Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Nagy Szabolcs: El nem szálló illúziók. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája 1920 augusztusában kelt helyzetjelentése a Csehszlovákiával szomszédos magyar területek hangulatáról

Ahogy - bár „fordított előjellel”, hiszen itt a délszláv állam nem tartotta be a békeszerződés előírásait - a mai Kercaszomor részét képező Szomoróc ellenséges helyőrségének elűzése is.5

Mindezen törekvések azonban sem számosságukat, sem eredményeiket tekintve nem voltak jelentősek az országot ért veszteségekhez mérten. Éppen ezért, a Horthy-kor politikusai nem is elégedtek meg ennyivel, a következő évtizedek politikáját alapvetően határozta meg a Oehetőleg teljes) revízióra való törekvés. Ennek megfelelően már a háborús összeomlás pillanatától fogva léteztek az országban az első forradalmi kormányok által leginkább (meg) tűrt, olykor támogatott, a Tanácsköztársaság időszaka alatt viszont (be)tiltott mozgalmak, szervezetek, melyek elsőrangú feladatukként kezelték az ország területi integritásának védelmét.

A kor viszonyai között ezek a szervezetek elsősorban propaganda- eszközökkel tudtak részt venni a területvédelmi törekvésekben. Közülük az egyik legelső az Országos Propaganda Bizottság volt, melyet ’18 novemberében maga a Károlyi-kormány hozott létre, nem utolsósorban a történelmi Magyarország népszerűsítése céljából.6 A számos alakulat közül7 a szintén 1918 végén (de nem a kormány által) alapított Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája emelkedett ki mint az ország területi integritásának legelszántabb védelmezője.8 A gyakran csak TEVÉL-nek (a sajtóban inkább Területvédő Ligának) hívott szervezet vezetői között olyan - már a korban is befolyásosnak számító - személyiségek is felbukkantak, mint például Raffay Sándor evangélikus püspök vagy a későbbi miniszterelnök, Teleki Pál gróf. Természetesen a TEVÉL kapcsolatot keresett s tartott a többi hasonló szervezettel is (többek között például a Székely Hadosztály toborzásában is szerepet vállaló Székely Nemzeti Tanáccsal), sok társadalmi szervezet pedig egyenesen testületileg csatlakozott a ligához, mely ez előbbiek számára mintegy „ernyőszervként” szolgált. Mindezek s a sikeres tagtoborzó tevékenység hatására 1918 decemberére a TEVÉL tagságának létszáma meghaladta az 1 millió főt!9

5 Lásd Kapornaky 2008.

6 Zeidler 2009,104.

7 A szervezetek igazi „reneszánsza” a Tanácsköztársaság bukása után jött el. Ekkor - a teljesség igénye nélkül - például a Fehér Ház Bajtársi Egyesület, a Tizenkét Kapitány, az Etelközi Szövetség, a Magyar Jogászok Sport Egyesülete, a Magyar Nemzeti Szövetség, a Turul Szövetség, a Kettős Kereszt Vérszövetség, s egyáltalán nem utolsósorban a Magyar Országos Véderő Egylet, illetve az Ébredő Magyarok Egyesülete is hasonló célt szolgált. Zeidler: i. m. 104.

8 Pallos 2006, 53.

9 Pallos: i. m. 55.

14