Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)
VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története
rűkról, ipari gazdasági eseményekről"," furcsaságokról, és ezek mind beszédtémái lehettek a tagoknak. A könyvtárost a tagok közül választották, feladatkörét az alapszabályokban rögzítették: „A könyvtáros a kör könyvtárának, hírlapjainak, s folyóiratainak őre. A könyvekről rendes jegyzéket vezet, s a megállapított könyvtárszabályzat szerint a könyvek kölcsönzését és kicserélését teljesíti". 2 3 Nem minden évben került új kézbe a könyvtár, és nem is mindig egy ember végezte a teendőket. A megbízatást rendszerint több évre meghosszabbították, ha a könyvtáros jól látta el a feladatát. Példaképpen említjük Tiszinger Károlyt, aki megközelítőleg egy évtizeden keresztül végezte ezt a munkát a körben. Könyvtárosnak elsősorban azt a tagot választották, aki jól tájékozott volt a különböző jellegű irodalmakban, és a könyvek olvasásában is az élenjárók között szerepelt. Az új könyvek beszerzésénél az igényeknek megfelelően mindenki javaslatot tehetett. Hazafias tevékenység a körben A kör megalakulásának és egész működésének egyik elsődleges célja a haladó hagyományok ápolása, hazafias jellegű tevékenységének kiszélesítése, ,,a hazafiúi közérzés terjesztése és erősítése" volt. A tagok a kör nevének megválasztásával is igyekeztek ezt a törekvésüket kifejezésre juttatni. A városban a hasonló céllal alakult más egyesületek pl. Kossuth Lajos Olvasókör, Vörösmarty kör sem a célok határozottságában, sem működésük időtartamában nem tudtak a Petőfi kör nyomába lépni. A haladó hagyományok ápolásában Petőfi szellemének ébrentartása volt az elsődleges cél, de a jelentős eseményekre, évfordulókra is nagy figyelmet fordítottak. A kör sok szép rendezvény, megemlékezés színhelye volt, ahol a tagok maguk közt, vagy más egyesületekkel karöltve adóztak egy-egy nagy hazafi, vagy esemény emlékének. Ünnepélyes alkalmai voltak ezek a körnek, amikoris a résztvevők díszvacsora közben hallgathatták a szónokokat, előadókat, vagy tapsoltak a szavalóknak, színi előadóknak. Ezekről az eseményekről a korabeli sajtó igen gyakran közölt tudósításokat, amelyekből mindig kiérződött a rendezvények fűtött, lelkes hangulata is. Jellemzésképpen nézzünk meg egypár nevezetes köri ünnepséget, bemutatva azt is, hogy hogyan zajlottak ezek le. 1899. augusztus 6-án Petőfi Sándor halálának 50. évfordulóját díszközgyűlés közepette ünnepelték meg a tagok. Ez alkalomból felolvasó .és szavaló estélyt rendeztek, amelynek programja a következőkből állt: először ünnepi megnyitóbeszédet mondott a kör elnöke, amelyet Szász Ferenc ünnepi felolvasása követett. Ezután szavalatokra került sor. Bénis Lajos Eötvös Józseftől a „Búcsú", Schuszter Károly Petőfitől az „Egy gondolat bánt engemet", Tósoki Kálmán Eötvös Józseftől a „Végrendelet" című verseket szavalta. Ismét felolvasás következett, Szilva Béla , Mozdul a nemzet" c. írását Bénis Lajos tolmácsolta. Erdélyi Zoltán „Petőfi", Petheő József „Petőfi szobra előtt", Petőfi Sándor „Lesz e gyümölcs a fán" és „A vándorlegény", valamint Jókai Mór „Apotheózis" című verseit Pollák Géza, Nagy Antal, Morvái István, Horváth Sándor, Szőke Viktor és Bátori József adták elő. A közönség lelkes hangulatban hallgatta végig az ünnepélyt. A hazafias érzés szép megnyilvánulása volt, hogy a kör elnöksége a segesvári országos Petőfiemlékünnep alkalmával a budapesti Petőfi Trrsaság koszorúköltségeihez szép levél kíséretében 5 forinttal hozzájárult. A pénzt és a levelet a társaság elnökének, Jókai Mórnak küldték el. 2 4 Október 6-a és március 15-e megünneplése is gyakran a többi egyesülettel karöltve történt. A közös ünnepség után az egyesületek rendszerint saját ünnepélyt is rendeztek a kör helyiségeiben. Olyan alkalmakkor, amikor nagyszámú résztvevőre számítottak, a különböző körök együttes ünneplését a Korona szálloda nagytermében vagy a színház épületében tartották. A Petőfi kör dalárdája több alkalommal önálló műsorral is szerepelt ezeken a rendezvényeken. Nagyjelentőségű, országos eseményt jelentett II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala 1906. év októberében. A 29-én tartott kassai Rákóczi ünnepségeken Veszprém megye is képviseltette magát. A megye vezetői koszorút helyeztek el a fejedelem ravatalánál. A helybeli társaskörök az ekkor elrendelt gyászmisén lobogóik alatt vonultak fel, majd a megyeháza nagytermében a főgimnázium ifjúsági ünnepélyén vettek részt. Ezen a napon a polgármester az üzleti dolgozók és az ipari munkások körében délelőtt 9—11-ig tartó munkaszünetet rendelt el azért, hogy a lakosság szélesebb rétege is bekapcsolódhasson az ünnepélybe. 2 5 Petőfi Sándor 1848. március 4-6-án megfordult Veszprémben, és az akkori Stingli, később Korona szálló, majd Bakony Szálló (és Étterem) vendége volt. Ezt az eseményt a Petőfi kör a város közönségével együtt méltóképpen megünnepelte 1913. március közepén. A Veszprémi Színpártoló Egyesület emléktáblával jelölte meg az épületet és örökítette meg a nevezetes dátumot. Az emléktábla leleplezése jó alkalmul szolgált az Egyesületnek arra, hogy a nagy költő emlékét hirdető ünnepségre meghívja a Petőfi Társaságot. A Társaság vezetősége készséggel eleget tett a meghívásnak, és tagjai a városbeliekkel együtt nagyszerű irodalmi esten vettek részt a színházban, azt követően pedig a Korona szállóban tartott banketten. A két napig tartó ünnepségsorozat másnapján a délelőtti matiné előadás után a közönség a Petőfi emléktábla elé vonult, ahol Herczeg Ferenc, a Petőfi Társaság elnökének szavai közben leleplezték az emléktáblát. Sebestyén Gyula dr. a Kisfaludy Társaság titkára üdvözölte a megjelenteket. A Petőfi Kör nevében Szász Ferenc emlékezett meg a nagy költőről. 2 6 A veszprémi Petőfi kör és a budapesti Petőfi Társaság jó kapcsolatáról és együttműködéséről a későbbiek folyamán többször is értesülünk. A kör Petőfi Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából fényes ünnepséget rendezett 1922. november 5-én, 295
