Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között
minden nap felsúrolták, a szalmát pedig szükség szerint két-három havonta kicserélték! „Az internáltak hideg vízzel minden nap, meleg vízzel is hetenként legalább kétszerháromszor módjukban állt mosakodni és alkalmuk volt arra is, hogy fehérneműt hetenként váltsanak és a szennyes fehérneműt meleg vízben kimossák. A mosakodásra és a mosásra részben mosdó helyiség tartályokból folyó vízzel, részben teknő áll rendelkezésre... a táborban egyébként teljesen felszerelt zuhany fürdő berendezés a melegvizet szolgáltató kazán hibája folytán nem üzemképes"! 24 A pestszentlőrinci táborban is ugyan volt egy betegszoba, melyben 12 faágyat betettek, de más felszereléssel nem rendelkezett - vagyis gyógyszerrel, gyógyászati anyagokkal -, és orvosi felszerelése nem volt a tábornak. Az internáltak elhelyezésére 25 darab emeletes faágyat és 150 falócát biztosítottak, és még üvegablakokat is beépítettek az épületek ablakkereteibe. 25 A szegedi internálótáborban a pestszentlőrinci táborénál egy „kicsit jobb volt a helyzet", mivel a tábor rendelkezett kézi gyógyszertárral. A táborban elhelyezett internáltak - a jelentés szerint - rendszeresen tisztálkodtak és hetente egyszer lehetőségük volt a fürdésre is. 26 Az internáltak közül 120 fő részére priccsen szalmát tettek le, 10 főnek szalmazsákot, 6 fő számára vaságyon szalmazsákot „biztosítottak". A tábor maximális befogadóképessége 200 fő volt, de ehelyett több mint 350 internáltat szállásoltak el. 27 A gödöllői internálótábor előtt szemét lerakóhely működött. A tábor vízellátása hosszútávon megoldatlan volt és nagy mértékben elterjedt a táborlakók között a rüh és a tetű. A tábor területén elhelyeztek latrinákat, melyeknek a fertőtlenítését sem oldották meg. 28 Ezen a téren nem volt jobb a helyzet a csepeli internáló táborban sem, mivel a barakkok árnyékszékeihez tartozó emésztőaknákat fedetlenül hagyták, ezért azoknak a tartalma fertőző volt. Az internáltaknak a tisztálkodáshoz nem tudták biztosítani a meleg vizet. 29 A szolnoki internáló táborban is volt ugyan orvosi szoba, de itt sem rendelkeztek semmilyen gyógyszerrel. A higéniai viszonyok is ugyanúgy megoldatlanok voltak, mivel 1 illemhely jutott 110 internáltra. 30 24. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; Dr. Fördó's Dezső tiszti főorvos jegyzőkönyve 1946. április 11-én tartott egészségügyi szemléről. 25. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; Kimutatás az 1945. december 10-i pestszentlőrinci tábor állapotáról. 26. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; Kimutatás a szegedi internáló tábor 1945. december 10-i állapotáról. 27. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; Szegedi internálótábor Kimutatása 1946. június 12. 28. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; Tisztiorvosi jelentés 1946. január 28. Gödöllő 29. ABTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; Jelentés a csepeli tábor egészségügyi helyzetéről, 1946. február 7. 30. ABTL 2.52 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; 1945. december 10-i kimutatás a szolnoki internáló táborról.
