A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

Háziak mondják: „El szabad osztani!" A házhoz járó legény megkorbácsolja a gazdát, feleségét és végül a lányt. Korbá­csolás közben szavalja : „Aprószentek ! Dávid-Dávid Korcsolyázik, Elromlott a korcsolyája, Van bükkfája, megcsinálja, Fúrja-faragja, Mégis hátán hordozza. Adjon Isten erőt —• egészséget, Léleküdvösséget ! Isten éltesse!" Leültetik a legényeket, megkínálják őket. — Simon Gyula rk. fm. 1923, Gyergyófalu. 582. Karácsony másodnapján „vecsernye" után éjfélig tánc van, míg harmadnapján egész reggelig táncolnak. En­nek az az oka, hogy karácsony negyedik napján van „apró­szentek", amikor a „gircsózás" szokásos. A harmadnapi tánc alkalmával éjjel 12 óra felé „házas ember" felöltözik „falóvasnak". Egy nyeregféle szerkezetet készítenek erre az alkalomra, amelyen derék nagyságú lyuk van. Ezt egy házas­ember felhúzza, kezébe fakardot fog, farát pedig kitömik, szóval úgy néz ki, mint egy lovas katona. Ez a falovas be­szalad a táncterembe, ott körülszalad, aztán kimegy. Ez azt jelenti, hogy másnap hajnalozás" lesz. A táncot a legények rendezik akiknek két vezetőjük van: „az első és második vőféj". Ezek a „vőféjek" hajnalban a házas emberrel együtt felöltöztetik a „gircsókat". öt gircsó van, akiknek téli ruhá­jára inget, gatyát húznak, aztán szalmával kitömik őket, hogy úgy nézzenek ki, mint egy „dusza" (szalmazsák). Dere­kukat szíjjal kötik át, nyakukba „lantot" (kolomp) akaszta­nak, kezükbe egy 1 m hosszú botot vesznek, amelyre egy madzagra kötött rongylabda van kötve. Arcukra álarcot köt­nek, úgy, hogy csak az öltöztetők tudják, melyik ki? Kora reggel kezdődik a „hajnalozás". Elöl megy a „falovas" kard­dal a kezében, akit két cigány követ. Utánuk mennek két sorban a falu legényei, végül a gircsók jönnek. Elérnek a falu szélén legszélrül lakó lány házához. „Ide a legények bemennek és egyik vőféj régi szép szokásos verset mond." Megkínálják őket. Az egyik „vőféj" eljár egy táncot a lánnyal. A lány meg sem várja, hogy a legények elhagyják házukat, már szalad át a következő lányhoz. A legények is átmennek ide az előbbi sorrendben. Ide is bemennek. Ugyanaz történik, mint az elő­ző háznál, csak itt már két lány táncol. Ez megy tovább, míg az összes lány össze nem gyűlt a végén. A „gircsók" nem men­nek be a házakba, hanem kint maradnak, iparkodnak fel­jutni a padlásra kolbászért. A fiatalabb házasemberek kint maradnak és a gircsókat igyekeznek elfogni. Természetesen ez nagy verekedéssel és huzakodással jár. A falovast nem sza­bad elfogni. Ő természetesen iparkodik társain segíteni. A le­gények nem mehetnek tovább a gircsók nélkül, tehát ki kell őket váltaniok. Ahány gircsót kell kiváltaniuk, annyi veder bort fizetnek a legények. Amerre mennek a nép mind kitó­dul az utcára. A legények behavazzák a menyecskéket és for­dítva. Kb. délután 1 óra van, mire az egész falut bejárják. Ekkor megebédelnek és ebéd után ismét táncot rendeznek. — Simon Dénes, rk. fm. 1923, Csókfalva. 583. Csókfalván 502 házszám van. A faluban nég y temp­lom van: katolikus, református, unitárius és román. Az utób­biban csak ritkán tartanak „templomozást". Az aprószenteki „korbácsolás" teljesen ismeretlen, szokásos azonban a „gir­csózás". — Ciffra István, rk. fm. 1923, Csókfalva. 584. A „gircsózás" ismeretlen Erdőszentgyörgyön. — Cifra István, rk. fm. Csókfalva. 