A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

De keblemet nagy bánat fogja el, Mert hosszú házasélet útjára lépek fel. Hosszú az ut, melyre most indulok Azért ó Istenem, tehozzád fordulok! Hozzátok fordulok most édes szüleim, És kik jelen vagytok, rokonim, testvérim, Bocsássatok meg most, az Istenre kérlek, Ha valaha bármit vétettem tinéktek. Kisérjetek tehát az isten házába, Kérjétek az Istent értem imádkozva, Bő áldását adja szép házasságunkra! Induljunk tehát, az Istenre kérlek, E nehéz utunkon vezéreljen Isten!" Ladák János Decs Tolna megye. 59. Somogyszentpálon, amikor a menyasszony a vőlegény házába érkezik, almába, vagy narancsba nyomott pénzt dob hátra az udvaron. — Sziva Ferenc rk. asztalos 1923 Kéthely, Somogy megye. 60. Amikor a templomból visszajövet ahhoz a házhoz ér a lakodalmas menet, ahol az esküvőt tartják, a menyasszony az udvarban, a kapu közelében elhelyezett „melencét" rúg fel, amiben víz van. Szokás magyarázatát nem tudja. — Nagy László rk. földműves 1923, Galambok, Zala megye. 61. A templomból hazatérve, a menyasszony elé tányért tesznek. Aki a tányérba pénzt tesz, megcsókolhatja a menyasszonyt. — Falkenheim László rk. tisztviselő 1922, Teklafalu. 62. A lakodalom rendesen három napig tart. Minden házban ahonnét hivatalosak a lakodalomba, otthon kell valakinek maradnia „virrasztani". Ahol nem virrasztanak, onnét bármit el szabad lopni és a község kocsmájában elzálogosítani. A tulajdonosnak kell aztán az elzálogosított tárgyakat kiváltani. Gyakran megesik, hogy ahol nem virrasztanak, a legények szétszedik a szekeret és a csűr tetején rakják össze. — Nagy Dániel bányamérnökhallgató Trizs, Gömör megye. 63. A „druzsbajárás" lakodalom másnapján szokásos. Egy férfi nőnek, egy nő meg férfinek öltözik fel és álarcot is köt, hogy ne ismerjék fel. Van úgy, hogy eketaligán húzza a férfinek öltözött nő a nőnek öltözött férfit. A lakodalmas háznál jó hangulatot igyekeznek csinálni. — Morva István rk. földműves 1923, Csömör Pest megye. 64. Lakodalomban egy férfi nőnek, egy nő férfinek öltözve megy el. Jó hangulatot csinálnak, szórakozatatják a vendégeket. Kínálják is őket minden jóval. „Maskuratánc" is van, amikor csak ők táncolnak. — Papp Ferenc, Nádudvar. 65. Mindenki, aki a lakodalomba hivatalos, „csigatésztát'' készít és visz a lakodalmas házhoz. A „csigából" a húslevesbe kerül és a sülthúshoz is ez a köret. „Nem is lakzi a lakzi csiga nélkül !" — Fodor József Cserépfalu. 66. A komaasszony süti az „örömkalácsot". Kerek, kb. 50 cm hosszú mákoskalács ez, amiben több a töltelék, mint a tészta. Felszelik és a lakodalmi vacsoránál minden asztalra kerül belőle egy tányérnyi. Másnap az ifjú páron kívül csak a „nagyobb vendégek" és a rokonság van jelen az ebédnél. Ebéd megkezdése előtt „édespálinkával" felköszöntik az új házasokat. Ezt ugyancsak a komaasszony adja. „Örömkalács" ilyenkor az első sütemény, ami az asztalra kerül. — Morva István Csömör. Ev. és kat. kevert népesség. 67. Lókúton (sváb falu), az esküvői ebéd, vagy vacsora után (inkább a vacsora a szokásos), a menyasszony és hasonló alakú barátnője ruhát cserélnek, felső szoknyájukat a fejükre borítják és a sarokba állnak. A vőlegényt bevezetik. Rá kell mutatnia, hogy ki a felesége. Ha nem találja el, busásan meg kell váltania a menyasszony táncot. — Hammer György rk. földműves 1923 Lókút. 68. „Nagy szokás" a menyasszony cipőjének az ellopása. — Falkenheim László rk. tisztviselő 1922 Teklafalu. (Tiszta sváb falu, az öregek németül beszéltek, a fiatalok magyarul. A magyar beszédbe sok német szó keveredett ajkukon, pl. „preklázni" = sulykolni.) 69. „A menyasszonyt köszöntik be az asztalhoz vacsorára: Amint ott kint jártam, Szelid gelicére (sic) találtam, Mint ott kint búsult, Itallal, étellel meg is kínáltam. Hogy bemutathassam násznagyuraimnak, Vele ideálltam." Az első vőfély, aki ezt elmondja ekkor felmutat egy gyereket: „Nászuraim! Ez az?" — „Nem!" A menyasszonyra mutat: „Ez?" „Ha mivel nem válna be, Bocsájtsák kezemre, Mivel vőfély vagyok, Majd gondját viselem!" Horváth István Szabadhídvég Somogy megye. 70. Lakodalomban a „vőfélyek" tálalnak fel. Ilyenkor „surcot" adnak eléjük. Ennek a köténynek rojtos az alsó széle és bele van hímezve a menyasszony neve. Egyébként a „vőfély a lakodalom bohóca". Lakodalmi étrend: húsleves, főtthús, amit egyszerre tálalnak. Amikor az első tálat behozzák, a „tál aló vőfély" versben kínálja azt, majd az első tálat az ifjú pár elé teszi le : ,,Szerencsés jó napot, Áldást, békességet, Ne érje búbánat Soha a községet ! Távozzon el innen Minden szomorúság, Legyen mindenkivel öröm és vigasság! Itt az első tál leves Amelyet behoztam, De, hogy el ne ejtsem, Mindig imádkoztam. A szakácsasszonyunk Igen reámbizta, Kínáljak mindenkit, Ez az óhajtása! Sok hus megfőtt benne, Tyúk, csirke és liba, Zöldség, só, bors benne, Nincsen semmi hija. Diszes vendégsereg, Látják nincsen hiba, Kés, kanál, villa Tányérokhoz lerakva, De akinek nincsen, Szóljon hamarjában, Kerittünk annak Ott kint a konyhában — De, mivel az első tál Idebenn vagyon, Azért az evéshez Bátran hozzáfogjon ! Tessék hát uraim Ebből vacsorázni, Mert a magyar csárdást Ettől fogják járni ! Kivált, aki szép menyecskével Szokott gyakran hálni, Azt mindig ilyennel Szoktam megkínálni!" Következő fogás a töltött káposzta, aminek a versét azonban az elbeszélő nem tudta. Ezt követi a „pusztakáposzta" az alábbi verssel : „A paradicsonkertből éppen most érkeztem, Mely gyönyörű kertnek gyümölcséből szedtem, Mivel, hogy én ottan soká kertészkedtem, Szép fejes káposztát bőven termesztettem ! 446