A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

DECEMBER 31. SZILVESZTER NAPJA 600. A korbácsolást másutt aprószentekkor szokásos, itt azonban szilveszter este divatos csak. Tiszta református falu. Esti „templomozás" után a legények elállják az utcákat és a hazatérő fehérnépet megkorbácsolják, hogy „kellésesek ne legyenek!" A gyerekek és legények este járnak „szilvesztert köszönteni. Ez nem más, mint a nők megkorbácsolása a házaknál is. A gyerekek verset is mondanak. Ajándékot kapnak, illetve megvendégelik őket. — Molnár Jenő, református tanító, 1919, Sömjénmihályfalva. 601. Elbeszélő nagyapja megkövetelte, hogy szilveszterkor valaki maradjon odahaza. Aki otthon maradt, annak kötelessége volt vigyázni, hogy új évre virradóra a tűz ki ne aludjon. — Fogarasi Sándor, ref. tisztviselő, 1923, Balázsfalva. 602. Új évre virradóra nem fekszenek le, az egész család reggelig fent van. Vigyáznak arra is, hogy a tűz egész éjjel égjen, „mert ekkor nem éri szerencsétlenség a házat az új évben." — Csiky Sándor, ref. fm. 1923, Lőrincfalva. 603. Szilveszter este az elbeszélő édesanyja felment a padlásra, 8—10 kg diót hozott le, ezt a családtagoknak, felnőttnek, gyereknek egyformán elosztotta. Ekkor este a gyerekeknek is szabad kártyázniuk. Senki sem fekszik le éjfél előtt. — Korbács József, rk. kőműves, 1923, Kisvárda, Szabolcs megye. 604. Szilveszterkor éjfélkor járnak „csattogatni". Három gyerek összeáll, kettő ostorral csattogat, egy meg kolompot /áz. Ezt jó tíz percig teszik kint az ablak alatt. Ekkor az egyik elmondja : „Boldog új évek kívánok! Adjon Isten füvet-fát, Tele pincét, kamarát, Sok örömet a házba, Boldogságot hazánkba, Ebben az új évben ! Adjon Isten füvet-f át, Bort, búzást, babocskát, Kövér seggü malackát Г A gyerekek ajándékot kapnak. — Szász Kovács Pál, ref. fm. 1923, Gernyeszeg. 605. „Szűz gulya-fordítás." Szilveszter este összeverődnek a legények. Kinél karikás van, kinél kolomp vagy rossz fémedény. Van, aki „kelepcét" (kereplő) hoz. Bekiáltanak a házakhoz: „Meg szabad-e fordítani a szűz gulyát?" Engedély esetén az udvaron nagy lármát csapnak. — Sinka András, Nyírbogdány, Túlnyomóan református lakosság. 606. Óév utolsó napján éjfél előtt a nagyobbacska, 10—-15 év körüli gyerekek ostorral durrogatva, kolompokat rázva és rossz edényeket összeverve járják a falut és „kihajtják az óévet" — Szabó Bálint, rk. fm. 1923, Gyergyóremete. 607. „Óévet hajtanak a gyerekek." Durrogatnak, kolompolnak a falun végig. — Szabó László, rk. fm. 1923, Tiszaörs. 608. A család férfitagjai a rokonok és ismerősök férfitagjaival együtt szilveszter este éjfélkor kimennek a temetőbe és a sírnál szent énekeket énekelnek. — Gáspár András, rk. fm. 1923, Tereményújfalu. 609. Szilveszter este van szokásban a „gombóc főzés". A családhoz összesereglett fiatalok mindenkinek főznek 8—10 gombócot éjfél felé. A gombócokban papírszeletre név van írva. Az elsőnek felvetődő gombócban levő név lesz az illető életepárjának a neve. Úgy szoktak tenni, hogy a legesedékesebb nevet nagy papírra írják és kevesebb tésztát vesznek hozzá. így aztán ez jön fel elsőnek. — Sandi Tibor, rk. fm. 1923, Futásfalva, Háromszék megye. 610. Elbeszélő édesanyja szilveszterkor este minden évben megsüti a „tollas pogácsát". Ahány családtagja van, annyi pogácsába tűz egy kis pehelytollat. Megjegyzi, melyik kié. Akié elég, az megbetegszik, vagy meghal az új évben. — Lakatos János, rk. tisztviselő, Fonyód, Somogy m. Szülei jómódú gazdálkodók. 611. „Év utolsó napján, amikor hazajönnek óvecsernyéről, ólmot szoktak önteni, amiből meg lehet jósolni, ki veszi el a leányt." — Jaskó Károly, rk. fm. 1923, Ecseg. 612. Szilveszter este a lány elmegy a disznóólhoz, csendesen megy. Ha a disznó ennek ellenére elröffenti magát, „egy éven belül férjhez megy". —• Szatmári Ferenc, rk. fm. 1923, Piricse. Sági Károly 18 273