585. Az aprószenteki korbácsolás, „gircsózás" ismeretlen. A falut csupán egy hegy választja el Csókfalvától, ahol a „gicsózás" nagy divat. — Nagy Emil, ref. tanító, Eted, Ud­varhely megye. 586. Nem ismeri az „aprószentekelést", „gircsózást" vagy „korbácsolást". „Az aprószenteki mulatságban veszünk egy pálcikát és úgy elpalljuk egymást, mint a világ!" — Nagy Ist­ván, ref. fm. 1923, Nagykend, Kiskülükkő megye. 272 587. Nagy divat az „aprószentekelés", amit a fiúk és legé­nyek egyaránt csinálnak. A kisebb gyerekek házról házra járnak, a legények meg a rokonságot keresik fel, elmennek a „szeretőjükhöz" is és végső útjuk a kocsmába vezet. Akivel útközben találkoznak, a kocsmáros maga, meg aki a kocsmá­ba betéved, az sem kerüli el az „aprószentekelést". Ezt meg szokták köszönni. Sértés számba megy a rokonok valamelyi­kéről is megfeledkezni. Az aprószentekelést kora reggel vég­zik, azon igyekeznek, hogy a háziakat lehetőleg ágyban talál­ják. Egy vékonyabb és egy vastagabb fűzfa és „csigolyafa" pálcát visznek magukkal, amelyekre a kisebb fiúk veres sza­lagot szoktak kötni. A házba beérve „kicsiny mustármagot hoztam, szabad-e elhinteni?" kérdi az aprószentekelő. Igen­lő válaszra az apró gyereken kezdi, az asszonynépen folytatja és a gazdán fejezi be a korbácsolást. Korbácsolás közben mondja: Aprószentek, Dávid-Dávid! Üdvösséggel, egészséggel Viselje jól magát az újévben !" Étellel-itallal kínálják, a kisebbek pedig ajándékot kapnak. — Bálint Jenő, rk. fm. 1923, Csiklázáríalva, Csík megye. 588. Aprószentek napján a kis fiúgyermekek vesszővel jár­ják kora reggel a házakat és megkorbácsolják a házbelieket. Közben mondják : „Aprószentek, Dávid-Dávid Küld el a Marist pálinkáért!" Ajándékot kapnak. — Ferenc József, rk. tisztviselő, Komol­ló, Háromszék megye. Tiszta református falu, 2—3 katolikus család. 589. A jószágokat is megkorbácsolják. Az „aprószenteket" (korbács) „az istállóban szokták felszúrni". — Rokay Ala­jos, rk. fm. 1923, Gyergyócsomafalva. 590. Mint az előző. — Szilveszter Antal, rk. fm. 1923, Gyergyóalfalu. 591. Az „aprószentek" = „fonott négy sarkos" korbács fűzvesszőből. Vers, amit a bekéretőzéskor mond el a gyerek: „Édesanyám azért küldött, Azt hallotta, disznót öltek, Hurkát, kolbászt jó sokat töltöttek, Kis csípő tormát hoztam melléje!" Vers, amit korbácsolás közben mond a gyerek : „Apró szentek Dávid-Dávid Jégen játszik Korcsolyázik, Elromlott a korcsolyája Nincsen aki megcsinálja, Fúrja-faragja, Mégis faragatlanul hagyja." — Bernát József, rk. fm. 1923, Gyergyótekerőpatak. 592. „Mustármagolás" az aprószenteki korbácsolás neve. Fűzfavesszőből font korbácsot piacon is árulnak a kofák. — Nagy János, Solt. Túlnyomó református lakosság, kevés ka­tolikus. 593. Nem ismeri az aprószenteki korbácsolást. — Micskó János, rk. középiskolai tanuló, 1927, Bókod, Komárom megye. 594. Nem ismeri az aprószenteki korbácsolást. — Beör Bá­lint, ref. fm. 1923, Hangács. 595. Nem ismeri az aprószentekelést vagy korbácsolást. — Szász Kovács Pál, ref. fm. 1923, Gerjeszcg. 596. Nem ismeri az aprószenteki korbácsolást. — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 597. Nem ismeri az aprószenteki korbácsolást, csak hallot­ta, hogy másutt ilyen is van. — Csiky Sándor, ref. fm. 1923, Lőrincfalva. 598. Nem ismeri az „aprószenteki korbácsolást". Kakukk Károly, rk. fm. 1923, Poroszló, Heves megye. 599. Aprószenteki „korbácsolást" nem ismeri. — Páhi László, rk. fm. 1923, Olaszliszka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom