Tudomány és művészet Veszprémben a 13-15. században (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 6. 1996)

Erdő Péter: Egyházi jogélet a középkori Veszprémben a Nágocsi Gáspár-féle kódex tükrében

Erdő Péter EGYHÁZI JOGÉLET A KÖZÉPKORI VESZPRÉMBEN A NÁGOCSI GÁSPÁR-FÉLE KÓDEX TÜKRÉBEN 1. Nágocsi és kódexe Nágocsi Gáspár személyéről viszonylag keveset tudunk. A róla ismert adatok alapján megbízható képet rajzolt életéről Solymosi László a veszprémi székesegyház könyvkölcsönzéséről írt tanulmányában. A kétségkívül a Somogy megyei Nágocsról származó veszprémi kanonok 1478 végén már a káptalan tagja volt. Egyszerű származású kanonoktársaihoz hasonlóan hosszú időt, több, mint harminc évet töltött el mesterkanonokként, amíg sikerült 1508 és 1510 között éneklő kanonokká előlépnie. 1512/1513 fordulóján hunyt el. 1492-től haláláig több alkalommal ő töltötte be a "vicarius in spiritualibus" tisztségét, vagyis általános püspöki helynökként vezette az egyházmegyei bíróságot, ő ítélkezett a püspök nevében. Ebben a tisztségében a korabeli híres esztergomi olasz vikáriusok, majd az őket Esztergomban követő Nyási Demeter kollégája volt. Veszprémi vikáriusi tisztségében Nágocsinak olyan elődei voltak, mint a Bolognában kánonjogi doktorátust szerzett Csepeli Benedek, a bécsi egyetem kánonjogi bakkalaureátusával rendelkező Szentgyörgyi András, majd a szintén bécsi kánonjogi bakkalaureus Mileji Tamás. Kanonoktársa volt az a Mordusi Bertalan is, aki 1478-ban már veszprémi kanonokként iratkozott 78