A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Veszprém, 1972)

Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

Hosszúpáh Szt. Margit templomát 1369-ben említi először okleveles adat,

4 plébánosát pedig 1418-19-ben. Az alsópáhoki Ótemetőben álló egykori templomot 1778ban bontották le.

6 Alapfalait 1948-ban tárták fel.

7 Az egyhajós, íves szentélyű kis templom alaprajzának tanúsága szerint az 1369-es okleveles említéseknél jóval korábbi, esetleg XI. századi volt.

8 1 Holub III. 592—597.; Csánki III. 90—91. 2 HO. VII. 143. 3 Holub i. h. 4 Csánki III. 91.; Békefi 171. 5 Mon. Vespr. III. 13—22.; ZO. II. 418. "Szántó Imre: Egy dunántúli falu. Alsópáhok története. Bp. 1960. 160. 'Uo. 56.; MRT. 1., 1/13. 8 Koppány 85. L 6. APÁTI (TIHANY-). Veszprémi járás. Elpusztult falu a Tihanyi-félsziget aszófői oldalán, a balatoni országút mellett, Tihany határában. Apáti első okleveles említése csak 1267-ből származik, a település azonban sokkal korábbi, feltehetően a XI. századi. A középkorban mindig a tihanyi apátság, illetve Tihany várának tartozéka.

1 Templomát, amelynek titulusát nem ismerjük, egyetlen, 1340-ből származó adat említi.

2 A falut és templomát a XVI. század második felének török portyái pusztították el, az 1550-es plébánia-összeírásban már nem szerepel. Az egyhajós, egyenes záródású és keletéit templomból magasan álló falak maradtak meg,

3 amelyeket 1942-ben konzerváltak. Szentélyének oromfalait újrafalazták és cserépfedésű tetőt építettek rá.

4 1 PRT. X. 244—245.; Holub III. 15—16.; Csánki III. 26. 2 PRT. X. 245.; Holub III. 16.; ZO I. 361.; Békefi 122. 3 Römer: AK. X. 55—56. 4 Entz—Gerő 86., MRT. 2., 45/9. X 7. ASZÓFŐ. Veszprémi járás. A Tihanyi-félsziget mögött elterülő A szó fő középkori elődje a tihanyi apátságé és a veszprémi káptalané volt, de nemesi birtokosai is voltak. A káptalan 1337-ben itteni birtokait elcserélte az apátsággal.

1 Ismeretlen titulusú középkori templomáról semmit sem tudunk, papját azonban többször említik az oklevelek adatai.

2 A mai, 1832 és 1834 között épült templom mögött, a temetőben állott a régi templom, amelyet 1750 körül bontottak le.

3 Valószínűleg ebből származik az a későromán oszlopfő, amely jelenleg a tihanyi múzeum kőtárában látható. 1 PRT. X. 247—248.; Holub 37—39.; Csánki III. 30. 2

1326., 1331.: PRT. X. 248. 1333—1334.: Mon. Vespr. II. 73., 83. 3 PRT. XI. 172—173., 178—180. L 8. BÁCS. Tapolcai járás. Elpusztult falu Káptalantóti határában, az ún. Sabarhegyi templomrom körül.

1 Nemesi falu volt már a XIII. században is.

2 1534-ben először, 1549-ben pedig véglegesen elpusztította a török.

3 Egyházas hely volt, bár templomáról közelebbit nem tudunk. Papját már 1333—34-ben felvett pápai tizedjegyzékek is említik.

4 Plébániája az előző évi török dúlás miatt 1550ben betöltetlen volt.

5 A ma romosán álló templom egyenes szentélyzáródású, egyhajós, keletéit építmény volt, amelyet a XIII—

XIV. század fordulóján építettek. 1 MRT. 1..20/4. 2 Holub III. 41—42.; Csánki III. 30. 3

1. 1. jegyzet. 4 Mon. Vespr. II. 65., 74. Itt említjük meg, hogy a Békefi által 1487-ből említett Mindenszentek kápolnája a dél-magyarországi Bács városában állott, az azonosítás tehát téves. Az 1423-ban említett Vach-i, Krisztus teste kápolna adat is gyanús (Mon. Vespr. III. 32.), ezért nem szerepeltetjük. 5 Egyháztört. Emi. V. 454—462. X 9. BADACSONYTOMAJ. Tapolcai járás. A mai falu Árpád-kori elődje királyi udvarnokföld volt, ahogy ezt a XIV. század végi Udvarnoktomaj neve megőrizte. Nevének második tagja arra vall, hogy a távoli szomszédban több faluban is birtokos Tomaj nemzetség telepítette, bár az ismert történeti adatok szerint részben a szigligeti királyi vár, részben a Lád-nemzetség birtoka volt.

1 A Badacsony hegy keleti lábánál, a Balaton mellett fekvő falu — amely Nagy- vagy Felsőtomajjal volt azonos — egyházashely. Szt. István protomartir tiszteletére emelt plébániatemplomát egy 1344-ben kiállított oklevélből ismerjük.

2 Az 1548-as török dúlás ezt is elpusztította, plébániája 1550ben betöltetlen volt.

3 Az 1757-ben újjáépített középkori templomot 1928-ban bontották le és helyére a mai r. k. templomot építették.

4 1 Holub III. 807.; Csánki III. 116.; ZO. II. 166., 292. 2 ZO. I. 416. 3 Egyháztört. Emi. V. 454—462. 4 MRT. 1., 2/2. X 10. BADACSONYTÖRDEMIC. Tapolcai járás. A középkorban Tördemic, nemesi falu az 1274-ből származó első említésétől kezdve 1567-ben történt pusztulásáig. A XVI. század végén újratelepült, mint egytelkes nemesi falu.

1 Szt. János evangélistáról elnevezett kápolnája 1297-ben kapott plébániajogot.

2 Több középkori adatot nem ismerünk róla. Feltehetően azonos volt a mai, 1905-ben épített templom helyén álló és 1750-ben újjáépített templommal.

3 1 Holub III. 895—897.; Csánki III. 118. 2 CD. VII/2. 198. "MRT. 1., 3/6. о 11. BALATON AKALI. Veszprémi járás. Az Árpád-kori Dörgicse-föld Balaton-parti része valószínűleg a XI. századtól kezdve a fehérvári káptalan őrkanonokjának birtoka. A XIV. század elején három falut találunk itt: Akaii-, Ság- és Boldogasszonydörgicsét.

1 A három település közül csak Akaii éli túl a XVI—

XVII. századi török pusztításokat, bár időlegesen többször elnéptelenedik.

2 5. Balatonakaii, r.k. templom. I ' '• 5. Balatonakaii, römisch-katholische Kirche. 5. Balatonakaii, église catholique 5. Балатонакали, римско-католическая церковь. 217