Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6/I. Konferencia Pápán, 2002. június (Veszprém, 2004)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága, Szentelmények - Kisfalusi János: Adatok a görögkatolikusok vallásos ünnepi szokásaihoz

Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. A húsvét A húsvétot a nagyböjt előzi meg, ami a Keleti Egyházban nem „hamvazószerdán", hanem előző vasárnap délben kezdődik. Egy héttel előtte már „húshagyó-vasárnap" van, ekkor elhagyják a húsos eledeleket. A következő vasárnap a „vajhagyó-vasárnap", ekkor már elhagyják a tejes-vajas ételeket is. Olajos ételekkel kezdődik a böjt, a nagyböjt. Hétfő a böjt kezdő napja, a szigorú böjt. Régebben a hétfő, szerda és péntek volt a szigorú böjt. Az új böjti fegyelem szerint már csak a hétfő a szigorú böjt, a szerda és a péntek hústalan napok. A többi napokon mindenki úgy tesz eleget bűnbánati kötelezettségének, ahogy tud, és ahogy akar. A nagyböjt közepén, a harmadik vasárnap kiteszik a templomban a keresztet, ami egy hétig kitéve marad. Ekkor énekeljük: „A te kereszted előtt leborulunk Urunk, és a te szent feltámadásodat dicsőítjük!" A nagypéntek nem ünnep, délelőtt rendbe hozzák az udvart és a lakást, de már délután 3 órakor mindenki fekete gyászba öltözve igyekszik a „sírbatételi" vecsernyére. Mint ahogy az első nagypénteken sietve temették el Jézust — vállra kapták, és úgy vitték a sírba — itt is a pap vállon viszi a körmenetben a „Sírleplet", miközben éneklik: „Az Istenfélő József, levévén a fáról te legtisztább testedet, tiszta gyolcsba göngyölé, és illatos szerekkel új sírba helyezé!" A „Szent sír" húsvét hajnali 3 óráig, a feltámadási szertartásig van ott. Ezalatt az idő alatt illik mindenkinek a sírhoz járulni, imádkozni, és hálából a megváltásért adományt is adni a templom javára. Feltámadáskor a sírleplet a pap az oltárra teríti és a mennybemenetel ünnepéig, 40 napig ott marad. Ezzel jelezve, hogy Krisztust - aki meghalt értünk megölték, sírba tették, harmadnapra feltámadt és felment a mennybe. Ezalatt a 40 nap alatt a pap minden liturgiát így fejez be: feltartja a keresztet és köszön: „Krisztus feltámadt!" Ezt a férfiak és a nők oldala felé is megismétli, s a nép felel rá: „Valóban feltámadt!" A háznál, sőt az utcán és 40 napig a mezőn is így köszöntik egymást az emberek. Történelmi tény, hogy 1922. húsvét ünnepén Moszkvában, a Fő térre gyűjtöttek mintegy 200000 embert. A bölcs előadó két órán keresztül magyarázta, hogy „Nincs Isten! Krisztus története és feltámadása csak mese!" Ezután odarendeltek egy jámbor, egyszerű papot (pópát), és a beszéd végén felkérték, hogy védje meg ezt az állítást. Ez az egyszerű pópa kiállt a tömeg elé, a nyakában lévő kis keresztet magasra emelte, és köszönt: „Krisztoz Voszkresz!" (Krisztus Feltámadt!) Erre a tömeg egy emberként, telitorokkal harsogta: „Vojsztina Voszkresz!" (Valóban feltámadt!) Tovább nem engedték szólni, hanem a gyűlést bezárták. Ilyen ereje van a húsvéti köszöntésnek! 341