Márkusné Vörös Hajnalka - Mészáros Veronika (szerk.): Háztörténetek - A dunántúli németek kulturális jellemzői (Veszprém, 2006)
Bank Barbara: A svábok megpróbáltatásai 1945-1953 között
zeteseket. 34 A tábor egészségügyi orvosa, Sinka Miklós államvédelmi egészségügyi őrmester, különböző kategóriákba osztotta az őrizeteseket, ez alatt azt értve, hogy könnyű vagy nehezebb munkára vezényelhetők egészségi állapotuk szerint. így a különböző munkahelyeken általában „egészségi állapotuknak megfelelően" cserélődtek az emberek. A megbetegedett internáltakat általában a nyíregyházi kórházba, vagy a budapesti Állambiztonsági Fogház kórházába, míg a nagyon súlyosakat a váci rabkórházba szállították. 35 Az amnesztiarendelet kihirdetését követően (1953. július 26.) Tiszalökön is megkezdődtek a felülvizsgálati és a szabadítási munkálatok. A táborban öt fős szabadító bizottság alakult Dornai Sándor büntetés végrehajtási hadnagy táborparancsnok vezetésével. Melléje közreműködőknek, az internáltak ügyeit felülvizsgáló ügyésznek, Csotka Mihály államvédelmi századost, a rendőrségtől Sinka Lajos rendőr századost és az egészségügyi felülvizsgálatokért felelős Ádám Gábor államvédelmi orvos őrnagyot nevezték ki. 36 A szabadításokból kifolyólag Tiszalökre kerültek a másik három táborból - Kistarcsa, Kazincbarcika, Recsk - összegyűjtött külföldi állampolgárságú internáltak, akiknek ügyét a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatal (KEOKH) intézte. Tiszalökön éppen a szabadítások és az amnesztiarendelet következtében tört ki a mindennél nagyobb „port kavart", kiprovokált "zendülés" 1953. október 3-án, amikor - már a kistarcsai internáló tábor kivételével mindegyiket felszabadították - gyűlést rendeztek a kultúrbarakkban. A táborparancsnok több munkát irányzott elő az internáltaktól, ők ezzel szemben a beígért szabadításukat követelték. A parancsnok megígérte, hogy a kérésüket felsőbb szintre továbbítja, majd ezzel lezártnak tekintette a gyűlést. Visszafelé menet a barakkokba, Finn Ferencet és a gyűlésen felszólalókat kiválogatták és bezárták őket a fogdába. Hivatalos jelentések szerint „tüntetés, zendülés" tört ki, melynek során az őrök erőszakkal elfojtották azt. 37 Az első pisztolylövést követően kitört a pánik mindkét oldalon. Az őrök sorozatlövéseket adtak le a tömegre minden oldalról és az őrtornyokból. A végkifejlet azt volt, hogy Tangel János, Gazafy György, Mittelhefer József, Schulz József és Geiszlinger Mátyás meghaltak. 38 Hét fő súlyosan megsebesült, tizenkét személy könnyebb sérüléseket szenvedett. 39 Az ügyet és minden komplikációját két internáltra hárította a Hatóság, miszerint Finn Ferenc és Huber Ferenc felbujtotta az internált volt hadifoglyokat, 34. ÁBTL 4.1 A-1249. 74. 35. ÁBTL 4.1 A-1249. 36. ÁBTL 4.1 A-508. 78-7937. Az őrök és a már előre kirendelt tűzoltók, fecskendőkkel spricceltek a tömegbe, de a tűzoltók meghátráltak és eldobták a tömlőket. Az egyiket elkapta Wildhofer József internált és az őrség felé fordította. Ekkor megjelent a „Boxer" névre hallgató államvédelmi őr, aki közvetlen közelről fejbe lőtte Wildhofert. 38. ÁBTL 4.1 A-507. 10. 39-ÁBTL 4.1 A-507. 15.
