A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

üres köcsögöt. „A köcsögöt azért törik össze, hogy az anyának legyen teje !" — Sata Mihály rk. villanyszerelő 1923, Pécska Arad megye. 97. Kis gyerek születésekor a keresztelő után mulatság van. A rokonság „beteglátós kasban" visz a beteg asszonynak „poékalevest" (húsleves) stb. — Rokay Alajos rk. földműves 1923, Gyergyócsomafalva. 98. Kis gyerek születésekor a keresztelő után, amikor a templomból hazahozzák a gyereket, a háznál becsukják előtte az ajtót. A gyermeket hozó keresztanya bekopog. Kiszólnak: „Ki az?" —Keresztanya mondja a gyerek nevét. Belülről felelik: „Nem ismerjük!" — A keresztanya ismét kopog, ismét megkérdik, „Ki az?" — A keresztanya feleli: „Istennek kis báránya!" Erre beengedik őket. A kicsit körülhordozzák az összes szobában. Ezt azért csinálják, hogy a gyermek őrangyala ismerje ezeket a helyeket és vigyázzon majd védencére, ha ezeken a helyeken jár. — Csizmadia Ferenc rk. tanító 1920, Nagykanizsa. 99. „Paszita" a keresztelés utáni vendéglátás. Este „összemegy" a rokonság meg a „komaság" és reggelig mulatnak. Vacsorát vagy a szomszédasszony, vagy a komaasszony főzi meg a család készletéből. A beteg asszonynak a komaasszony visz 3 napig enni. — Kiss István rk. vincellér 1923, Hegyesd. 100. Az úton a komaasszonyok közösen viszik a gyereket, de a „keresztelő alá" a legidősebb komaasszony tartja az újszülöttet. Keresztelő rendesen vasárnap délután 2 óra felé van. Utána van a beíratása a lelkészi hivatalban. Beíratás után elmennek a kocsmába. Eddig csak az „ifi komák" és „páros komaasszonyok" voltak jelen, a „páros komák" csak a kocsmába jönnek össze. „Alkonyatkor" az újszülött édesapja megy el a kocsmába a vendégekért. Vacsora és múlatás van a háznál, ez a „paszita". Paszita gazdagabb paraszthelyeken „visszahívással" kedd reggelig is eltart. — Szipőcs István rk. földműves 1923, Kerkanémetfalu Zala megye. 101. „Ifi koma" az olyan koma, aki még nőtlen. Ezek pénzt adnak a gyermek szüleinek. „Páros koma házaspár." 2—4 páros komát hívnak, „ifi koma" rendesen négy van, 2 fiú, 2 lány. A „páros komák" rendes „komakosarat" visznek a „paszitára". — Szipőcs István rk. földműves 1923., Kerkanémetfalu. 102. Komaasszony a szülés után egy hétig hordja a „komatálat". Utoljára úgy pakol, hogy 2—3 napig abból élhet a beteg asszony. — Farkas Jenő rk. földműves 1923., Zalatilaj. 103. Ha nagyon fejletlen és gyenge az újszülött, nem viszik orvoshoz, hanem „megöntik". Ezt rendesen a falu legöregebb asszonya végzi. Az elbeszélőnek szomszédja volt bizonyos Jakabfi Sára, aki már közel 90 éves volt, amikor meghalt. Ő szokta Végezni a „megöntést", így az elbeszélő egyet-mást megfigyelhetett. A „megöntésért" baromfit, élelmet, ezt-azt szoktak Jakabfi néninek vinni. A vénasszony „szenes vizet" készített. Ehhez esővizet használt fel. A „szenes vízzel" meglocsolta a gyereket és egy kortyot meg is itatott vele. — Vaskúti József rk. tisztviselő, 1922, Palin. 104. Kis korában, amikor rosszul aludt, vagy sokat sírt, az öreganyja teljesen hideg és kitisztított kályhába be szokott gyújtani, és ezzel a tűzzel vizet szokott melegíteni. A felmelegedett vízbe 7 szem izzó parazsat vetett, aztán valami ima mondása közben megmosta a szemét, fülét, orrát és száját. — Szekeres Sándor, Soltvadkert. 105. Az újszülött köldökzsinórját el szokták tenni. Amikor iskolás lesz, odaadják neki. Ha ki tudja bontani, ügyes és jó tanuló lesz belőle. — Ágh Géza Fényeslitke. 