tiltakozás indoka­ként, a márciusi ülésen ezt hozta fel a képviselőtestület: "... abba a szeren­csés helyzetbe kerültünk, hogy a Lispe-Szentadorjáni olajkutakból termelt olaj tároló és elszállító állomása a községünkben van. " December 23-án az ortaházai Legeltetési Társulat és a Magyar Amerikai Olajipari Rt. között létrejött 1 éves haszonbérleti szerződést hagyta jóvá a testület. A szerződés nincs meg a körjegyzőség iratai közt, így annak tartal­mát nem ismerjük. 1938. június 15. Horthy Miklós kormányzó és kíséretének látogatása Lispén. 46 A kormányzó különvonatát a "Csömödér-Páka" vasútállomáson magas rangú személyiségek várták. Köztük: Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter, Petneházy Antal iparügyi államtitkár, Róth Károly miniszteri osztály­főnök, Ralph Peter Bolton a MAORT elnöke, Paul Rudemann a MAORT ve­zérigazgatója, Papp Simon a MAORT főgeológusa. Csömödérből a MAORT személy gépkocsijai val utaztak a lispei olajmezőre. Annak alapos megtekin­tése után a gépkocsikkal Ortaházára mentek, ahol megtekintették a tartályko­csik töltését. 47 Ortaháza, mivel mellékvonal mellett feküdt, nem felelt meg a vállalat elvárá­sainak, ezért 1939-ben -a már korábban tervbe vett - Újudvar vasútállomásig építettek egy, napi 100 vagon kőolaj továbbítására alkalmas csővezetéket. A Magyar Királyi Államvasutak közben 50%-al megemelte a hazai kőolaj szál­lítási díját. Ezért - itt ismét idézzük Papp Simonnt - "A MAORT és a keres­kedelemügyi minisztérium nem tudott megállapodnia MAORT számára még elfogadható vasúti díjazásban, ezért a vállalat a csővezetékes szállítás mel­lett döntött. így a vasút elesett az olajszállításból eredő jövedelemtől. Sem a vasút, de még a szakemberek sem számítottak a magyar olajtermelés ilyen gyors növekedésére. " 48 A csepeli Shell finomítóig Újudvartól kiépített kőolajvezetéken 1941. no­vember 28-án indult meg a szállítás. Ekkor már az ország hadban állt. Bár tá­vol határainktól folytak a harcok, de hatása az olajiparban is érezhető volt. A MAORT azonban nem politizált (ha az üzletpolitikát nem nevezzük politiká­nak), hanem termelt. Ehhez azonban korszerű termelő berendezések kellet­tek, pl. nagy teherbírású, és nagy önsúlyú Mack tehergépkocsik, amiket a tör­vényhatósági utak, és a rajtuk lévő favázas hidak már nem bírtak el. Az ira­tok közt található térképvázlaton megjelölték a Mack tehergépkocsik által használandó útvonalakat, és hidakat, Kerettye, Dobri és Páka térségében. 105

Next

/
Oldalképek
Tartalom