A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)

Sági Károly: Takács Ferenc: Két flamingó. Madarász László (1811–1909) – Madarász József (1814–1915). Könyvismertetés

SÁGI KÁROLY TAKÁCS FERENC: KÉT FLAMINGÓ. MADARÁSZ LÁSZLÓ (1811 — 1909) — MADARÁSZ JÓZSEF (1814—1915). NEMZET ÉS EMLÉKEZET SOROZAT (MAGVETŐ KÖNYVKIADÓ, BP., 1982, 443. OLDAL) KÖNYVISMERTETÉS Takács Ferenc könyve kétszeresen érdekes a Balaton-vidéki olvasó számára, hiszen a főszereplők a balatoni tájban születtek. Madarász László Gulácson, a mai Nemesgulácson, Madarász József a Somogy megyei Nemeskisfaludon. A testvérpár édesapja, Nemes Madarász Gedeon — mint Takács írja — a református vallású Tóth Zsófiát vette feleségül. Hozzátehetjük, hogy Madarász Gedeon katolikus volt, így fiai ezt a vallást követik. Ez abból derül ki, hogy Gulács akkori római katolikus plébániáján, Nemestördemicen, a mai Badacsonytördemicen 1811. szeptember 25-i keltezéssel találjuk meg Madarász László keresztelését bizonyító latin nyelvű bejegyzést. A szülök P. D. Gedeon Madarász, D. Sophia Tóth. A születés helye Guláts. A Madarász Gedeon neve előtt álló P. D. rövidítés szokatlan abban a korban. Feltehetően Perillustrissimus Dominust jelent. A zalaegerszegi levéltárban — Gulács akkor Zalához tartozott — nem találtam nyomát annak, hogy Madarász Gedeon kérte volna nemességének elismerését és kihirdetését, tehát zalai tartózkodását nem tekintette véglegesnek. Feltehetően földbérlőként került Gulácsra, aminek köves földjével nem tudott megbarátkozni, így fiatalabb fia, József már Nemeskisfaludon született, 1814-ben. A rövid gulácsi tartózkodás az egyik oka, hogy ma senki sem emlékezik ott a Madarász családra. Az emlékezet hiányában Madarász László szülőházát nem tudtuk azonosítani, levéltári kutatás sem adott eddig támaszpontot ehhez. A ma emberének nem sokat, vagy semmit nem mond a Madarász név. Apáink, nagyapáink Madarász László nevének hallatára feltétlenül a gyémánttolvajra vagy ,,gyémántos miniszterre" gondoltak. A „gyémántos miniszter" jelzőt Jókai Mór ragasztotta Madarász László nevéhez, Takács Ferenc könyvében is ismertetett írásával, amit a szabadságharc bukása után írt már. Az előzmények a debreceni országgyűlésig nyúlnak viszsza. „Jókai akkoriban az Esti Lapok című békepárti újságot szerkesztette, Madarászék pedig köztársaságiak voltak és a késhegyig menő háború mellett izgattak" olvassuk Herczeg Ferencnél.

1 Szilágyi Sándor írja Jókai Mórról 1850-ben:

2 „Az Esti Lapokat szerkeszté. Hogy Madarász üdvös megbuktatását ki tudta vinni, sok részben mesterségének, ügyességének köszönhetni. Debrecenben a Közlönyben egy havig vezércikkeket adott ki, mellyben felszólítá a nemzetgyűlést, kibékülni az uralkodóval." ,,A jobboldal, minthogy be nem vallott ellenfelével, Kossuthtal, annak rendkívüli népszerűsége miatt a harcot nem merte felvenni, Kossuth legközelebbi szövetségesének, leghűbb támaszának, Madarásznak a megsemmisítését és ezzel Kossuthnak a baloldaltól való elválasztását állította célkitűzései középpontjába" mondja Mód Aladár.

3 Madarász Lászlót, a republikánus forradalmi ellenzék legradikálisabb egyéniségét Jókai a kivégzett Zichy Ödön gróf gyémántjainak ellopásával vádolta az Esti Lapokban. Ilyen előkészítés után a parlament 1849. március 19-i ülésén Kazinczy interpellált, tiltakozott a Zichy-féle vagyonelkobzás ellen, azután pedig hűtlen kezelés címén vizsgálatot kért.

4 A képviselőház bizonyos pontatlanságokon, kezelési hiányosságokon, gondatlanságon túl semmi egyebet nem tudott megállapítani a számoltató bizottság jelentése alapján. Ezekről részletesen olvashatunk Takács könyvében. A vád hosszú hercehurca és Madarász László sürgetése ellenére sem jutott el a bírósági tárgyalásig, hisz Madarász László ártatlansága ott kiderült volna. Ennek ellenére Szilágyi Sándor így ír 1850-ben megjelent könyvében:

6 ,,Ha hindu volnék, vagy Pithagoras korában éltem volna, s ekkép a metempsychosist ex professo hinném, azt mondanám, hogy Laczi minister lelke előbb egy olasz zsebvágó, vagy spanyol demisadosban volt. Ö gazember volt ész nélkül, új divatú tolvajszarka, politikai Sheylock. Ad latus: az öcsé csak szamár volt." Szilágyi egy másik, ugyancsak 1850-ben megjelent könyvében, a szabadságharc első hazai történeti igényű összefoglalásában írja:

7 „Madarász L. ekközben a Zichyféle holmik közül többeket elorozván, hogy nyomorult tettét elpalástolhassa, a Közlönyben a nemtartható holmik elárvereztetését hirdeté." Érdekes kölcsönhatás figyelhető meg Jókai és Szilágyi írásaiban. Jókai A gyémántos miniszterének motívumait, a Pestre futárral küldözgetett haj tincseket, a hivatali szobában kártyán nyert aranyakat szinte változtatás nélkül találjuk Szilágyinál.

8 Szilágyi Sándor másik könyvében írja, hogy a kivégzett Zichy utóneve valójában Jenő és nem Ödön.

9 Az Eugen és Edmund névcsere teszi aztán lehetővé Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényében, hogy Baradlay Jenő feláldozhatta magát Ödön nevű testvéréért. Érthető, hogy Madarász József később, képviselő korában sem szerette Jókai Mórt. Így ír erről Herczeg Ferenc:

10 „Évekkel ezelőtt történt, 827