A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

Háziak mondják: „El szabad osztani!" A házhoz járó legény megkorbácsolja a gazdát, feleségét és végül a lányt. Korbácsolás közben szavalja : „Aprószentek ! Dávid-Dávid Korcsolyázik, Elromlott a korcsolyája, Van bükkfája, megcsinálja, Fúrja-faragja, Mégis hátán hordozza. Adjon Isten erőt —• egészséget, Léleküdvösséget ! Isten éltesse!" Leültetik a legényeket, megkínálják őket. — Simon Gyula rk. fm. 1923, Gyergyófalu. 582. Karácsony másodnapján „vecsernye" után éjfélig tánc van, míg harmadnapján egész reggelig táncolnak. Ennek az az oka, hogy karácsony negyedik napján van „aprószentek", amikor a „gircsózás" szokásos. A harmadnapi tánc alkalmával éjjel 12 óra felé „házas ember" felöltözik „falóvasnak". Egy nyeregféle szerkezetet készítenek erre az alkalomra, amelyen derék nagyságú lyuk van. Ezt egy házasember felhúzza, kezébe fakardot fog, farát pedig kitömik, szóval úgy néz ki, mint egy lovas katona. Ez a falovas beszalad a táncterembe, ott körülszalad, aztán kimegy. Ez azt jelenti, hogy másnap hajnalozás" lesz. A táncot a legények rendezik akiknek két vezetőjük van: „az első és második vőféj". Ezek a „vőféjek" hajnalban a házas emberrel együtt felöltöztetik a „gircsókat". öt gircsó van, akiknek téli ruhájára inget, gatyát húznak, aztán szalmával kitömik őket, hogy úgy nézzenek ki, mint egy „dusza" (szalmazsák). Derekukat szíjjal kötik át, nyakukba „lantot" (kolomp) akasztanak, kezükbe egy 1 m hosszú botot vesznek, amelyre egy madzagra kötött rongylabda van kötve. Arcukra álarcot kötnek, úgy, hogy csak az öltöztetők tudják, melyik ki? Kora reggel kezdődik a „hajnalozás". Elöl megy a „falovas" karddal a kezében, akit két cigány követ. Utánuk mennek két sorban a falu legényei, végül a gircsók jönnek. Elérnek a falu szélén legszélrül lakó lány házához. „Ide a legények bemennek és egyik vőféj régi szép szokásos verset mond." Megkínálják őket. Az egyik „vőféj" eljár egy táncot a lánnyal. A lány meg sem várja, hogy a legények elhagyják házukat, már szalad át a következő lányhoz. A legények is átmennek ide az előbbi sorrendben. Ide is bemennek. Ugyanaz történik, mint az előző háznál, csak itt már két lány táncol. Ez megy tovább, míg az összes lány össze nem gyűlt a végén. A „gircsók" nem mennek be a házakba, hanem kint maradnak, iparkodnak feljutni a padlásra kolbászért. A fiatalabb házasemberek kint maradnak és a gircsókat igyekeznek elfogni. Természetesen ez nagy verekedéssel és huzakodással jár. A falovast nem szabad elfogni. Ő természetesen iparkodik társain segíteni. A legények nem mehetnek tovább a gircsók nélkül, tehát ki kell őket váltaniok. Ahány gircsót kell kiváltaniuk, annyi veder bort fizetnek a legények. Amerre mennek a nép mind kitódul az utcára. A legények behavazzák a menyecskéket és fordítva. Kb. délután 1 óra van, mire az egész falut bejárják. Ekkor megebédelnek és ebéd után ismét táncot rendeznek. — Simon Dénes, rk. fm. 1923, Csókfalva. 583. Csókfalván 502 házszám van. A faluban nég y templom van: katolikus, református, unitárius és román. Az utóbbiban csak ritkán tartanak „templomozást". Az aprószenteki „korbácsolás" teljesen ismeretlen, szokásos azonban a „gircsózás". — Ciffra István, rk. fm. 1923, Csókfalva. 584. A „gircsózás" ismeretlen Erdőszentgyörgyön. — Cifra István, rk. fm. Csókfalva. 585. Az aprószenteki korbácsolás, „gircsózás" ismeretlen. A falut csupán egy hegy választja el Csókfalvától, ahol a „gicsózás" nagy divat. — Nagy Emil, ref. tanító, Eted, Udvarhely megye. 586. Nem ismeri az „aprószentekelést", „gircsózást" vagy „korbácsolást". „Az aprószenteki mulatságban veszünk egy pálcikát és úgy elpalljuk egymást, mint a világ!" — Nagy István, ref. fm. 1923, Nagykend, Kiskülükkő megye. 272 587. Nagy divat az „aprószentekelés", amit a fiúk és legények egyaránt csinálnak. A kisebb gyerekek házról házra járnak, a legények meg a rokonságot keresik fel, elmennek a „szeretőjükhöz" is és végső útjuk a kocsmába vezet. Akivel útközben találkoznak, a kocsmáros maga, meg aki a kocsmába betéved, az sem kerüli el az „aprószentekelést". Ezt meg szokták köszönni. Sértés számba megy a rokonok valamelyikéről is megfeledkezni. Az aprószentekelést kora reggel végzik, azon igyekeznek, hogy a háziakat lehetőleg ágyban találják. Egy vékonyabb és egy vastagabb fűzfa és „csigolyafa" pálcát visznek magukkal, amelyekre a kisebb fiúk veres szalagot szoktak kötni. A házba beérve „kicsiny mustármagot hoztam, szabad-e elhinteni?" kérdi az aprószentekelő. Igenlő válaszra az apró gyereken kezdi, az asszonynépen folytatja és a gazdán fejezi be a korbácsolást. Korbácsolás közben mondja: Aprószentek, Dávid-Dávid! Üdvösséggel, egészséggel Viselje jól magát az újévben !" Étellel-itallal kínálják, a kisebbek pedig ajándékot kapnak. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csiklázáríalva, Csík megye. 588. Aprószentek napján a kis fiúgyermekek vesszővel járják kora reggel a házakat és megkorbácsolják a házbelieket. Közben mondják : „Aprószentek, Dávid-Dávid Küld el a Marist pálinkáért!" Ajándékot kapnak. — Ferenc József, rk. tisztviselő, Komolló, Háromszék megye. Tiszta református falu, 2—3 katolikus család. 589. A jószágokat is megkorbácsolják. Az „aprószenteket" (korbács) „az istállóban szokták felszúrni". — Rokay Alajos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 590. Mint az előző. — Szilveszter Antal, rk. fm. 1923, Gyergyóalfalu. 591. Az „aprószentek" = „fonott négy sarkos" korbács fűzvesszőből. Vers, amit a bekéretőzéskor mond el a gyerek: „Édesanyám azért küldött, Azt hallotta, disznót öltek, Hurkát, kolbászt jó sokat töltöttek, Kis csípő tormát hoztam melléje!" Vers, amit korbácsolás közben mond a gyerek : „Apró szentek Dávid-Dávid Jégen játszik Korcsolyázik, Elromlott a korcsolyája Nincsen aki megcsinálja, Fúrja-faragja, Mégis faragatlanul hagyja." — Bernát József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 592. „Mustármagolás" az aprószenteki korbácsolás neve. Fűzfavesszőből font korbácsot piacon is árulnak a kofák. — Nagy János, Solt. Túlnyomó református lakosság, kevés katolikus. 593. Nem ismeri az aprószenteki korbácsolást. — Micskó János, rk. középiskolai tanuló, 1927, Bókod, Komárom megye. 594. Nem ismeri az aprószenteki korbácsolást. — Beör Bálint, ref. fm. 1923, Hangács. 595. Nem ismeri az aprószentekelést vagy korbácsolást. — Szász Kovács Pál, ref. fm. 1923, Gerjeszcg. 596. Nem ismeri az aprószenteki korbácsolást. — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 597. Nem ismeri az aprószenteki korbácsolást, csak hallotta, hogy másutt ilyen is van. — Csiky Sándor, ref. fm. 1923, Lőrincfalva. 598. Nem ismeri az „aprószenteki korbácsolást". Kakukk Károly, rk. fm. 1923, Poroszló, Heves megye. 599. Aprószenteki „korbácsolást" nem ismeri. — Páhi László, rk. fm. 1923, Olaszliszka.