A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. 90 esztendős a "Veszprémvármegyei" múzeum. Jubileumi évkönyv (Veszprém, 1993-1994)

Ilon Gábor–Varga István: Bauxit a későbronzkori kerámiában?

amelybe bauxitot juttattak, vagy bauxit tartalmú agyagból készítettek, nagyobbnak kell lennie a vizsgált nyomelemek mennyiségének, mint a többiben. Ezután elvégeztük 12 különböző helyről származó, egyértelműen azonosítható szelvényből és mélységből származó németbányai kerámiadarab, valamint egy ugyancsak németbányai, de nem meghatározható mélységből származó, de nagyméretű kerámiadarab öt különböző pontjából vett minták

16 és egy későbronzkori ugodi kerámia

17 neutronaktivációs analízisét. A vizsgált minták adatait a 3. táblázatban tüntettük fel. A kapott koncentrációk közül a hat legpontosabban és legkisebb kimutatási határral mérhető nyomelemre (Sm, Ce, Th, Yb, La, Se) vonatkozó adatok a 4. táblázatban láthatóak. Ugyancsak ebben a táblázatban található a hat nyomelem koncentrációjának összege (ossz.), az egyes elemek átlagára normalizált értékek összege (rel.ö.), valamint az átlag koncentrációkkal osztott koncentrációk relatív szórása az adott mintára (*). A koncentrációk relatív összege a C/010 (síkozott peremű kerámia) a legmagasabb, majd ezt követi a C/022 (bauxitröggel megegyező szelvényből és réteg1. ILON G.: Egy fibulatípus újabb előfordulása ÉszaknyugatDunántúlon (Das neuere Auftreten eines Fibeltyps im Nordwestern-Transdanubiens). VMMK 17. 1984. 69-79.; ILON G.: Egy sírépítménytípus a Bakony-vidéki későbronzkorban (Ein Grabbautyp in der Spätbronzezeit der Bakony-Gegend) VMMK 18. 1986. 83-93.; ILON G.: Adatok az Északnyugat-Dunántúl későbronzkorának bronzművességéhez (Angaben über das Bronzehandwerk aus der Spätbronzezeit nordwestlich Jenseits der Donau). Pápai Múzeumi Értesítő (Pá ME) 2.1989.15-32. 2. KEMENCZEI T.: Der ungarische Donauraum und seine Beziehungen am Ende der Hügelgräber Bronzezeit. In. Beiträge zur mitteleuropäischen Bronzezeit. Berlin-Nitra 1989. 207228.; KŐSZEGI F.: A Dunántúl története a későbronzkorban (The History of Transdanubia Druing the Late Bronze Age). Budapest 1988.; JANKOVICH K.: Spätbronzezeitliche Hügelgräber in der Bakony-Gegend. ActaArchHung 44. 1992. 3-81., 261-363. 3. ILONop.cit. 1984. 1986. 4. BAKOS M.-BORSZÉKI J.: Későbronzkori fémleletek lézermikrospektrokémiai vizsgálatának eredményei (Ergebnisse laser-mikrospektrochemischer Untersuchungen spätbronzezeitlicher Metallfunde). PáMÉ 2. 1989. 33-38.; KÖLTŐ L.KISS VARGA M.: A pápai Helytörténeti Múzeum néhány későbronzkori leletének röntgenemissziós analitikai vizsgálata (Röntgenemissionsanalyse einiger jungbronzezeitlichen Funde des Ortgeschichtlichen Museums in Pápa). PáMÉ 3-4. 1992.81-84. 5. VARGA I.: Későbronzkori üveggyöngy Bakonyjákóról (Glassbeads from the late Bronze Age from Bakonyjákó. PáMÉ 3-4. 1992. 97-99.; PITTIONI, R.: Woher stammen die blauen glasperlen der Urnenfelderkultur? ArchA 26. 1959. 61-63.; VENCLOVÁ, N.: Prehistoric glass in Bohemia. Praha

