A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

126. Népdal: „Sötét erdő sűrűjében kakukk madár hangzik. A hangjától a szivembe úgy belenyilallik. Megkérdeztem, mikor még a gyöngyvirág virágzott, Kakukk madár, mondd meg nékem, Hány évig él a kedvesem?" Benkő Béla rk. tanító, Apc Heves megye. 127. Népdal: „Halálmadár szállt a házuk falára, Meghal innen valaki nemsokára, Én halok meg, mert megöl a szerelem, A faluban a legszebb lányt szeretem." Benkő Béla rk. tanító Apc, Heves megye. 128. Amelyik irányba fordul el a halott feje a halál pillanatában, arra lesz a következő halott. — Csiky Sándor ref. földműves 1923, Lőrincfalva. 129. Halottnak nyitva marad a szeme, valakit vár maga után. — Szabó Károly rk. földműves 1923, Pölöske, Zala megye. 130. Ha a halott szeme nyitva marad, visszajön azokért, akiket legjobban szeretett a családban. — Kökény Miklós rk. tisztviselő 1919, Rád, Nógrád megye. 131. Harangozáskor „nehézformán" szól a harang, rövidesen halott lesz. — Szabó Károly rk. földműves, 1923, Pölöske, Zala megye. 132. Ablakon keresztül nem szabad megnézni a halottat, mert rövidesen meghal az ember. — Csizmadia Ferenc rk. tanító 1922, Nagykanizsa. 133. Valakinek elszárad a virágzó kaktusza, meghal az illető. — Fogarasi Sándor ref. tisztviselő, 1921, Balázsfalva. 134. Általános hiedelem, hogy ha egy szál gyufánál hárman gyújtanak rá, egy meghal. (Vö. : múlt világháborúban keletkezett az a szokás, amikor veszélyes volt éjjel soká világítani.) 135. Beteg halott élettársával álmodik, biztosan meghal. — Nagy Dániel ref. egyetemi hallgató Trizs, Gömör megye. 136. Ha valakinek, aki távol van, leesik a képe a falról és összetörik, meghal az illető. — Fülöp Gyula, Cegléd. 137. Előzőhöz hasonló módon értesültek nagyapjuk haláláról. — Fülöp János Mohor Bácska. 138. Ha valaki váratlanul meghal, azonnal orvost hívatnak és megvizsgáltatják a halottat. Ha az orvos a halált természetesnek ítéli, úgy a halottkémért küldenek, aki kiadja a temetési engedélyt és kitűzi a temetés idejét is. Ha a halál beálltát betegség előzte meg, az összes hozzátartozó a halott körül tartózkodik, kivéve, ha rendkívüli munkáról van szó. Amikor a halál bekövetkezik, lefogják a halott szemét és 2 db 1 filléressel lenyomtatják azokat. A halott állát egyszerű fehér zsebkendővel felkötik, amíg a hullamerevség be nem áll. A kezeket, amennyire lehet, imára kulcsolják és a katolikusok rózsafüzért csavarnak rá. Azt a fehér kendőt, amivel a halott állát felkötötték, ha nem ragályos betegségben halt meg a beteg, elteszik és a következő halottnál használják újra. Halottat megfürdetik és a férfiakat megborotválják. A mosdóvizet egyszerűen kiöntik. Ezután jön az öltöztetés. A mosdatást és öltöztetést nem a családtagok végzik, hanem az ún. „öltöztető", aki ezért természetbeni javadalmazást kap. Majd az „első házban" felravatalozzák ideiglenesen a halottat. Elsötétítik a szoba ablakait, a falakon csupán a szent képeket hagyják meg. A koporsó megérkeztéig az asztalra helyezett deszkalapokra fektetik a halottat. Amikor megérkezik a koporsó, ebbe fektetik. A koporsót székekre, vagy ha vannak, „stokkedlik"-re állítják. A koporsó köré a templomból kölcsönkért magas gyertyatartókat állítanak. Ettől az időtől kezdve hivatalosan is jöhetnek látogatók. Ezek virágot, vagy gyertyát hoznak. A virágokat a ravatalra helyezik, a gyertyát pedig meggyújtva a ravatal köré állítják. Látogatók rövid ima után búcsút vesznek. Éjszaka a halott mellett virrasztanak. Virrasztani csak az egész közeli hozzátartozók szoktak és ha idegzetük bírja, egyedül imádkoznak a halott mellett. — Halottkém és temetőgondnok közösen jelölik ki a sír helyét. Az együvé temetkezést a hatóság egészségügyi szempontból betiltotta. Sírásást a szomszédok és távolabbi rokonok közösen végzik. Kétféle sírtípus van: egyszerű és padmalyos. Temetés a