Molnár László: Ortaháza története (Zalai Kismonográfiák 6., Zalaegerszeg, 2002)

A falu és az olajipar

Ezekre a vállalat úthasználati engedélyt kért. Ennek fejében a fahidak helyé­re mindenütt nagy teherbírású vasbeton hidakat építettek, melyek egy része még jelenleg is meg van. 1941. december 13-án Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak. A MAORT ettől kezdve -jogilag -, ellenséges földön működött. Német nyo­másra, a kormány utasítására, az iparügyi miniszter 1941. december 20-án kelt 79.997/II.sz. rendeletével a MAORT kincstári használatbavételét rendel­te el. A MAORT működését ez által szüneteltették, és egy új vállalatot hoz­tak létre "MAORT Üzemek a Magyar Királyi Kincstár Használatában" né­ven. Ez által az államnak közvetlen beleszólása lett az olajtermelés alakításá­ba. Annak mértékét már nem a MAORT gazdasági érdekei, hanem a politika határozta meg a következő évtizedben. Az új vállalat 1941. december 20-tól -1945. január 20-ig működött. Ortaháza számára az olajiparhoz való kapcsolat 1944-ig, csak az ott dolgozó néhány férfira korlátozódott. 1944-ben azonban ismét fontossá vált a település. A hadvezetés a hadi hely­zet ismeretében szükségesnek látta kisebb, az ellenséges légierő elöl jobban elrejthető kisfinomítók, un. zseb finomítók létesítését. Ilyenek felállítására valamennyi magyarországi finomítót, és kőolajtermelő vállalatot kötelezték. A MAORT Üzemek a M. Kir. Kincstár Használatában vállalatot két ilyen fi­nomító felállítására kötelezték. 1944. július 21-én a megvalósítás gyakorlati része is elkezdődött. Alábbiakban Gráf László Papp Simon vezérigazgatónak a Weiss Manfréd Gyárban tett látogatásról e tárgyban írt jelentését ismertet­jük: "A Weiss Manfréd Gyárban a (nyersolaj-lepárló) berendezést Czakó fő­mérnök úr ismertette, röviden azután meg is tekintettük. AW.M. ezt a kis le­párló-berendezést az 1930-as évek tájékán készítette, amikor a fűtőolaj-árak emelkedtek. Üzemben a berendezés nem volt. A meglévő készülék két részből áll: Egy hatemeletes kiforraló-kazánból, melyben az egyik emeletről a másik emeletre folytatólagosan lefolyó nyersolajat a forralokazánban elhelyezett gőzkígyók melegítik fel. A gőznyomása maximálisan 7 atü. lehet. A felmele­gedés következtében távozó nyersolaj-gőzök a forralókamránál összekötte­tésben lévő Raschig - gyűrűkkel telt deflegmátor- toronyban lesznek rektifi­kálva, és vagy a torony felső, vagy pedig középső részén vezethetők a kon­derzerbe. A konderzer azonban már hiányzik, mert időközben más célokra használták fel. Az egész berendezés idomvas-állványon nyugszik és meglehe­tősen rozsdás, és elhanyagolt állapotban van. A készülék rajzát Czakó főmér­nök úr a napokban vállalatunknak megküldi. A berendezés kapacitására vo­natkozólag Czakó főmérnök úr úgy informált bennünket, hogy a berendezés­sel naponta 15 waggon nyersolajat lehet lepárolni, a berendezés ára tekinte­tében pedig úgy nyilatkozott, hogy az az egész berendezés súlyától fog függe­ni. Véleményem szerint a berendezés megvásárlásának kérdésével érdemes 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom