Mészáros Ferenc: Pacsa története (Zalai Kismonográfiák 4., Zalaegerszeg, 1998)
Mészáros Ferenc: A község neve - Az első világháborútól a gazdasági válságig (1914–1929) - Az első világháború hatása a község életére
állítani a zsúpot, ami a szőlőhegyi borospincéknek szinte kizárólagos tetőfedő anyaga volt, de a faluban is jócskán akadt még zsúpos ház, a melléképületekre, istállókra pedig alig jutott cserép. A zsúp készítésére kizárólag a rozs szalmája volt alkalmas, ezért termeltek belőle kétszer annyit, mint búzából. A cséplőgép összetörte a szálakat, így a tetőfedésre szánt rozsmennyiséget meghagyták, és a legügyesebb kézi cséplőkkel dolgoztatták fel. Jó kereset volt ez, a bandák között komoly versengés folyt érte. A legjobbaknak további munkát jelentett, hiszen a betakarítás végeztével ők végezhették el a tetőfedést is. A bevonulások miatt a cséplés elhúzódott, s ez a betakarítást is késleltette. Az ősz szomorú hírekkel köszöntött be. A főszolgabíró jelentése szerint október 5-én már megérkeztek a sebesültek az iskolából átalakított kórházba. A lakosság megdöbbent: közvetve már érezte a háború hatását, hangulata változó volt, de bízott abban, hogy nem sokáig kell viselnie a terheket, s a győzelembe vetett hit lelkesítette. A képviselő testület bizottságot szervezett a katonák családtagjai megsegítésére, mert úgy látta, hogy azt „az állam előre láthatólag nem lesz képes teljes és kellő gondoskodással teljesíteni, így a nemzetnek kell az állam segítségére sietni." 4 Közadakozást szerveztek, élelmiszert és pénzt gyűjtöttek. Némely család 50-60 koronát is adott, hogy „legalább a nyomortól legyenek mentve a családfenntartók életéért remegő gyermekek és asszonyok." 5 Megszaporodtak a harcmezőn küzdő és elesett honfitársaink lelki üdvéért tartott istentiszteletek is. A gyűjtés tovább is folyt, és hamarosan 4.800 koronát tettek takarékpénztárba, különböző alapokra tartalékolva. Ebből kívánták támogatni a szegényeket, az árvákat, a sebesülteket és a kórházakat. A szép összeg most odalett, mert novemberben hadikölcsön jegyzésére kötelezték a községet, amelyet csak ebből tudtak fedezni. 6 Közben már sejtették, hogy a gazdaságban nagyobb bajok is bekövetkezhetnek, de a főszolgabíró felhívására a jegyző még azt jelentette az év végén, hogy az élelmiszerárak egyelőre méltányosak, azok szabályozására nincs szükség, mert nem térnek el az átlagtól. Ezt a megállapítását a húsárakkal támasztotta alá: marhahús 1,28 korona borjúhús 1,60 korona sertéshús 1,52 korona juhhús 1,12 korona 7 110