1990. 14-16. 6. ILON op.cit. 1989 7. GELLAI M.-KNAUER J.-TÓTH K.-SZANTNER F.: Az iharkúti bauxitterület rétegtani viszonyai (Stratigraphy the Iharkút bauxite deposit). Földtani Közlöny T. 115.1985.27. 8. Pataki Attila főgeológus (Bauxitbánya Vállalat, Tapolca) szíves szóbeli közlését e helyütt is köszönöm. bői előkerült kerámia). Ez utóbbi érték azonban nem sokkal magasabb mint a C/024-es kerámiáé. A C/022-es kerámia esetében az elemek arányában sem látszik eltérés az átlagos értéktől. Ezt úgy tudtuk magyarázni, hogy feltételeztük, hogy a bauxit tartalom csak max. 5-10% lehetett (magasabb bauxit tartalom esetén az agyag alkalmatlanná vált volna kerámia készítésre), ami elegendő a hematit detektálásához, de a ritkaföldfémek mennyiségét és arányát nem változtatta meg jelentősen. Szembetűnő, hogy a C/010 kerámia (síkozott) esetében nem csak az elemek koncentrációjának összege magas, hanem az egyes elemek arányában is jelentős változás történt. Ez alapján, az is feltételezhető, hogy ez a kerámia nem helybeli (legalábbis a többi kerámia anyagával nem egyező) agyagból készült. A vizsgált kerámiák között egy (C/022) esetében lehetett tehát feltételezni, hogy vagy bauxit tartalmú agyagból készült, vagy alapanyagához tudatosan kevertek bauxitot. Ez utóbbi esetben a bauxit soványító anyagként való alkalmazása, vagy kísérlet a kerámia színének befolyásolására szolgálhatott indítékul. 9. Oláh József geodéta (Bauxitbánya Vállalat, Tapolca) szíves szóbeli közlését köszönöm. 10. VARGA I.-MOLNÁR Zs.-NAGYNÉ CZAKÓ I.-ILON G. : Németbánya későbronzkori kerámiái a természettudományos vizsgálatok türktében (Die spätbronzezeitlichen Keramiken von Németbánya im Spiegel der naturwissenschaftlichen Überprüfungen). PáMÉ 2. 1989. 39-48. 11. A kémiai összetétel meghatározása röntgenfluoreszcens spektrometriával történt. MÜLLER, R. O.: Spektrochemishe analysen mit Röntgenfluoreszenz. München 1967.; JENKINNS, R.: An introduction to X-ray spectrometry. London 1974. Fázisanalízisre röntgendiffraktometriát használtunk. SCHULZ, J. M.: Az anyagvizsgálat diffrakciós módszerei. Budapest 1987.; SZTROKAY K.-GRASSELLY Gy.-NEMECZ E.-KIS J.: Ásványtani praktikum II. Budapest 1970. 12. A fúrásminták kémiai összetételére vonatkozó adatokért a Balatonalmádi Bauxitkutató Vállalat munkatársainak tartozunk köszönettel. 13. FÖLDVÁRINÉ VOGL M.: A differenciális termikus elemzés szerepe az ásványtanban és a földtani nyersanyagkutatásban. Budapest 1958. 14. VÉRTES, A.-KORECZ, L.-BURGER, K.: Mössbauer Spectrosdopy. Budapest 1979. 15. SZABÓ E.-SIMONITS A.: Aktivációs analízis. Budapest 1973. 16. A párhuzamos mintavételre azért volt szükség, hogy megismerjük, hogy egy kerámia mennyire tekinthető homogénnek, ugyanis nem várható, hogy két különböző kerámia kémiai összetétele jobben hasonlítson egymásra, mint egy kerámia különböző pontjaiból vett mintáké. 17. Az Ugod-Katonavágás III. halom 2-es sírból származó későbronzkori kerámia referencia anyagként szerepelt; MITHAY S.: Beszámoló az Ugod-Katonavágási későbronzkori ásatásokról (Bericht über die spätbronzezeitlichen Ausgrabungen in Ugod-Katonavágás). PáMÉ 1.1988.7-17. Közleményünk grafikai munkálataikért (térkép és tárgyrajzok) Ughy István grafikusnak (Pápa) ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 139