A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

231. Nemesvámoson a jó ismerősök és rokonok ássák meg a sírt. — Horváth Kálmán ref. asztalos 1923 Balatonalmádi. 232. Vörsön a rokonok a sírásók, külön sírásó nincs. — Futó Mihály rk. földműves 1923 Vörs Somogy megye. 233. Külön sírásó nincs. A sírt a szomszédok ássák. — Gelencsér Lajos rk. földműves 1914 Rezi. 234. Két sírásó volt a faluban. Egyik meghalt, a másik megbetegedett. Kérdéses volt, hogy ki ásson sírt! — „Padmalyos sír" elnevezést az elbeszélő nem ismeri. — Büki István rk. földműves 1923 Zalaudvard. 235. Külön sírásó nincs. A sírt a rokonok ássák. — Geiger Ferenc rk. földműves 1923 Miklósi Somogy megye. 236. A sírt a hozzátartozók ássák. Külön sírásó nincs a faluban. — Rittinger József Somoskőújfalu. 237. Az elbeszélő nagybátyja református vallású postás volt Balmazújvárosban. Amikor meghalt, több mint száz ember ment ki sírját megásni. Mindenki egy-két kapa földet dobott ki. A sírásóknak visznek ki kenyeret, szalonnát és bort. — Szegedi Imre Balmazújváros. 238. A sírt a szomszédok és ismerősök ássák meg. Temetés után a hozzátartozók, rokonok és jó ismerősök összejönnek a halottas háznál és részt vesznek a „toron". Temetés után 3 éjszakára elhagyják a házat és csak nappal vannak otthon, mert azt tartják, a halott „3 napig haza jár". — Berkes Béla rk. földműves 1923 Tiszapolgár Szabolcs megye. 239. „Jó emberek", rokonok, ismerősök ássák meg a sírt. A sírásóknak kenyeret, szalonnát, bort vagy pálinkát visznek ki. Amikor a sír elkészül, a sírásók ebédre hivatalosak a halottas házhoz. Ezek a „toron" is részt vesznek. A sírnál a sír hosszában padkát hagynak, amire a koporsót védő deszkázat kerül rá. — Orosz László ref. földműves 1923 Tiszadada. 240. „Gödörásó" az ismerősök, vagy „rokonok" sorából ki kerülő 4—6 férfi. A „gödörásók" a sír megásása után ebédre hivatalosak a halottas házhoz. „Melyik nap meghal, másnap ássák a sírt!" Temetés után a „torra" a gödörásók is hivatalosak a rokonság mellett. — Szőcs János rk. cipész Torja. 241. A „határpásztort" úgy fogadják meg, hogy köteles a „gödörásást" is végezni. — Csíky Sándor ref. földműves 1923 Lőrincfalva. 242. Ha valaki „gödörásás" (sírásás) közben bármit felvesz és hazavisz, addig nem tud nyugodni, míg nem viszi vissza. „Egész éjjel kísérik a pirossapkások". Ugyanez áll minden temetőből hazavitt dologra is. — Borbély Jenő ref. földműves 1923 Mezőpanit Marostorda megye. 243. Életben maradt házastárs „fennfogja a helyet" házastársa sírja mellett. A padmalyos sírt nem ismerik. — Gelencsér Lajos rk. földműves 1914 Rezi. 244. Nagykanizsán két gerendát illesztenek a sír falába, erre lapos védődeszkázat kerül a koporsó fölé. — Csizmadia Ferenc rk. tanító 1922 Nagykanizsa. 245. Padmalyos sírt azért ásnak, hogy a család együvé tudjon temetkezni. Két „padmalyost" ásnak, ide kerülnek a szülők, míg a gyerekek közéjük kerülnek. — Borbély Jenő ref. földműves 1923 Mezőpanit Marostorda megye. 246. A sírt úgy ássák, hogy a koporsót lehetőleg megóvják. A fülkét még keményfával is aládúcolják. „Ez a padmalyos sír". — Szőcs János rk. cipész 1923 Torja. 247. A torjaiak gyakran ásnak padmalyos sírt, hogy „kíméljék a testet". A padmalyt „cserfával" dúcolják ki. — Majlát Samu rk. földműves 1923 Torja. 248. „Nagy embert nem temetnek oldalt". Szóval padmalyos sírt csak gyerekeknek ásnak. Szokásos azonban pár centis párkányt hagyni, és a koporsó felett padlózatot átfektetni. „Lepadolják a sírt!" — Csíky Sándor ref. földműves 1923 Lőrincfalva. 