halottkém által kijelölt időben folyik le. Kicsiny gyermekeket kora reggel, felnőtteket a déli időben, vagy délután 4 óra felé temetik, amikor a szent misének, vagy litániának vége van. Maga a temetési szertartás a „kicsendítéssel" kezdődik meg. A katolikusoknál 2 harang van, kicsiny gyermekekre kis haranggal felnőttekre naggyal csendítenek. Csendítés után mindkét haranggal harangozni kezdenek. Pap és a kántor csendítéskor indulnak el a halottas házhoz. A harangozást akkor fejezik be, amikor ők a halottas házhoz érnek. Bemennek a ravatalhoz, elvégzik a szükséges szertartást, majd kimennek az udvarba. Itt kint asztal áll, rajta gyertya ég. Ez előtt áll a „szentmihálylova". Bent a szobában elkezdik leszögezni a koporsót. Egyszerre ketten fognak hozzá. Egyik a legközelebbi férfi hozzátartozó, a másik egy iparos. A férfi rokon csak egy szöget ver be, ezt a halottal szemben teljesítendő utolsó szolgálatnak tartják. Kiviszik a koporsót az udvarra. A koporsót fenyőfából, ritkábban keményfából, még ritkábban diófából csinálják. „Nagyapám egyik diófája deszkáit egyenesen erre a célra tette félre". A kemény- vagy diófából készült koporsó rendesen a maga színében marad, a puhafa koporsót a kis gyermeknél fehérre, felnőtteknél feketére festik. A koporsó két oldalára jön a felirat: ... élt évet, vagy született meghalt...". A sírkeresztre ugyanazt írják, ami a koporsón áll. Idős halottat a szomszédok, de soha sem azok, akik a sírt ásták, viszik ki a temetőbe. Szükség esetén ezeket a sógorság köréből egészítik ki. Egész kis gyermeket fehérruhás lány viszi ki a temetőbe, a lánykát pedig egy legény. A felnőtteket „szentmihálylován" viszik ki a temetőbe. Aki kis halottat visz, annak bal karjára fehér szalagot kötnek. Ez azoknál, akik a „szentmihálylovát" viszik, nincs meg. A halottvivők 1—1 gyertyát kapnak. Ezeket a gyertyákat az udvaron lezajló szertartás alatt egy családtag osztja ki az előre meghatározottaknak. A katolikusok ezt a gyertyát szenteltetik meg gyertyaszentelőkor. Ha valakinek több ilyen gyertyája van, ha halott van a háznál, ezeket a gyertyákat gyújtják meg a ravatal körül. A temetési menetben viszik a sírkeresztet is. Kis gyermekek keresztjén egy keskeny tüllszerű szalag van, fehér színben. Ezt a szalagot a sír behantolásakor a sírgödörbe dobják. — A koporsót a sírgödörbe két kötetlen engedik le. A halott legközelebbi hozzátartozói kezdik meg a „rög-rádobást", amit a rokoni kötelék foka szerint a rokonság folytat. Közben mondják: „Ez a rög az, ami emlékedet örökké szívünkben tartja és nem hagy tőled elszakadni!" Akik a sírt ássák, behantolják azt. Behantolás közben a család által csináltatott virágcsokrot dobnak be a sírüregbe. Vannak, akik erre a célra külön csináltatnak virágcsokrot is. Ezek a virágok mindig élők. Kis gyermeknél az édesanya a mondottakon kívül egy fehér „réklit" dob a sírba. — Otthon egy megbízott marad, aki a ravatalozó szoba ablakait azonnal kinyitja, amint a temetési menet elindul. Temetés után a temetés idejének megfelelően ebéd, vagy vacsora következik. — Ezek a temetési szokások a katolikusoknál és evangélikusoknál egyeznek, csupán az egyházi szertartás más. — Kökény Miklós rk. tisztviselő 1919, Rád, családja iparos. 139. A halott szemére egy-egy pénzdarabot tesznek. Ennek okát nem tudja, azt sem, mi lesz a pénzzel. — András Antal rk. földműves 1923, Torja. 139/a Mint az előző. — Marti Gáspár rk. földműves, 1923, Kézdiszentlélek. 140. Halott szemét pénzdarabokkal nyomtatják le, hogy a hullamerevség csukott szemmel álljon be. — Fülöp Gyula rk., postatisztviselő, 1919, Cegléd. 141. A halott állát kendővel kötik fel. — „Ezt a kendőt a halott magával viszi a sírba!" — Csiky Sándor, ref. földműves 1923, Lőrincfalva. 142. A balmazújvárosi reformátusok a férfiakat haláluk után megborotválják. A borotvát a koporsóba teszik. Ha a bor29 449