A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

Levételkor, akik feltették, azokat meghívják ebédre és vacsorára, meg mulatnak egyet. — Fekete István rk. földműves 1923 Csiklázárfalva. 38. Esküvőkor „felződágazzák a menyasszony kapuját". — Rokay Alajos rk. földműves 1923 Gyergyócsomafalva. 39. A menyasszony kapujába fehérfenyőt tesznek. Ennek kérge marad, a fát szalagokkal díszítik fel, Rokay Alajos rk. földműves 1923 Gyergyócsomafalva. 40. Az esküvő előtti napon a vőlegény a menyasszony kapujához magas nyír-, vagy jegenyefát állít fel. Ezt a fát piros szalagokkal szokták feldíszíteni. Fának csupán a csúcsán hagynak fenn ágakat, törzséről lehántják a kérget. A törzs néha fehéren marad, máskor meg csavarmenetben nemzeti színűre, vagy vörösre festik. Ezt a fát „ződ ágnak" nevezik. — Skovrán Alajos rk. tisztviselő 1923 Csikszentsimon. 41. A vőlegény barátai és rokonai a menyasszony és vőlegény házának kapujához 18—20 m magas jegenyefenyőt szoktak kötözni. Ezt is „májuságnak" nevezik és az esküvő előtt 2—3 nappal teszik ki. Az esküvő után kb. 4 hétig hagyják kint. A fa kérgét lehántják, az ágakat csupán a fa csúcsán hagyják fent. A fa koronáját szalagokkal díszítik fel, a törzset pedig csavarmenetben vörös festékkel festik be. — Bálint Béla rk. földműves 1923, Csiklázárfalva, Csik megye. 42. Esküvő előtt a vőlegény és menyasszony házának a kapuját „felződágazzák". 2—2 fiatal fenyőt állítanak a kapukhoz, amiknek a törzsét kidíszítik. A fákat az esküvő után kint hagyják még 1—2 napig. Halmágyi István rk. földműves 1923 Csikszentgyörgy. 43. Az új asszony holmiját ún. „hordó szekéren" szokták az ura házához vinni. Ebbe nagyszarvú ökröket szoktak befogni. Az ökrök szarvára nagy sóspereceket szoktak akasztani. Arra törekszenek, hogy ezekből lopjanak. Ha ez sikerül, azt szokták mondani, úgy be volt a gazda rúgva, hogy nem tudott az ökreire vigyázni. Kikacagják. Ha más községből hozzák az új asszonyt, lovakkal mennek érte. Ezeket piros-fehér-zöld szalagokkal szokták feldíszíteni. — Bálint Béla rk. földműves 1923 Csiklázárfalva, Csik megye. 44. A násznép útját az a legény kötheti el, aki foglalkozott a lánnyal. Az utcát szalmával betekert „kötőlánccal" szokták elzárni. Egy vőfély odamegy a legényhez: „Igyunk áldomást!" „Elsőbb vásárt csinálunk és úgy iszunk áldomást!" „Mi kell hát?" Addig egyezkednek, míg borban és egy tál kürtőskalácsban megegyeznek. Kürtőskalács „az elmaradhatatlan lakodalmi tészta!" A kapott dolgokat barátaival megeszi. Ha pénzt kapnak a továbbengedésért, akkor azt a kocsmában közösen megisszák. — Sandi Tibor rk. földműves 1923, Futásfalva. 45. Az öregebbek el szokták kötni lánccal, vagy kötettel a lakodalmasmenet útját. Aki elköti, az csak úgy engedi tovább a menetet, ha a menyasszony meg tud találós kérdéseire felelni. Ha nem tud felelni, akkor bort és kalácsot kell adnia az elköltőnek, hogy a násznép tovább mehessen. — Kelemen Béla baptista asztalos 1923 Kisgalambfalva. 46. Ha más faluba visznek menyasszonyt, „minden faluban el szokták kötni a nászmenet útját". Az elkötést „kemény lánccal" rendesen hidaknál alkalmazzák, hogy a násznép ne tudja a láncot elkerülni. Vannak erőszakos vőfélyek, akik inkább elvágják a híd karfáját, aztán a saját pénzükön megcsináltatják, csak tovább tudjanak menni. Ilyenkor az elkötök farkashúst szalmába csavarva meggyújtanak a híd alatt. Nincs az a ló, amelyik rá merne menni az ilyen hídra. Ekkor megkezdődik az egyezkedés az elkötök és vőfélyek között. Rendesen bor és kalács a továbbjutás váltságdíja. Van olyan eset, amikor egy találóskérdés megfejtéséért engedik el a násznépet. Lukács Mihály rk. földműves 1923 Székelyvécke, Marostorda megye. 