249. „Padlanos sír"-nak nevezik a padmalyos sírt. — Gut Imre rk. földműves 1923 Nagyút Heves megye. 250. Az alföldi tótok is ásnak padmalyos sírt. Ennek neve „pad molu". — Dr. Szarka János Szarvas. 251. Csak akkor ásnak padmalyos sírt, amikor egyik élettárs elhal és a másikat később mellé akarják temetni. Elbeszélő külön nevét nem ismeri ennek a sírtípusnak. — Geiger Ferenc rk. földműves Miklósi Somogy megye. 252. Dévaványán általában padmalyos sírt ásnak, amit azonban csak akkor dúcolnak ki, ha э laza talaj ezt megkívánja. A szokás annak tulajdonítható, hogy a házastársak általában együvé akarnak temetkezni. Az utólag elhalt kicsiny gyermeket a fejfarészhez ássák le. — Kohut György Dévaványa. 253. Nyíregyházán is ismerik a padmalyos sírt, de itt inkább a koporsó védelmét célozza. Gyakoribb a „bárkás temetkezés". A koporsó fölé háromszögalakú védődeszkázatot helyeznek el, így a föld nem éri közvetlenül a koporsót. — Agárdi József ev. tanító 1915 Nyíregyháza. 254. „Gádor", a „padmaly" a sírban. — Kalmár Károly rk. plébános hallotta Zimányban Somogy megye. 255 .„Gadar" a padmaly a sírban. — Nyári György rk. földműves 1923 Kisberki. 256. A gazdagabbak úgy védik a koporsót, hogy egy négy lábon álló keményfa deszkázatot helyeznek föléje. — Csernátoni Lajos rk. tisztviselő 1923 Székelykövesd. 257. Somoskőújfaluban „padolják" a sírt. A koporsónál a sírüreg két végében „padkát hagynak", amelyre deszkaborítást fektetnek. — Rittinger József Somoskőújfalu. 258. Szarvason a sír alját kirakják téglával, a sírüreget a koporsónál magasabbra felfalazzák, és erre deszkázatot helyeznek. Beföldeléskor a koporsót nem éri közvetlenül a föld. — Dr. Szarka János Szarvas. 259. Szerbiában Sumadia vidékén a koporsó lebocsátása után pénzt, virágot, a halott kedvenc gyümölcseit dobálják a nyitott sírgödörbe. Az elbeszélő egy boxoló temetésén boxkesztyűket látott a sírgödörbe bedobni. — Kiss Sándor rk. tisztviselő 1919 Újvidék. 260. A sírgödörbe a koporsó alá fejhez két koszorút tesznek. Egyet hagynak kintre is. Ha több koszorújuk van, többet is tesznek a koporsó alá. Fiatalok koporsójára virágot szórnak. — Csíky Sándor ref. földműves 1923 Lőrincfalva. 261. Koporsó alá koszorút szoktak tenni a sírgödörbe. — Szőcs János rk. cipész 1923 Torja. 262. A hozzátartozók fehér zsebkendőket dobnak a koporsó után. — Guti Imre rk. földműves 1923 Nagyút Heves megye. 263. Egy marék homokot vet mindenki a koporsó után, aki a temetésen jelen van, közben mondja: „Nyugodjék békében a jó Isten szent nevében!" — Szőcs János rk. cipész 1923 Torja. 264.Amikor a sír félig már be van temetve, vesznek a földből, ami a sírgödör mellett van még és haza vive, az ágyba teszik. így tettek kis lánya temetésénél is. — Futó Mihály rk. földműves 1923 Vörs Somogy megye. 265. Ábrahámhegyen a sír behantolása után, amikor a kereszt vagy fejfa is áll már, „ráteszik a sírra a keresztet". Ez azt jelenti, hogy a frissen felhantolt sírra lapátnyéllel keresztalakot nyomnak. Ez a szertartás utolsó aktusa. — Háry Alajos rk. vincellér 1909 Ábrahámhegy. 266. Pécsudvaron, Baranya megyében lakó bunyevácok a sírkeresztre szőttest szoktak szögezni. — Horváth Gyula rk. mozdonyvezető Pécsudvard. 267. Azt tartják, hogy az utolsó halott a „kapus" a temetőben. — Háry Alajos rk. vincellér 1909 Ábrahámhegy. 268. Temetés egész tartama alatt harangoznak. Prédikáció alatt a temetésre kivitt zászlóval „leintik" a harangozást. — Csíky Sándor ref. földműves 1923 Lőrincfalva. 453