A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

keresztapja viszi el a papnak. — Kiss István rk. tanító Barna. 201. A temetési menetben haladó nyeles szertartási keresztre lepedőt, törölközőt, vagy zsebkendőt akasztanak, amit egyszer a pap, máskor a kántor kap. — Sziva Ferenc rk. asztalos 1923 Kéthely Somogy megye. 202. Nem ismerik a „Szent Mihály lovát". A koporsót kétszer hat ember vállon viszi ki a temetőbe. A koporsóvivők fehér zsebkendőket kapnak a vállukra. — Nagy Dániel ref. egyetemi hallgató 1922 Trizs Gömör megye. 203. Egy nagyobb és egy kisebb „szentmihálylova" van. Egész kis halottaknak „füles koporsót" csináltatnak. — Gelencsér Lajos rk. földműves 1914 Rezi. 204. A koporsót két rúdon viszik ki a temetőbe. Ezeknek van valami nevük is, de ezt az elbeszélő nem tudja. Ezeket a rudakat a koporsó mellé teszik a sírba. — Dobos János Kántorjánosi. 205. Bihar megye református falvainak egy részében használt a „lábfa". Ezeken a helyeken nem ismerik a „szentmihálylovát". A koporsót két rúd segítségével viszik ki a temetőbe és ezeket a rudakat a sírba a lábtól leszúrják. — Marosán Lajos ref. Budapest. 206. A gazdák meghagyják néha, hogy a koporsójukat ökrös vagy lovas szekérrel vigyék ki a temetőbe. Ilyenkor négy ökröt fognak a szekérbe, bár ezt máskor nem teszik. A szekeret és húzóállatokat fenyőgallyakkal díszítik fel. — Sandi Tibor rk. földműves 1923 Futásfalva. 207. Ha szekérrel viszik ki a koporsót a temetőbe, az ökrök szarvára fekete női kendőt kötnek. — Gáspár András rk. földműves 1923 Tereményújfalu. 208. Amilyen nemű és korú a halott, nemének és korának megfelelő résztvevők a temetésnél égő gyertyát kapnak a kezükbe. Asszonyt asszonyok, férfit férfiak, gyereket legények visznek ki a temetőbe. A templomhoz érve, beviszik a koporsót és rövid szertartás után viszik tovább. — Kiss István rk. tanító Barna. 209. Lányt hat legény, legényt hat lány visz ki a temetőbe. A koporsót rudakon, az ún. „halottvivő fán" viszik, 3 rúdra helyezvén azt. A koporsóvivők bal karjukra gyászkeretes fehér zsebkendőt kötnek. Ezt el szokták tenni emlékbe. Idős halott esetében zsebkendőt nem kötnek. — Zsákai János Endréd Szatmár megye. 210. Kicsiny halott esetében, fiút lány, lányt legény viszi ki a temetőbe. Azt tartják: „AZ ÉLETTÁRS NEVE AZONOS LESZ AZ ELŐSZÖR KIVITT KIS HALOTT NEVÉVEL!" — Agárdi József ev. tanító 1915 Nyíregyháza. 211. Ahogy viszik ki a „testet" a temetőbe, fiatal gyerek és lány esetében négy fiatal fenyőfát is visznek a koporsó körül. Ezeket „zöld ágnak" hívják. Asszonynál, férfinél nincs meg ^z a szokás. — Salló Dávid rk. földműves 1923 Csíkszentmárton. 212. A „halottvivőkön" tenyérnyi széles fekete szalag van, amelyik a bal vállról a jobb csípőig húzódik. Ezt temetés után a halottvivők megkapják. Szőcs János rk. cipész 1923 Torja. 213. Az érmelléki gör. kat. oláhoknál a koporsóvivőknek fehér zsebkendő van a karjukra kötve. — J. Muresan Érmellék Bihar megye. 214. Legény vagy lány hal meg, a koporsóvivők a bal karra, könyök és váll közé tűvel zsebkendőt tűznek. A zsebkendő feketével van beszegve. — András Antal rk. földműves 1923 Torja. 215. Mint az előző. — Marti Gáspár r. földműves 1923 Kézdiszentlélek. 216. A poseni lengyelek a gyász-szalagot és nemzeti színű szalagot is a magyar szokástól eltérően az alsókaron, közel a csuklóhoz hordják. Láttam egy nőt, aki a vöröskeresztes szalagját is itt hordta. Gyászszalag és nemzeti szalag is itt szélesebb, mint nálunk szokásos, általában két tenyérnyi szélesek ezek. (1945). 