47. A fiatalság felöltözik „maskurának", aztán fenyőágakból font láccal, ami még színes szalagokkal is fel van díszítve, „elkötik" a nászmenet útját. A „maskurák főnöke" pénzt kap, amiért átengedi a menetet. — Rokay Alajos rk. földműves 1923, Gyergyócsomafalva. 48. Régebben szokásban volt a nászmenet előtt elkötni az utcát. Aki elkötötte az utcát, az találóskérdéseket szokott feltenni, amire a násznagynak kellett feleletet adnia. Ha a násznagy meg tud felelni, továbbmehet a menet, ha nem, az elkötő bor, vagy pálinka árán engedi őket tovább. Elbeszélő, gyermekkorában látta utoljára ezt a szokást. — Ambrus István rk. szabó 1923 Gyergyócsomafalva. 49. Amikor a menyasszonyt az ura házába viszik, a szomszédok szalmával betekert lánccal „elkötik" a násznép útját. Az „elkötést" pénzzel szokták kiváltani. „Hogy a lányt ki ne vigyék a faluból, azért csinálják ezt". — Szőcs János rk. cipész 1923, Torja Háromszék megye. 50. Komollón nyírfaágból font lánccal szokták lezárni a nászmenet útját. A násznagy szokta pénzzel kiváltani a násznép továbbengedését. Főleg más faluba kocsin igyekvő násznéppel szokták ezt megcsinálni. Gyerekek szeretnek az útzáró lánc körül tartózkodni, mert az elvonuló násznép pénzt szokott közéjük szórni. •—• Ferenc Jószef ref. tisztviselő 1924 Komolló. 51. Lakodalomban szokásos, hogy a násznépet vivő kocsisok versenyeznek, kinek a lovai futnak jobban! Tavasszal nyelestől bele kell az ostort dobni abba a tóba, amelyből először hall az ember békakuruttyolást ! Amelyik lovat ilyen ostorral ütnek meg, annyira fut, majd megszakad. — Iván Kálmán rk. földműves 1923 Vöckönd. 52. A „feheleket és dunyhákat" a lakodalom előestéjén kirakják a Vőlegény házánál. Különösen vigyáznak arra, hogy az ágy ne legyen gyűrött. — Kovács József rk. iparos 1923 Szurdokpüspöki. 53. Makón figyelte meg az elbeszélő az ún. „asszonyavatást". Esketési szertartás befejezése után a pap, egy idősebb asszony és a menyasszony bemennek a sekrestyébe, ahol valami szertartás folyik le. Innét a fiatalasszony gyertyával a kezében kijön a templomba és az oltárnál imádkozik. —Markos András rk. igazgató-tanító Makó. 54. „Esküttés" után a „gazda" egy tányéron két vékony szelet kenyeret és egy nagyobb, meg egy kisebb pohár pálinkát nyújt az ifjú párnak. Az új férj veszi a nagyobb poharat, ami a menyecske előtt áll, az meg a kisebbet, ami a férje előtt áll. így egymás előtt át kell nyúlniok. Az új férj az üres poharat átdobja a házon. Ha ez sikerül neki, hosszú ideig élnek együtt, ellenkező esetben az egyik hamar elhal. A „gazda" hívja a vendégeket, kezeli a pálinkát. — Katona Ferenc rk. földműves 1923 Andrásfalva Románia. 55. A dunaföldvári reformátusok esküvőjénél a vőfély olyan almát nyújt át a papnak az irodában, a beíráskor, aminek a kocsánya le van törve és rozmaringág van szúrva a helyére. — Bátori István ref. tanító Dunaföldvár. 56. Aki az esküvői szertartás után az új házasok közül elsőnek szólal meg, a házaséletben az lesz az engedékenyebb és simulékonyabb. — Nagy László Galambok Zala megye. 57. A menyasszony cipőjébe tett pénz azt eredményezi, hogy „egész életében pénzen jár!" Rendesen a keresztanyja teszi be a pénzt. Szőregen figyelte meg Markos András rk. igazgatótanító. 58. „Búcsúztató:" „Tisztelt háznép, hallják a pár búcsúztatóját, Mielőtt itt hagyják a maguk szeretett portáját, Mert illik, hogy mielőtt útra indulunk, Isten s ember előtt hiten beszámoljunk. Kedves menyasszonyunk is eképpen szólna, Ha szivében most szóhoz jutna. Elmondom tehát én, mit elméje gondol, Mert ilyen formán látom bus arcáról: Örömmel virradt ránk e szép reggel, Örömmel köszöntöm ártatlan szivemmel, 445