A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 16. (Veszprém, 1982)
Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában
535. M Melence", kis, ovális fateknö. — Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbükk. 536. „Kilinta" a juhsajt készítésénél használt kiöntős fateknö neve. — Marti Gáspár, rk. fm. 1923, Kézdiszentlélek, Háromszék m. 537. ,,Kerenta", mint az előző. — András Antal, rk. fm. 1923, Torja, Háromszék m. 538. ,,Törzsölőtekenő" a mosóteknő. — Márton Mihály idős útkaparó, Kézdivásárhely. 539. „Sürit" a hordó csinja. ,,Süritvágó" a csinvágó neve. — Nagy Lajos, rk. fm. 1923, Nemesapáti, Zala m. 540. „Hordóablak" a nagy hordó ajtaja. — Györe Kálmán, Vaspör. 541. ,,Seggenülő hordó" a félfenekű hordó. ,,Seggenülőre állítani a hordót", vagyis a fenekére állítani. — Szabó László, Ábrahámhegy. 542. ,,Gántorfa" a csántérfa neve. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd. 543. ,,Gántorfa" ezen állnak a hordók a pincében. — Ekler Károly, rk. fm. 1923, Zalaegerszeg. 544. „Ék" vagy „kötés" a hordók elcsúszását akadályozó fa. — Nagy Lajos, Felsőrajk. 545. „Papucs" a hordók biztos állását elősegítő ék neve. — Sági János, rk. gazd. alkalmazott, 1910, Nemesbükk. 546. „Kabakhéber" a tökből készített lopó, bor szívásához. — Lukács Gyula, rk. fm. 1923, Budafa, Zala m. 547. „Gúzsos prős" régi fajta faprés, amivel „egy törkölyről le lehet prösölni a termést". — Kovács József, Felsörajk. 548. „Cserény" fonott „trág" neve, trágya vagy föld hordásához. — Kiss István, rk. vincellér, 1923, Hegyesd. 549. „Cserény" a mustszűrő kosár neve. — Kovács József, Felsőrajk. 550. „Cserény" a mustszürő kosár neve. — Lukács Gyula, rk. fm. 1923, Budafa, Zala m. 551. „Borvállú" a „tőtike" neve. Régebben egy fából volt faragva, innét a neve. Ilyet ma is használnak még. — Lukács Gyula, rk. fm. 1923, Budafa, Zala megye. 552. „Borvállú" a „tőtike" neve. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd. 553. „Léhó" a „tőtike" neve. — Tamás Pál, g. kat. fm. 1923, Görömböly. 554. „Kurcsola", a hordók ezen száradnak mosás után. — Ekler Károly, rk. fm. 1923, Zalaegerszeg. 555. „Pincetorok" a külső ajtó és a pinceajtó közti rész. — Kiss István, rk. vincellér, 1923, Hegyesd. 556. Hordóban álló félbeni bor nem romlik meg, ha egy megtisztított és félbevágott tormát cérnán úgy lógatnak bele, hogy éppen a bor színéig érjen. Ahogy a bor fogy, a tormát mindig lejjebb kell engedni. A bor felületén kocsonyaréteg képződik, ami elzárja a bort a levegőtől. — Szabó László, Ábrahámhegy, Zala m. 557. „Rabszekér" a talicska neve. Inkább az öregek használják, fiatalok már talicskát mondanak inkább. — Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csíkszentmárton, Csík m. 558. „Bakszekér" a trágyahordó eszköz neve. ,,A talicská"-nak alja és oldala zárt, a „bakszekér"-nek csak nyitott alja van. — Farkas Jenő, rk. fm. 1923. Zalatilaj. 559. „Csákány" a dunántúli „irtókapa" neve. — Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csíkszentmárton, Csík m. 560. A „capina" gerendaforgató nyeles szerszám. „Fehérnépek előtt inkább a csákány szót használják". Salló Dávid, rk. fm. 1923, Csíkszentmárton, Csík m. 561. „Nyisztor"-faigazgató nyeles vaskapocs. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 562. A „kapocs" rossz „vasvellábul" készül úgy, hogy ágait gereblyeszerűen meghajlítják. — Büki János, rk. fm. 1915, Zalaudvard. 563. „Fakecer" a bugylibicska. — Gáli Géza, rk. fm. 1923, Ikafa, Háromszék m. 564. „Budonka" fa ételhordó neve. — Gyönös Dénes, Szentkatolna. 565. „Horgastarisznya" a bőrtarisznya. — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 566. A „hombár" négy lábon álló, hatalmas faláda. Rendesen kétfelé van osztva. Mindegyik rekesznek van egy kis ajtaja, tolózárral, hogy a beöntött gabonát részletekben könnyen ki tudják venni belőle. Fedele nincs. — Büki János, rk. fm. 1915, Zalaudvard. 567. „Hámbár" cser- vagy fenyőfa láda gabonatartásra — Réti Ignác, rk. fm. 1923, Lemhény. 568. „Mercés" zsúpból készült, 25—50 kg gabona befogadására alkalmas kosár. — Büki János, rk. fm. 1915, Zalaudvard. 569. „Gabonáskas" kisározott kosár gabona tartására. Rendesen a padláson vagy a kamrában áll. — Páll István, rk. fm. 1910, Szentkatolna, Háromszék m. 570. „Mozsár" vagy „lükü" a lábbal működtetett törökészülék, szemes terményekhez. — Vargha Pál, rk. fm. 1923, Rédics, Zala m. 571. Az „abrosz" háziszőttes kendő, amiben az asszonyok a mezőről hazahordják az állatok eleségét. Piacra is ebben hordják az árut, még ludat is tudnak bele csomagolni. — Kovács József, rk. iparos, 1923, Szurdokpüspöki. 572. „Dologti ruha" a munkaruha. — Hegedűs Antal, Markota. 573. „Ünneplő és hétköznapló ruha". — Nagy Dániel, ref. egyetemi hallgató, 1922, Trizs. HALÁSZAT 574. Halászni bújva mennek, mert azt tartják, nem lesz szerencséjük, ha valaki megkérdezi, hová mennek. — Urbán József, ref. fm. 1923, Abara. A falu is református. 575. Hallal álmodni „esést" jelent, tehát esőt vagy havazást. — Mátis József, Hatolyka, Háromszék m. 576. Jó halfogás lesz abban az évben, amikor a szél a zalai partra „hajtja a jeget". — Horváth Imre, rk. vasutas, 1909, Akaii. (Idős Czanda Istvántól hallotta, aki hivatásos halász volt az akali halászbérlő idejében.) 577. „Békakanál" a tavi vagy folyami kagyló héja. — Iván Kálmán, rk. fm. 1923, Vöckönd. 389