217. Gyász-szalag ismeretlen, a férfiak feketében, a nők 50 éves korig fehérben, azon felül szintén feketében gyászolnak. — Nagy Dániel ref. egyetemi hallgató 1922 Trizs Gömör megye. 218. Lány temetésére a többi lányok fehérben mennek el, csak a rokonlányok vannak feketében. — Tóth István rk. földműves 1923 Nagyút. 219. Ha legény vagy lány hal meg, „a jelöltje négy ződágat" díszít fel, amit a temetési menetben a koporsó körül leánynál legények és fordítva visznek. Ezeket aztán a sír négy sarkára tűzik le. — Rokay Alajos rk. földműves 1923 Gyergyócsomafalva. 220. Ha fiatal leány, vagy legény hal meg (a házasságig!), akkor négy fiatal nyírfát visznek a koporsó körül. Ezekre a fákra fehér szalag van akasztva. Ezeket a fákat a sír négy sarkára tűzik le. — Skovrán Aladár r. k. tisztviselő Csíkszentsimon. 221. Szurdokpüspöki az első világháború után egyesült Zagyvaszentjakabbal. A két falut csak a Diós patak választotta el. Két templom van, két búcsút is tartanak, de mindegyik falurész csak a maga templomának búcsúját üli meg. Az „alvég" és „felvég" elnevezés mindegyik falurészben megvan az egyesítés után is. A halottaikat is két külön temetőbe temetik ma is. — Kovács József rk. iparos 1923 Szurdokpüspöki. 222. Szentgyörgyvölgy község lakói katolikusok és reformátusok. A községnek két temetője van: egy kat. és egy ref. „Kisszeg, Domjánszeg, Tiporszeg, Asszonyfa, Alsócséplak, Felsőcséplak, Alsó- és Felsőfarkasi, Alsó- és Felsőkajár a község részei". — Madarász István rk. földműves 1923 Szentgyörgyvölgy Zala megye. 223. Püspöknádasd sváb falu volt, ennek ellenére alvégből és felvégből állott. Az alsó falunak is és a felsőnek is külön temetője volt. Sok vitára és veszekedésre adott alkalmat az, amikor az egyik falurészben lakót a másik falurész temetőjébe akarták temetni, mert családja már ott nyugodott. — Dr. Dlusztus József Püspöknádasd. 224. Torja község három részből áll : Altorja, Feltorja és Valál. A községnek három temetője van. — Szőcs János rk. cipész 1923 Torja. 225. Csopak községet Balatonkövesd és Csopak összekerült községek egyesítésével rendelet hozta létre a harmincas években. R. kat. és ref. lakosság. Ma is szigorúan külön temetkeznek azok, akik a régi Balatonkövesden laknak és a csopakiak is. Mindkét helyen van külön r. kat. és külön ref. temető is. — Varga Kálmán ref. földműves 1923 Csopak. 226. Nagypéntek hajnalán a férfiak és nők „KÖRÜLSÁNCOLJÁK" a temetőt, vagyis a régi árkot kapával kitisztítják. — Jaskó Károly rk. földműves 1923 Ecseg Nógrád megye. 227. Temető a falun kívül van. Kápolna nincs a temetőben. A sírok mind a falu felé vannak tájolva, minden sírkereszt a falu felé néz. Öngyilkosok sírjai merőlegesen az előzőkre, keresztjük sem a falu felé néz. À szomszédos Kápolnásfaluban van kápolna a temetőben. Itt minden sír a kápolna felé van irányítva, erre néznek a sírkeresztek is. — Gedeon István rk. tanító 1919 Szentegyházasfalu. 228. Görögkatolikus oláhoknál a halottat úgy temetik el, hogy az arca kelet felé tekintsen. — Csernátoni Lajos rk. tisztviselő Székelykövesd. 229. Házastárs számára, ha megveszi a sírhelyet, azt üresen hagyják. Egyébként sorban temetkeznek, a sírok a halálozás idejének megfelelően követik egymást. — Háry Alajos rk. vincellér 1909 Ábrahámhegy. 230. Külön sírásó van. Ennek a szomszéd, vagy valami távoli rokon útján kora reggel egy nagy kerek kenyeret és szalonnát küldenek. — Bíró Ferenc ref. földműves 1923 Püspökladány. 452