106. Ha az újszülött nyitott tenyérrel alszik, pazarló lesz, ha csukottal, zsugori. — Kovács Kálmán, Győr. 107. Amelyik gyereknek hézagok vannak a fogai közt, hazudós lesz. — Kovács Kálmán, Győr. HALÁL Vö.: 1/61, 62, 107, 364, 397, 398, 399, 400, 401, 420, 463, 464, 465, 514, 517, 520, 524, 525, 608, 610 és H/6, 85, 86. 108. Trizsi szokás: Szilveszter estéjén háromszor meg kell rugdalni a disznóólat, minden rúgás után számolni kell, hogy hányat röffen bent a disznó. A ház legöregebb tagja annyi évig él még, ahányat összesen a disznó röffent. — Nagy Dániel Trizs Gömör megye. Ref. falu. 109. Szent János napján az erdélyi Mezőségben „szentjánosvirágból" koszorút fonnak. A család minden tagja feldob egy-egy koszorút a háztetőre. Akinek lehull a koszorúja, abban az évben meghal. Ez a szokás a románoknál is általános. — Csernátoni Lajos rk. tisztviselő 1923, Székelykövesd. 110. „Új év nagyszombatján" egy nagy mosdótálat megtöltenék vízzel. Mellé állnak és a fej fölé emelt karral pénzt ejtenek a vízbe. Annyi évig él az illető, ahányszor a pénz a vízbe esik. — Katona Ferenc rk. földműves 1923, Andrásfalva Románia. 111. Álomban menyasszonyt látni, halált jelent. — Schönwiesner Adolf Salgótarján. 112. Lehull egy csillag, meghal valaki. Általános hiedelem. 113. „Érik a hazamenetelre". Ezt akkor mondják, amikor idős. korban a kézfej kezd kékülni és az ujjak hegye, majd a kézfej sárgulni kezd. — Kökény Miklós rk. tisztviselő 1919, Rád, Nógrád megye. 114. Általános hiedelem, hogy ahol 13-an ülnek egy asztalhoz, valaki meghal. (Vö. : „Utolsó vacsora!") 115. Temetésnél, amikor abba hagyják a harangozást, ha a nagyharang kondulva hallgat el, a következő halott felnőtt lesz, ha a kisharanggal történik ez, gyermek. (Két harangjuk van.) — Kökény Miklós rk. tisztviselő, 1919, Rád, Nógrád megye. 116. Amikor gyermek korában a temetési szertartást utánozva ásták el a megdöglött apróbb állatokat, az öregebbek azt szokták nekik mondani: „Ne csináljátok, mert meghal valaki a családban !" — Miklóssy István rk. tisztviselő, Brassó. 117. Kutya lefelé fordított fejjel vonyít, halott lesz, felfelé fordított fejjel, tűz támad. — Csizmadia Ferenc rk. tanító, 1922., Nagykanizsa. 118. „Ha a kutya csúful kezd orgonálni, halált jelent!" — Csiky Sándor ref. földműves, 1923, Lőrincfalva. 119. Cegléd—Nagykőrös vidékén azt tartják,ha beteg van a háznál és vonyít a kutya, meghal az. — Fülöp Gyula, Cegléd. 120. Abban az utcában, ahol a kutya sokáig vonyít, halott lesz. — Schönwiesner Adolf Salgótarján. 121. Ha kutya vonyít az ablak alatt, vagy kuvik száll a kéményre és kuvikol, azt jelenti, meghal valaki a házban. — Kökény Miklós rk. tisztviselő 1919, Rád Nógrád megye. 122. Bagoly száll a ház mellé a fára, vagy a házra, meghal valaki. Ha a kutya felfelé fordított fejjel vonyít, tűz támad, ha lefelé tartott fejjel, meghal valaki. — Orosz László ref. földműves 1923, Tiszadada. 123. Ha bagoly száll a kéményre, azt mondják az öregek: „Na ez utánam jött!" Ilyenkor ki szoktak küldeni valakit, hogy zavarja el. — Csiky Sándor ref. földműves 1923, Lőrincfalva. 124. „Halálmadár száll valamelyik ház kürtőjére, halott lesz." — Herbali László Atkár Heves megye. 125. Amikor a kakukk „kakukkol", valaki elkiáltja magát: „kakukkmadár, hány évig élek még?" Ahány „kakukkolást" hall, annyi évig él még. — Nagy Dániel ref. egyetemi hallgató, 1922., Trizs, Gömör megye. 448