Ruzsa Károly: Zalavég története (Zalai Kismonográfiák 1., Zalaegerszeg, 1994)

IV. fejezet: Az új Véged - Véged a 19. században

Zalavéget. Azóta teljesen megszűnt a major, bár még a 70-es években is laktak az egykori cselédházakban. A megmaradt épületeket lebontották, minden téglát elhordták innen úgy, hogy ma már a helye sem látszik az egykori virágzó majorságnak. A már a 19. század elején végedi és környékbeli birtokokat szerző báró Mikos a birtokai központjában, a Széplaki patak partján festői környezetben egy nagy kastélyt építtetett magának. Ez lett a család fő lakhelye, ahol Jókai Mór író és Than Mór festő is megfordult. Állítólag Jókai Mór Névtelen vár című regényét is részben ez a kastély és a vidék ihlette. A Mikos család azonban a nagyvilági életmód miatt teljesen eladósodott, el kellett adniuk a birtokaikat. Ezeket egy bécsi bankár család, a Zierer család vette meg. A falubeli monda szerint báró Mikostól Zierer Ernő egy napon a kastély parkjában egy fa alatt ülve, kártyán nyerte el a birtokát és vele együtt a feleségét. Ziererék a már meglévő birtokon nagy fejlesztéseket hajtottak végre. Továbbfejlesztették és kiépítették mikosdpusztai ipartelepüket, ahol malom- és fűrészüzemet, valamint szeszgyárat üzemeltettek. Ezek voltak a mai Mikosdpusztai lengyár elődjei. Ziereréknek szintén az 1945 utáni időkben kellett elmenniük a vidékről és veszni hagyni birtokaikat. Az egykori kastélyuk szerencsésebb volt, mint az Okolicsányiaké, mert túlélte a szocializmus évtizedeit. Az Ötvösön birtokos és végedi társbirtokos Szegedy család is majorságot építtetett a határban. A Szegedy család egyik tagja, a Végeden 1853-ban elhunyt Szegedy László a falu jótevője lett. Halálakor végrendeletileg nagyobb pénzösszeget hagyott Véged községre is. A Szegedy család birtokai a két világháború közötti időkben szűntek meg, ma már az ő majorjuk helye sem látszik. 1874-ben új tanító került Végedre Pozsogár Gyula személyében, aki igazán lelkén viselte a falu ügyeit. Tanítósága mellett templom kántora is volt. A templomunk szinte minden régi szobra és berendezési tárgya, közöttük az orgona is az ő közreműködésével került Végedre. Szerepéről az 1886. március 21-én megjelent Zala Megye című újság ezt írta: "Üj tűzoltó egylet Megyénkben. Végeden az ottani derék tanító, Pozsogár Gyula buzgólkodása folytán tűzoltó egylet alakult. Csak örülni lehet, midőn tapasztaljuk, hogy ezen kétségkívül leghumánusabb intézmény megyénk faluiban is utat tör magának." Tehát Pozsogár Gyula személyében a zalavégi Tűzoltó egylet alapítóját is tisztelhetjük. A megalakulás után hamarosan szükség is volt a tűzoltók munkájára, mert 1887. augusztus 7-én tűz ütött ki Okolicsányiék majorjában. A délután egy és két óra között kitört tüzet a végedi, batyki és zalabéri tűzoltók próbálták eloltani, de víz hiányában nem tudták megmenteni sem az urasági, sem a cselédházakat. A tűz színhelyén először a végedi önkéntes tűzoltók jelentek meg, akiknek ez volt első éles beveté130