A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 9. (Veszprém, 1970)

Sági Károly: Magyar néphagyományok a második világháború katonáinak tudatában

Király : „Kedves jó barátom, Szállást nem adhatok, Sok vendégim vannak, Ha szállást adok, Engem is megszólnak ! Királyi házamtól Ezennel elindulhatsz!" Két angyal egyszerre : Szent József: Király: „Miféle ember vagy, Vájjon honnan jöttél ? Hogy felelet nélkül Mostan erre jöttél?" , ,Názáretbül jöttem A felhivatásra, Kaphatnék-e szállást, Nyugalmat Ezen éjjszakára ?" „ím, hát gyere bé, Pihenj egy kevéssé Г Szent József belép, kezet fog a királlyal : „Szerencsés jó estét felséges királyom!" Király: „Isten hozott, kedves jó barátom!" Szent József: „Én is hát, mint József Bejöttem hozzátok, Mert fényleni láttam A bálvány csillagot.,, Prózában folytatja: „Idebenn hallom a betlehemi pásztorokat, íme megnyílt Áronnak vesszeje, kinyílt törzse és csemetéi s megnyílt a Paradicsomkertben a bűnösök helye!" Közösen éneklik : „Vájjon József mit gondoltál, Hogy istállót választottál, Nem találtál nyugvóhelyet e városban, Hanem inkább barmok között a jászolban. Pásztorok, pásztorok, keljünk fel! Betlehembe menjünk el, Fáradtságot ő érette ne sajnáljunk, Siessünk, ne késsünk ! íme mert ö fázik, Könnyeitől ázik, Nincsen neki dunyhája, Sem cifra nyoszolyája, Csak széna, csak szalma, Barmok szája melegítő kályhája. Keljetek fel pásztorok, pásztorok, Kik juhoknál alusztok, Kik juhoknál alusztok, Megszületett uratok, uratok, Nektek is Jézusotok, Jézusotok!" Kengyelfutó rávág botjával a pásztorokra: „Daszkule hirtelen, norde kegyetlen, keljetek fel már, annyit aludtatok, a szemetek kidagadt!" Első pásztor : „Én nem bánom, keljünk fel! Betlehembe menjünk el!" Második pásztor: „Amíg oda elérünk, Hat szál kolbászt megeszünk !" Együtt éneklik : „Menjünk, menjünk, örvendezzünk, Űr Jézustól kedvet nyerjünk, Lássunk, lássunk szép angyali Nagy vígságot! Lássuk szerit a Jézusnak, a Jézusnak ! Mit vigyünk hát néki, ajándékot néki ? Hogy kedvét találhassuk És szívből imádhassuk! Egy sajtot, egy bárányt! Ilyen szegény pásztoroktól elég lészen, Talán még az aranynál is többet tészen." Első pásztor: „Én vagyok a legöregebb pakulár, Ki a juhok után egész nap cammog már, Mégis az én Jézusomnak egy sajtot ajánlok, Uram vedd jó szívvel, mert mást nem adhatok Г Második pásztor: „Én vagyok a legfiatalabb pakulár, Ki a bárányok után egész nap szaladgál, Mégis az én Jézusomnak egy bárányt ajánlok, Uram, vedd jó névvel, mert más nem adhatok!" Közösen éneklik : „Mostan kinyílt egy szép rózsavirág, Melyet oly rég vár az egész világ. Betlehemben bimbózik egy zödág, Király mennyből, méltóság, Király mennyből, méltóság. Aludj, aludj, drága jácintuskám! Sorsunk nehéz, violám! Sorsunk nehéz, violám!" Innét kezdve a kengyelfutó botjával veri az ének ütemét: „Egy kancsó bort, őrmester, Beszélhetünk jókedvvel, Torkunk ki is ujjula Ezer víg örömmel!" Kifelé menet a házból, éneklik : „Ez a gazda jó gazda, Ha elindít utunkra, Tíz pengőt, húsz pengőt, Indítson utunkra. Jó gazdák megbocsássatok, Ha vétettünk tinálatok. Köszönjük, hogy mit adtatok, Mennyből áldás szálljon rátok ! Mennyből áldás szálljon rátok!" — Csiky Sándor, ref. fm. 1923, Lőrincfalva, Marostorda m. (1946 karácsony este jegyeztem fel.) 497. „A betlehemi játék" ismeretlen az elbeszélő falujában. — Ambrus István, rk. szabó, 1923, Gyergyócsomafalva. 498. Szenteste a disznó- és tehénpásztor minden házhoz elmegy. Mikorra érkezésüket várják, minden munkát befejeznek és az asztalt megterítik. Minden szemesterményből tesznek az asztal alá egy tele „szakajtóval". Az asztalra egy kancsó, meg egy üveg bort tesznek. A karácsonyra sütött kalácsból egyet eltesznek a pásztorok számára. A belépő pásztorok „köszöntőt" mondanak. A pásztorok hónuk alatt fűzvessző csomót hoznak. A gazdaasszony köténye segítségével két-két vesszőt kihúz a pásztorok hóna alól és mindenkit megver, aki a szobában van. Akit ver, annak ugrálni kell, hogy „az állatok frissek legyenek az elkövetkező évben". A vesszőket aztán összefonják és ezzel a korbáccsal hajtják ki a disznókat. A ház lakói a gazdaasszony kivételével elmennek templomba. Mire visszajönnek, áll a karácsonyfa is. Ekkor megvacsoráznak. A vacsora előtt egy pohárka édes pálinkát isznak meg kenyérrel vagy süteménnyel. A vacsora mákos és káposztás metélt. Az első kanálnyi ételt, amit valaki a „tepsiből" kivesz, külön teszi és közben azokra gondol, akik meghaltak. Ez a külön tett étel a moslékba kerül. A gyerekek ekkor járnak szent énekeket énekelni. Éjfélkor a legények teszik ugyanezt a lányos házaknál. A legényeket behívják és megvendégelik. Az ún. „templomtakarító lányok", akiket a gazdagabb családok gyermekei közül 268