Kralovánszky Alán – Palágyi Sylvia szerk.: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13. – Történelem (Veszprém, 1978)

VIDÁNÉ FODOR ZSUZSA: A „Veszprémi Jeruzsálemhegyi Petőfi Kör" története

amelyre meghívta a Társaság vezetőit is. A rendezvény a szokásos módon, egyházi szertartással vette kezde­tét, majd a Petőfi emléktábla megkoszorúzására ke­rült sor. Délután Szávay Gyula a Petőfi Társaság főtit­kára és dr. Lampérth Géza író dr. Óvári Ferenc társasá­gában látogatást tett a körben, ahol jóhangulatú ünne­pélyt rendeztek a fővárosi vendégek tiszteletére. A műsorban a híres Veszprémi Polgári Dalegyesület is fellépett. 2 7 Szép külsőségekben nyilvánultak meg ezek a ren­dezvények, tartalmukon azonban egyre jobban érez­hető a tagok politikai tisztánlátásának hiánya, ame­lyet a vezetőség ideológiai és szellemi befolyása csak erősített. Az idők folyamán ez a jelleg még fokozot­tabban jelentkezett, amelynek kifejező példája az 1933-fcen megtartott március 15-i ünnepély tartalma a „Veszprémi Hírlap" márciusi számai alapján: a tagok először irredenta verseket, énekeket adtak elő, s azután egy irredenta színmű bemutatására került sor „Bácskai Lányok" címmel. A lap tudósítója azt írja, hogy a színdarab „izzó hazaszeretettől" su­gárzott. Az irredenta dalokat cigányzenével kísérték, végül a műsort a Himnusz együttes eléneklésével fe­jezték be. Egyéb rendezvények A Petőfi körben folyó tevékenységsorozat belső ju­bileumi ünnepségekkel, jótékonycélú rendezvények­kel, adományozásokkal, valamint különböző előadá­sok megtartásával bővült. A megalakulást követő első jubileumi ünnepségre 1906. március 18-án került sor. Ekkor ünnepelték a tagok a kör fennálllásának és Kész Ferenc elnökségének 10 éves évfordulóját. A magasrangú vendégek közül dr. Óvári Ferenc ország­gyűlési képviselő és Szeglethy György polgármester mondtak ünnepi beszédet. Dr. Óvári Ferenc alapít­ványt tett a kör jól működő dalárdája karmesterének, Pekárdi Pálnak a javadalmazására. Ez alkalommal lep­lezték le a nagyteremben Petőfi Sándor képét is. 2 8 A tagok csoportképének felavatására az év vé­gén, szilveszterkor került sor, Rákóczi-ünnepéllyel egybekötve. A program a Himnusz eléneklésével kez­dődött, aztán ünnepi beszédet mondtak, majd a tabló leleplezése következett. A tagok Rákóczi életéről fel­olvasást tartottak, verseket szavaltak. A dalárda köz­ben kuruc dalokat énekelt, és a Szózat eléneklésével zárult a műsor. 2 9 A házavatót 1925. december 8-án tartották meg. A tagok díszközgyűlés keretében foglalták el a Zámbó­féle vendéglőben a kör új helyiségeit. Ezen az ünnep­ségen valamennyi helybeli egyesület elnöke megjelent, kifejezést adva a Petőfi kör fejlődése miatt érzett örö­müknek. Ez a hely most már véglegesnek látszott, és a korábbi állapotokhoz képest jelentős előrelépést je­lentett. Alkalmas volt nagyobb rendezvények lebo­nyolítására is a kör fejlődésének megfelelően. A belső termeken kívül a tágas udvar is a tagok rendelkezésére állt a nyári táncmulatságok, vagy a népszerű tekever­senyek alkalmával. 3 0 A tagok már régóta készültek a kör tekintélyét megfelelőképpen reprezentáló szép díszzászló beszer­zésére. Az 1927-es „rózsabál" (így nevezték a nyári táncmulatságokat) bevételét erre fordították. A zászló ünnepélyes felszentelésére szemtember 4-én került sor. Az ünnepségsorozat reggel zenés ébresztővel vette kezdetét. Délelőtt háromnegyed 9-kor az érkező ven­dégeket - a társadalmi, dal és sportegyesületek tagjait — a kör helyiségeiben fogadták, ahonnan a menet az ajkai bányász zenekar vezetése mellett a Szenthárom­ság szoborhoz vonult. A zászlót egyházi szertartás ke­retében megáldották, aztán Haidekker Lászlóné zászlóanya beütötte a zászlószeget és felszalagozta a zászlót. Az ünnepség közben az Iparos Dalárda éne­kelt. A nagyszámú közönség a várból a Petőfi színház­ba ment, és itt került sor a díszközgyűlés megtartásá­ra. Ünnepi beszédet dr. Schreiner Károly ügyész mon­dott, aki egyúttal ismertette a kör múltját, haladó hagyományait, majd Petőfiről emlékezett meg. Baán Aladár író, a Petőfi Társaság képviselője is beszélt a költőről, és egy szép ódát adott elő, amelyet erre az alkalomra írt. Az ünnepség védnökei és a társegyesüle­tek képviselői a Petőfi kör vezetőivel együtt beverték a szögeket a díszzászló nyelébe. Délután bankettel, este pedig táncmulatsággal folytatódott á2 ünne­pély. 3 1 A jubileumi rendezvények nevezetes állomása volt a kör fennállása 40 éves évfordulójának megünneplése 1934-ben. Ez alkalomból a „Veszprémi Hírlap" tudó­sítója elragadtatással méltatta az egyesületet. Beveze­tőjében megjegyezte „ ... ez az esemény messze ki­magaslik a hétköznapiak közül, mivelhogy a Petőfi kör működése kulturális és szociális szempontból a többi egyesület számára is példamutató." A cikkíró további ismertetése: „.. . 40 éve alapította a kört 35 kisiparos és altiszt azzal a céllal, hogy a hazafias szel­lemnek és a barátság ápolásának egyesülete legyen. Az alapítók nemes szándéka megértésre talált Veszprém város közönsége körében. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a Petőfi kör a legtöbb tagot számláló társa­dalmi egyesület Veszprémben, s tagjai között a társa­dalom minden rétegéből találunk embereket. A negy­ven év története azt mutatja, hogy a kör kivette részét minden vallásos, hazafias és kulturális mozgalomból. Ennek köszönhető, hogy míg az elmúlt idő alatt egye­sületek keletkeztek és szűntek meg, addig a Petőfi kör jelen állapotában is virágzik és nagy elterjedésnek ör­vend. Több újság és folyóirat áll a tagok rendelkezé­sére. Az eddigiek folyamán sok előadást és felolvasást tartottak, s az összes hazafias ünnepségen megjelen­tek. A kör kiemelkedő eseménye minden évben a ka­rácsony, amikor is a kör jelenlegi nemesszívű elnöké­nek, Bognár Kálmánnak rendezésével és anyagi támo­gatásával egész sereg szegény gyermeknek ruhát aján­dékoz". Az ünnepség egyik kedves epizódja volt, ami­kor a kör vendégül látta azt a kilenc jubiláló tagot, akik az alapításnál is jelen voltak: Schwarcz György, Winkler Károly, Balázs Gyula, Szelle Zsigmond, Ban­296

Next

/
Oldalképek
Tartalom