A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 10. (Veszprém, 1971)

Horváth József: Néprajzi és helytörténeti jellegű adatok a nagyvázsonyi úriszék irataiból

házi krónikájában találtam néhai Németh Gábor plébános feljegyzései alapján. „Mig az uriszék 1860-ban meg nem szűnt, a helyi urodalmi birák sok főbenjáró bűnöst marasztaltak el és tömlöcöztettek be a várba. Az utolsó rabok között volt egy nő is, Lauli Erzsébet, akit a várból Veszprémbe vittek börtönbe. Az asszony sokat civakodott férjével. Végre arra vetemedett, hogy az urának étket adott s az biz meg is halt. Hogy a gyanút eloszlassa, kieszelte, hogy felgyújtja a házat. Felravatalozta a halottat, majd estére kelve szalmát hordott a ravatalra s azt meggyújtotta. A láng bevilágította az udvart, a szomszédok észrevették s eloltották a tüzet. Leüli Erzsébetnek eközben nyoma veszett. Napokig bolyongott félőrülten a csepeli romtemplom sűrűjében, mig elfogták. Az uriszék örök rabságra ítélte. Egy ideig a várban raboskodott, majd Veszprémbe került". Másutt az alábbiakat jegyezte fel Németh Gábor: Az 1930as években egy 86 éves öreg kőműves, Schmied József mesélte az alábbiakat. Mint kőműves inas mesterével Hoffmannal járta Zalát, Somogyot. Sok história megesett vele. 18 éves korában Őszödön dolgozott. Egy ízben a szántódi révnél maradt éjszakára a révcsárdában. Álmából felriadva egy embert látott az ivóban fel-alá járkálni: Tobak Jánost, a híres betyárt. Valami titkos ajtón egymásután jöttek társai is. Mikor a „fecske kölyköt" (kőműves inas) észrevették, megvendégelték, etették, itatták. Egy alkalommal ugyancsak Somogyból jött hazafelé. Társa elmaradt tőle. Egyszer csak lóháton szembejött vele a pandúrbiztos. A dűlőútról meg egy szűrös ember közelített, kapával a vállán. „Hé! Atyafi! Nem láttál erre szegénylegényt?" — kérdi tőle a biztos. „Nem én!" feleli. „Pedig Tobak Jánost magam viszem a bitófára!" Erre a szűrös ember subája alól pisztolyt ránt — Tobak volt — és a biztos holtan fordult le lováról. (1856.) Közismert betyárok voltak Szentgál környékén Oroszlán Pali, Renkó József, Szántó Laci. Ezekről is megemlékezik a nagyvázsonyi História Domus. „Oroszlán Pali, meg Szántó Laci, híres szentgáli betyárok hírül vették, hogy a mernyei (Somogy megye) plébános jó vásárt csinált, 400 Ft-ot kapott két szép ökörért, egyébként is gazdag ember volt, kamatra adogatott ki pénzeket. Renkó József, a banda feje elhatározta, hogy ők is meglátogatják. Estefelé értek a falu alá. Akkor hajtott hazafelé Józsi bojtár „Te Józsi! Hol a bürü?" kérdezték a betyárok. Józsi megismerte őket, mert valamikor Szentgálon szolgált. Botjával mutatott a híd felé. „Aztán : se láttál, se hallottál !" 1 Varga Endre: Úriszék. XVI—

XVII. századi perszövegek (Budapest, 1958). 2 Degré Alajos: Üriszéki peres eljárás a Dunántúlon, a XVIII—

XIX. században. (1961) 101. Az éjszaka leple alatt a papot kirabolták, az adósleveleket elégették. (Végh Sándor volt a plébános. Káplánja, Csontos Károly elbeszélése szerint csendőr ruhában jöttek a betyárok. Mikor a harangokat félreverték, Heilig János bíró benézett az ablakon, de megnyugodott, amikor a csendőröket látta. Tőke József dékán vette észre a rablókat, a nép összefutott. Csontos káplán az intézőnél volt, visszafutott puskáért s a pajta felé menekülő betyárokra lőtt. Azok visszalőttek s egy embert megsebesítettek.) Nem sokkal később a Bakonyban elfogták a bandát és a pénz nagy része is megkerült. A szentgáli „Kanál" csárdában iddogált a négy szegénylegény. Mari, a csárdás leánya rétest nyújtott nekik, vele incselkedtek, mikor Süveg Peti bojtár újságolja, hogy Úrkúton egy tucat pandúr keresi őket. Renkó társaival felkerekedik Úrkút felé. Marinak visszaszólnak, hogy a kisbükkbe vigye a rétest, ha megsül. Renkó tarisznyájában 12 kés, egy fél kenyér s 16 erszény. Szántó Lacinál 12 erszény. Renkónál bankó is volt a 80 forint ezüst mellett 4 tallér és 75 revolver golyó, puskapor, 32 db 16-os golyó és hüvely. Csakhamar beértek a bodzásba s egyre közelítették a pandúrokat. Mikor már csak 50 méterre lehettek, Gácse őrmester kilépett a fedezékből. Renkó lő, de hibáz. Az őrmester lövése azonban célba talál s a bandavezér holtan bukik a földre. A tizenkét pandúr futva közelített s csakhamar Szántó Lacit is halálos találat érte. Oroszlán Pali azonban megbújt fedezékében, míg a pandúrok túl nem futottak búvóhelyén. Ekkor futva menekült Úrkút felé. A lövöldözésre felzendült falu körülveszi a menekülő betyárt, Stelczer erdész fegyvert fog rá, mire megadja magát. A gyári irodába kísérték és ott őrizték másnapig, amikor megérkezett a kapitány. Ez emberségesen beszélt vele, mire Pali elmondta, hogy Renkó megeskette őket, hogy egymást nem hagyják el. De arra is, hogy embert nem ölnek. Egyik társuk, Marton Ferkó lelőtt egy erdő kerülőt, azért elszökött tőlük, mert félt, hogy Renkő őt is agyonlövi. De a mernyei rablásnál még velük volt. A halott betyárokat Úrkúton temették el. Amikor a néhai bakonyi betyárok és szegénylegények érdekes históriáit előássuk a porosodó aktákból, felelevenedik előttünk a múlt század pásztorélete. Ma már lefoszlott alakjukról a hamis romantika, amit egykor a vásári ponyvairodalom szőtt köréjük. Az itt közölt vázlatos adatokból is kitűnik, hogy nagyobb részük bizony dologkerülő, csavargó, mulatozó tolvaj volt, akik a könnyű pénzszerzés mesterségét látták a betyárkodásban. De életük, a róluk fennmaradt hagyomány, feljegyzés és peres irat mégis csak érdekes emléke a letűnt századnak. Horváth József 3 Varga i. m. 4 Németh Gábor : Adatok Nagy-Vázsony történetéből. (Veszprém, 1901). 5 Uo. 7. • Uo. 108. JEGYZETEK 92