Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)

Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között

Mindegyik internáló táborban nagyjából megegyezett az őrizetes internáltak ellátása. A pestszentlőrinci és a szolnoki táborban napi kétszer volt étkezés, a többi táborban napi háromszor osztottak „ételt". Általában 5 deci ételt kaptak fejadagként. Reggelire rántott levest kaptak az internáltak, ebédre és vacsorára savanyú káposzta, borsóleves, bableves, krumplileves vagy puliszka volt felváltva a „menü". Mindehhez még napi 15-20 deka kenyér is jutott ellátásként.

31 1946. január és december között a Népgondozó Hivatal adatai szerint 133655 németet telepítettek ki Németország amerikai zónájába.

32 1947 tavaszától már a Magyarországról kitelepített német nemzetiségieket Németország szovjet megszállási övezetébe telepítették. Az ide telepítettek száma meghaladta az 50 ezret.

33 Tiszalök A következő, az 1949 utáni időszakban az internálása következett azoknak a volt hadifoglyoknak, akiket akkoriban szállítottak haza a Szovjetunióból. Őket először szűrőtáborokba, majd akik „veszélyesek voltak a demokráciára és a fennálló államrendre", de nem volt ellenük bizonyíték egy ítélethez, azokat a tiszalöki, kazincbarcikai táborokba internálták. Ezeknek a táboroknak a felügyeletét 1950 májusában átvette az Államvédelmi Hatóság (ÁVH). Az első volt hadifogoly-internált szállítmány 1951 februárjában érkezett meg a tiszalöki internáló táborba, amely a Toloncházban már kihallgatott hadifoglyoknak egy részéből állt. A tábor létszáma kezdetben 1000-1100, majd további hadifoglyok érkezése után 1400-1500 fő között mozgott. Az újonnan érkezettek is az erőmű építkezésen dolgoztak más-más munkakörökbe beosztva. Eleinte a kb. 1200 főnyi internált többségében a Magyarországról kitelepített svábok hozzátartozói voltak. 300 fő körül mozgott azon internáltaknak a száma, akik a Waffen SS kötelékében, a csendőrségnél, vagy a Hunyadi páncélosoknál teljesítettek szolgálatot. A táborban 14 barakkot építettek fel az internáltak elszállásolására. Különböző munkahelyekre: favágásra, csillemunkára, villanyszerelésre, telepépítkezésre, szállításra, kőszállításra, kovácsműhelybe, toronydarura, asztalosműhelybe, raktárba osztották be az őri31. ÁBTL 2.5.2 ORFK internálási anyag 1945-1946. 1. doboz; 32. 1946. júniusától augusztus végéig szüneteltették a kitelepítést, mert ezt az amerikaiak a továbbiakban anyagi és technikai feltételekhez kötötték. 1947 májusáig még érkeztek kitelepítettek a német amerikai zónába, de azt követően teljesen beszüntették a kitelepítettek fogadását. 33. Tarján 1997: 82-102. Egyes német és amerikai források 200 ezer körüli kitelepítettről beszélnek.