Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)

Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - Az első világháború hatása a község életére

Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914-1929) Az első világháború hatása a község életére A pacsai járás főszolgabírója 1914. július 7-én az alábbi meghívót kapta: „A meggyilkolt Trónörökös és Trónörökösnő lelki nyugalmáért gyászistentisztelet f. hó végén 9 órakor fog tartatni, melyre ezennel bátor vagyok tisztelettel meghívni. alázatos szolgája Illés István plébános"

1 A meghívóban „a hó végén" kifejezés nyilván július 31-ét jelentette. Arra senki nem gondolt, hogy miközben Pacsán az istentiszteletre készülődnek, valahol már a hadüzenet szövegét fogalmazzák. A tragikus valóságot tükröző aktát az iskolaszék kapta. A főszolgabíró átiratából arról értesült a testület, hogy a belügyminiszter rendelete értelmében a frissen elkészült iskolát át kell adni a „Vörös Kereszt Kisegítő Kórháza" használatára. Az iskolaszéknek csak az egyhangú és készséges beleegyezés jutott, és az a gond, hogy a várva várt és végre elkészült iskola helyett tanításra alkalmas épületet kellett keresnie. Ekkor még elhitték, hogy mire lehullnak a falevelek, a tanulók visszaköltözhetnek szép új iskolájukba.

2 A képviselőtestület üléseire szóló meghívókon elmaradtak a tudomásul vételt igazoló aláírások, de olyan is akadt, akinek kézjegye ugyan ott szerepelt az íven, de közben a katonai behívója megérkezett, és a testületi ülés helyett a frontra ment. A hadba vonultak neve mellett változatos bejegyzéseket találunk: „hadi szolgálat miatt távol", „hadbavonult", „harctéren van". Az első nagyobb bevonulási hullám augusztusban érte a falut, azután már folyamatosan csökkent a férfilakosság száma. Már ez is kisebb zavarokat okozott, bár augusztus közepére a fele gabonatermést már elcsépelték, ami szép mennyiséget, 1.477 q búzát és 3.307 q rozsot jelentett. Úgy számították, hogy búzából 550 q, rozsból pedig 300 q lesz eladó, amit az uradalom termése még tovább növel.

3 A cséplés nagyrészt hagyományos eszközökkel folyt, mindössze két gép dolgozott a faluban. A gabona nagyobbik részét kézzel csépelték. Itt már hiányoztak a bevonultak, de azért megalakultak a 3-6 fős „bandák", akik saját szerszámaikkal dolgoztak, kialkudott részért járták a falut, de a szegényebbek a gabonájukat maguk csépelték ki. A kézi cséplőkre egyelőre azért is szükség volt, mert csak ők tudták elő109