A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)
Tóth László: Adatok a Balaton-felvidék bogár (Caldoptera) fanuájához
Kalocsa, Pallag, Budai-hegyek, Mecsek-hegység: Bányatelep, Misina, Nadap, Pécs, Siófok, Sukoró, Székesfehérvár, Zalavár, Pálháza, Ungvár, Németbogsán, Resicabánya, Dj akóvár, Vrdin és Zágráb lelőhelyekről említi. Káptalanfüreden 1962. VI. 9-én 2 példányát gyűjtöttem. Ezenkívül a Bakony és azon belül a Balaton-felvidék területéről nincs adatunk [WACHSMANN (1907), SZÉKESSY (1943), LICHTNECKERT]. Felmerül a lehetősége annak, hogy gyakoribb, mint a lelőhelyadatokból kitűnik, mert mint nehezen meghatározható fajt, talán más hasonló fajokkal tévesztették össze. Areálja nem egészen tisztázott: REITTER— HEYDEN— WEISE (1906) Szicília, WINKLER (1924—1932) Itália, Albánia, míg ENDRÖDI (1960) Délkelet-Európa megjelöléseket alkalmazza. ENDRÖDI (1960) szerint ismeretlen tápnövényű, Magyarországon nem ritka faj. Br achy der es incanus L. REITTER—HEYDEN— WEISE (1906), WINKLER (1924—1932) és ENDRÖDI (1960) egybehangzó megállapítása szerint európai eltérjedésű faj. A Kárpát-medencében előfordulásának nagy kiterjedése, de ugyanakkor ritkasága az a körülmény, amely faunisztikai szempontból érdekessé teszi. Lelőhelyadatai mindössze a következők: KUTHY (1896) Budapest, Sopron, Zánka, Pécs, BOKOR, E (1927): Kaufmann Ernő dr. bogárgyűjteményének cincérei. — Fol. Soc. Ent. Hung., 1, p. 125—133. BULLA, B. (1862) : Magyarország természeti földrajza. — Budapest. CALWER, С. G.: Käferbuch (4. Auflage). — Stuttgart. CSIKI, E. (1903—1905): Magyarország Cerambycidái. — Rov. Lapok, 10—12. CSIKI, E. (1905—1908): Magyarország bogárfaunája I. — Budapest. CSIKI, E. (1941): Adatok Kőszeg és vidéke bogárfaunájának ismeretéhez. — Publ. Musei Ginsiensis, 2, p. 1—4. CSIKI, E, (1946): Die Käferfauna des Karpatenbeckens I. — Budapest. DUDICH, E. (1958): Állatföldrajz. — Egyetemi jegyzet, Budapest. ENDRÖDI, S. (1956): Lamellicornia. — Fauna Hungáriáé, IX/4, pp. 188. ENDRÖDI, S. (1957): Az eszelények (Attelabidae) kárpát-medencei lelőhelyadatai. — Fol. Soc. Ent. Hung., 11, p. 2 -43, Trencsén. WACHSMANN (1907): Bakony (közelebbi helymegjelölés nélkül); ENDRÖDI (1960): Csepel-sziget, Fót, Kecskemét, Buda, Fenyőfő, Karátföld, Kup, Sopron, Ugod, hangsúlyozva, hogy irodalmi adatokat nem, csak a Természettudományi Múzeum és saját gyűjteményének meglevő példányait vette figyelembe. Magam Káptalanfüreden 1964. VI. 15-én gyűjtöttem a gyepszintben végzett fűhálózással. ENDRÖDI (1960) tápnövényeként a fenyőféléket említi, és valóban a gyűjtés helyének közvetlen közelében volt néhány fenyőfa, távolabb pedig borókabokrok, tehát valószínű, hogy azokról került az aljnövényzetre. Az időadat szintén egybevág, mivel munkájában erre vonatkozóan május—augusztus hónapokat közli, továbbá msgjegyzi, hogy gazdasági jelentősége nincs, ami ritkaságából következik. E ritka színezőelemünk különös érdekessége, hogy az esetleges átfedésektől eltekintve, összesen 16 lelőhelyadata közül 6, azaz kb. 1 3-a az egyébként alig kutatott Bakony, illetve Balaton-felvidék területéről származik. Életmódjáról, ökológiai viszonyairól remélhetőleg a jövőbeni kutatások fognak adatokat szolgáltatni, mert jelenleg a fentieken kívül semmi mást nem tudunk e fajról. Tóth László ENDRÖDI, S. (1958): A szúbogarak (Scolytidae) kárpát-medencei lelőhelyadatai. — Fol. Soc. Ent. Hung., 11, p. 21—43. ENDRÖDI, S. (1958): Attelabidae. — Fauna Hungáriáé, X 2, pp. 34. ENDRÖDI, S. (1959) : Scolytidae. — Fauna Hungáriáé, X/9, pp. 96. ENDRÖDI, S. (1959—1961): Az ormányosbogarak (Curculionidae) kárpát-medencei lelőhelyadatai L, II., III. — Föl. Soc. Ent. Hung., 12, p. 215—262; 13, p. 11—56; 14, p. 280—316. ENDRÖDI, S. (1960—1963): Curculionidae I., IL, III. — Fauna Hungáriáé, X/4, pp. 77; X/5, pp. 126; X/6, pp. 104. FEKETE, G. (1964) : A Bakony növénytakarója. A Bakony cönológiai-növényföldrajzi képe. A Bakony természettudományi kutatásának eredménye, I. — Veszprém, pp. 55. GANGLBAUER, L, (1892—1899): Die Käfer von Mitteueuropa I— III. — Wien. GYÖRFFY, J. (1956) : Cickányormányosok — Apionidae. — Fauna Hungáriáé, X/3, pp. 56. IRODALOM — LITERATUR 361