A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Veszprém, 1968)

Tóth László: Adatok a Balaton-felvidék bogár (Caldoptera) fanuájához

Kalocsa, Pallag, Budai-hegyek, Mecsek-hegység: Bányatelep, Misina, Nadap, Pécs, Siófok, Sukoró, Székesfehérvár, Zalavár, Pálháza, Ungvár, Né­metbogsán, Resicabánya, Dj akóvár, Vrdin és Zágráb lelőhelyekről említi. Káptalanfüreden 1962. VI. 9-én 2 példányát gyűjtöttem. Ezenkí­vül a Bakony és azon belül a Balaton-felvidék területéről nincs adatunk [WACHSMANN (1907), SZÉKESSY (1943), LICHTNECKERT]. Felmerül a lehetősége annak, hogy gyako­ribb, mint a lelőhelyadatokból kitűnik, mert mint nehezen meghatározható fajt, talán más hasonló fajokkal tévesztették össze. Areálja nem egészen tisztázott: REITTER— HEYDEN— WEISE (1906) Szicília, WINKLER (1924—1932) Itália, Albánia, míg ENDRÖDI (1960) Délkelet-Európa megjelöléseket alkalmaz­za. ENDRÖDI (1960) szerint ismeretlen tápnövé­nyű, Magyarországon nem ritka faj. Br achy der es incanus L. REITTER—HEYDEN— WEISE (1906), WINK­LER (1924—1932) és ENDRÖDI (1960) egybe­hangzó megállapítása szerint európai eltérjedésű faj. A Kárpát-medencében előfordulásának nagy kiterjedése, de ugyanakkor ritkasága az a körül­mény, amely faunisztikai szempontból érdekessé teszi. Lelőhelyadatai mindössze a következők: KUTHY (1896) Budapest, Sopron, Zánka, Pécs, BOKOR, E (1927): Kaufmann Ernő dr. bogárgyűj­teményének cincérei. — Fol. Soc. Ent. Hung., 1, p. 125—133. BULLA, B. (1862) : Magyarország természeti föld­rajza. — Budapest. CALWER, С. G.: Käferbuch (4. Auflage). — Stuttgart. CSIKI, E. (1903—1905): Magyarország Cerambyci­dái. — Rov. Lapok, 10—12. CSIKI, E. (1905—1908): Magyarország bogárfau­nája I. — Budapest. CSIKI, E. (1941): Adatok Kőszeg és vidéke bo­gárfaunájának ismeretéhez. — Publ. Musei Gin­siensis, 2, p. 1—4. CSIKI, E, (1946): Die Käferfauna des Karpaten­beckens I. — Budapest. DUDICH, E. (1958): Állatföldrajz. — Egyetemi jegyzet, Budapest. ENDRÖDI, S. (1956): Lamellicornia. — Fauna Hungáriáé, IX/4, pp. 188. ENDRÖDI, S. (1957): Az eszelények (Attelabidae) kárpát-medencei lelőhelyadatai. — Fol. Soc. Ent. Hung., 11, p. 2 -43, Trencsén. WACHSMANN (1907): Bakony (köze­lebbi helymegjelölés nélkül); ENDRÖDI (1960): Csepel-sziget, Fót, Kecskemét, Buda, Fenyőfő, Karátföld, Kup, Sopron, Ugod, hangsúlyozva, hogy irodalmi adatokat nem, csak a Természettu­dományi Múzeum és saját gyűjteményének meg­levő példányait vette figyelembe. Magam Káp­talanfüreden 1964. VI. 15-én gyűjtöttem a gyep­szintben végzett fűhálózással. ENDRÖDI (1960) tápnövényeként a fenyőféléket említi, és valóban a gyűjtés helyének közvetlen közelében volt né­hány fenyőfa, távolabb pedig borókabokrok, te­hát valószínű, hogy azokról került az aljnövény­zetre. Az időadat szintén egybevág, mivel mun­kájában erre vonatkozóan május—augusztus hó­napokat közli, továbbá msgjegyzi, hogy gazda­sági jelentősége nincs, ami ritkaságából követke­zik. E ritka színezőelemünk különös érdekessége, hogy az esetleges átfedésektől eltekintve, össze­sen 16 lelőhelyadata közül 6, azaz kb. 1 3-a az egyébként alig kutatott Bakony, illetve Balaton-felvidék terüle­téről származik. Életmódjáról, ökológiai viszonyairól remél­hetőleg a jövőbeni kutatások fognak adatokat szolgáltatni, mert jelenleg a fentieken kívül sem­mi mást nem tudunk e fajról. Tóth László ENDRÖDI, S. (1958): A szúbogarak (Scolytidae) kárpát-medencei lelőhelyadatai. — Fol. Soc. Ent. Hung., 11, p. 21—43. ENDRÖDI, S. (1958): Attelabidae. — Fauna Hun­gáriáé, X 2, pp. 34. ENDRÖDI, S. (1959) : Scolytidae. — Fauna Hungá­riáé, X/9, pp. 96. ENDRÖDI, S. (1959—1961): Az ormányosbogarak (Curculionidae) kárpát-medencei lelőhelyadatai L, II., III. — Föl. Soc. Ent. Hung., 12, p. 215—262; 13, p. 11—56; 14, p. 280—316. ENDRÖDI, S. (1960—1963): Curculionidae I., IL, III. — Fauna Hungáriáé, X/4, pp. 77; X/5, pp. 126; X/6, pp. 104. FEKETE, G. (1964) : A Bakony növénytakarója. A Bakony cönológiai-növényföldrajzi képe. A Bakony természettudományi kutatásának eredménye, I. — Veszprém, pp. 55. GANGLBAUER, L, (1892—1899): Die Käfer von Mitteueuropa I— III. — Wien. GYÖRFFY, J. (1956) : Cickányormányosok — Api­onidae. — Fauna Hungáriáé, X/3, pp. 56. IRODALOM — LITERATUR 361

Next

/
Oldalképek
Tartalom