A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

Szt. Jánosról elnevezett plébániatemplom a mai Ábrahámhegy keleti részén állott

2 már 1309-ben.

3 A régészeti adatok alapján a település XI—

XII. századi,

4 temploma is valószínűleg igen korai volt. Plébánosairól több XIV. századi említést ismerünk.

5 1548-ban a Balaton északi oldalát végigpusztító török had felégette;

6 plébániája 1550-ben már betöltetlen, üres volt.

7 1 Holub III. 2—3.; Csánki III. 26. 2 MRT. 1., 8/1. 3

HO. IV. 118. 4 MRT. 1., 8/5. 6 1333—34.: Mon. Vespr. II. 65., 74. 1389.: ZO. 11.238. 6 MRT. 1., 8/1. 7 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 2. ÁDÁM. Keszthelyi járás. Elpusztult középkori falu Balatongyörök határában, a balatoni országút déli oldalán, a györöki Szépkilátó tövében. Az almádi bencés kolostor 1121-ben kiállított alapítólevelében már említett települést XIII—

XVI. századi cserépanyaggal sikerült lokalizálni. Veszprém megye régészeti topográfiájának első kötete az itt talált liliomos padlótéglából a falu templomára következtet.

1 A templomáról okleveles adatot nem ismerünk.

2 1 MRT. 1., 6/3. 2 Csánki III. a falut nem említi. X ALMÁD. Tapolcai járás. Elpusztult középkori falu Monostorapáti mellett. A Balaton északi oldalán birtokos Atyusz nemzetség korai szállásterületének feltételezett középpontja, ahol az általuk 1117ben alapított monostoruk állt.

1 A XIV. század elején már két falu: Felső- és Alsóalmád, az előbbi a monostor, az utóbbi Hegyesd vár tartozéka volt.

2 A XV—

XVI. században Almád és Kisalmád, illetve Felső- és Kisalmád néven nevezték a két falut.

3 Almád a mai Monostorapáti határában,

4 Alsóvagy Kisalmád pedig Díszeitől északkeletre feküdt.

5 1396-ban a két falut Szt. Péter-Almád és Alsóalmád néven említik.

6 Ez az adat őrizte meg a már 1333—34-től plébániás helyként ismert falu

7 templomának titulusát. Felsőalmád helyét a régészeti topográfia terepbejárása alkalmával nem sikerült azonosítani,

8 ezért Szt. Péterről elnevezett templomának helyét sem ismerjük. Kegyura a bencés monostor volt. 1 Holub III. 8. 2 Csánki III. 16. 3 Holub III. 10. ' MRT. 1., 30/2. 5 MRT., 11/6. 0 Zs. О. I. 4227. 'Mon. Vespr. II. 65., 74.; 1455-ből is tudunk papjáról: Holub III. 10. 8 MRT. 1., 30/2. о 4. ALSÓÖRS. Veszprémi járás. A mai Alsóörs középkori elődje eredetileg királyi és királynéi udvarnokok, tárnokok és szakácsok faluja volt.

1 Korai birtokosai közé tartozott a veszprémi káptalan is, amelynek már a XII. század elején voltak itteni földjei. A XIII. században — valószínűleg királyi adományként — a veszprémvölgyi és vásárhelyi apácák, a bakonybéli apátság, a rátóti premontrei prépostság, a felsőörsi prépost, a Rátót-nembeli Őrsiek és a Lőrinte-nembeli Essegváriak is birtokosok Alsóörsön.

2 Az alsóörsi Mária templomot, amely a felsőörsi plébániához tartozott, a XIV. század eleje- óta ismerjük.

3 1478-ban önálló plébániává szervezték át.

4 A falut és templomát 1548-ban égette fel először a Balaton északi partját végigdúló török. A veszprémi egyházmegye 1550-ből származó plébániajegyzékében Alsóörs már nem szerepel.

5 A középkori templom a mai református templommal azonos. Ennek nyugati karzata még XIII. századi és románkori, tornya és falai részben középkoriak, XIV—XV. századiak,

6 mai formájában XVIII. századi végi, barokk. 1 Holub III. 572—576. 2 Uo.; Szentpétery Krit. jegyz. 2638. 3

1318.: Veszpr. reg. 90. 1333—35.: Mon. Vespr. II. 66—83. 4. Alsóörs, réf. templom. 4. Alsóörs, kalvinistische Kirche. 4. Alsóörs, temple réformé. 4. Алшоёрш, реформатская церковь. 4 Békefi 169., НО. V. 343.; Bedy V.: A felsőörsi prépostság története. Veszprém, 1934., 27. 6 Egyháztört. Emi. V. 454—462. "Entz—Geró'23., 51. L 5. ALSÓPÁHOK. Keszthelyi járás. Az Árpád-kori Páh a mai Alsó-, Felsőpáhok és Hévíz területét foglalta magába és a zalai vár tímárok lakta földje volt. A XIV. századra már négy falu: Hosszúpáh, Szentandráspáh, Felpáh és Boldogasszonypáh terült el rajta. Közülük Hosszúpáh a mai Alsópáhokkal, Szentadráspáh Hévízzel, Fel- vagy Németpáh Felsőpáhokkal, Boldogasszonypáh pedig az Alsópáhokhoz tartozó Nemesboldogasszonyfával azonos.

1 Az okleveles adatokban 1259-től ismert Páh várbirtokot nagyrészben a Nádasd nemzetség kapta meg királyi adományként,

2 de már a XIII. században is voltak nemes lakói. Mellettük a nyúlszigeti apácák és a fehérvári Szt. Katalin kápolna volt részbirtokosa. Hosszúpáh első említését 1369-ből ismerjük. A XV. században a Nádasd-nembeli Gersei Pethők, a Mezőlaki Zámbók, a pápóci prépostság és a fehérvári Szt. Katalin és Szt. Lajos kápolnák faluja volt.

3 216