S. Perémi Ágota (szerk.): A Laczkó Dezső Múzeum Közleményei 28. (Veszprém, 2014)

Vidi Nándorné: Karácsonyi énekes népszokás a bakonyi, Balaton-felvidéki német falvakban Christkindl (’Christ Child’)

IRODALOM

ARNOLD 1995 = ARNOLD M.: Egy német népszokás élete. A Christkindl-járás szokása Herenden. Kézirat. Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Adattára. 1995.

Bánd története II. így éltek és beszéltek őseink So lebten und sprachen unsere Vorfahren. Szerk. Mádl A. Bánd, 2008.

Die Welt Interjú 2010. november 26-án [2012.12.01.]

GELENCSÉR-LUKÁCS 1991 = GELENCSÉR J. - LUKÁCS L.: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. Székesfehérvár, 1991.

HEVES 2003 = HEVES, E: Fachausdrücke Volks und Heimatkunde Landesverwaltung der Ungarndeutsche. Budapest, CHROATIKA Kulturális Információs és Kiadói Kht., Budapest, 2003.

KOTSCH 2003 = KOTSCH, M.: Weihnachten. Herkunft, Sinn und Unsinn von Weihnachtsbräuchen. 1. Aufl. Jota, Hammerbrücke, 2003.

S. LACKOVITS 2000 = S. LACKOVITS E.: Az egyházi esztendő jeles napjai, ünnepi szokásai a bakonyi és Balaton-felvidéki falvakban. Veszprém, 2000.

SYNONYMWÖRTERBUCH 1989 = Synonymwörterbuch. Sinnverwandte Ausdrücke der deutschen Sprache. Autoren Fritze, M.-E. at al. Bibliographises Institut Leipzig, 1989. SZITÁSI-VIDI NÁNDORNÉ 2013 = SZITÁSI R - VIDI

NÁNDORNÉ BÜKI V: .....ahol a szivárvány is otthonra

talált”. Kislőd, 2013.

VIDI NÁNDORNÉ é. n. = VIDI NÁNDORNÉ BÜKI, V: Drunt am Tal. Kischludter Sang — Das Christkindlspiel in Kischludt. Adatközlők: Bélafi Béláné Marosi Magdolna (1927), Bognár Ferencné Szitási Mária (1928), Ernyei Béláné Tóth Veronika (1928), Lovasi Béláné Vas Mária (1926), Bélafi Ödönné Rostási Magdolna (1919) [Kézirat a szerzőnél.] WEBER-KELLERMANN 1987 = WEBER-KELLERMANN, I.: Das Weihnachtsfest. Eine Kultur- und Sozialgeschichte der Weihnachtszeit. Bucher, München, 1987. http://pfarre-steyer-christkindl.diozense-linz(pont)at http://kamalduli.blogspot.hu/2010/11 /levelek-gyermek- jezushoz.html

ADATKÖZLŐK

Bakonynána: Simonná Rummel Erzsébet (1954) gyűjtő és közreadó

Bánd: Krein Józsefné Mádl Teréz (1939)

Gyulafirátót: Kauker Katalin (1950), Timmer Jánosné Herend: Arnold Mária (1956), Albert Enikő Kislőd: Vidi Nándorné (1955), Vidáné Varga Krisztina Magyarpolány: Herbert Józsefné Mics Teréz (1924), Baumgartner Zsoltné

Márkó: Wágenhoffer Ferencné Léber Anna (1957), Pál Gyuláné Szabó Erzsébet (1954), Wágenhoffer Kornélia

Tótvázsony: Schöwald Mária (1924), Heilig Zoltánná Úrkút: Tenk Jánosné Titscher Rozália, Rieger Györgyné Hartmann Rozália, Hartmann Jánosné Rieger Borbála, Vogl Józsefné Rieger Mária, Farkas Istvánná Preizler Teréz, Móricz Ferencné Rieger Teréz, Klein Ferenc és Rieger József Német Nemzetiségi Önkormányzat, elnök: Kardos Antalné Városlőd: Koppányi István (1919), Oszvald József Veszprémfajsz: Kiss Józsefné Strenner Veronika (1958) gyűjtő és közreadó

A KISLŐDI HEANZ NYELVJÁRÁS MAGÁNHANGZÓINAK ÉS MÁSSALHANGZÓINAK FONETIKUS JELEI

A kislődi heanz nyelvjárásban is jelen vannak a magyar nyelvből ismert p—b, k—g, t-d zöngétlen és zöngés hangpárok. Használja a zs=s hangot és a többi frank nyelvjáráshoz hasonlóan elnyeli az -e, -en, -er szóvégződéseket, és a felismerhetetlen „Schwa” hanggal helyettesíti. A tájnyelvben a szavak leírásában nem különbözteti meg a kis- és nagybetűs helyesírást, és a „v” „f” helyesírást sem, egyöntetűen „f ” betűt ír.

Rövidítések

h. = heanz nyelvjárásban; m. = magyar nyelven; n. = irodalmi német nyelven

a = hangsúlytalan „a” hang pl. a kert, h. teja kaado [der Garten];

inni, h. sauwa [trinken]; az apa, h. tejafada [der Vater] a = hangsúlyos, zárt „a” hang pl. a fonal, h. teja fada [der Faden];

az árok h. teja krawa [der Graben] a - magyar „á” hang pl. homok, h. tas sand [der Sand] a: = hangsúlyos „á” hang pl. kicsi, h. kla: [klein] ä = nyílt „e” hang pl. kislány, h. tos mädcha [das Mädchen] é = magyar „é” hang pl. az ágyás, h. tas péth [das Beet] e: = hangsúlyos „e” hang pl. adni, h. ke:wa [geben] i: = hangsúlyos „f hang pl. zöld, h. kri:, krimi [grün] o: = hangsúlyos „o” hang pl. az út, h. ti stro:sa [die Straße] ö: = hosszú „ö” nagyobb, h. ala/i krö:sta, kresasta [größer]

u: = hangsúlyos „u” hang pl. a tehén, h. ti Khu: [die Kuh]; a fiú h. teja Pu: [der Bub]

ü: = hosszú, nyílt „ü” hang pl. vonatok, h. ti zü:ge [die Züge] dch = magyar „ty” hang pl. a kislány, h. tas mädcha [das Mädchen] f = a helyesírásban nem különbözteti meg a „v” és „f” betűt [verlassen] h. falosa

§ = „zs” hang pl. csépelni, h. tresa [dreschen] tsch = „cs” hang pl. pofon, h. tatschl [die Watsche] g = -nk, -ng hangpár (a szavak kiejtésekor hangsúlytalan a „k”, elnyelt a „k” és a „g” hang) Pl. pad h. ti Pag [die Bank]; a függöny, h. teja faahag [der Vorhang] a = „Schwa”, szóközben és szavak végén az „e” „er” „en”

szótagokat elnyeli, illetve alig felismerhető „a”, „e” hanggá sorvasztja

a „t”, a „p” és a „k” hangok után gyakran „h” hangot ejtünk pl. a kifli, h. ti khiphl, [der Kipfel], ' = „tilde”, a kút h. teja prun a [der Brunnen]

megrövidíti a magánhangzókat í:= rövid „i” hang, pl. az ég h. teja híml [der Himmel]

533