Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Pócs Éva Budapest: A magyar halottlátó és a keresztény Európa

MURÁNYI Mihály hozzászólása külön jelent meg a Világosság 1975:5. számában "Egy rendhagyó mű és perspektívái" címmel. 273-276. 12. MUSHACKE, W. dr.: Altprovenzalische Marienklage des XIII. Jahrhunderts. Halle a.S. 1890.2. 13. MEYER, P.: Manuscripts français de Cambridge, GG.I.I. (Romania 1886. 308.) 14. 7 jp. alatt! Lásd még a 9. jp. alatt is. Megemlítendő még egy áhitattörténeti kapcsolódásokat s irodalomtörténeti összevetéseket is tartalmazó szövegelemző régebbi írásom is: Archaikus szövegemlékek a nógrádsipeki néphagyományban. (Nógrádsipek. Tanulmányok egy északmagyarországi falu mai folklórjából. Bevezetőt írta és szerkesztette SZEMERKÉNYI Ágnes. Budapest, 1980. 183-234., 562-573., 686-692. Néprajzi Tanulmányok sorozat MANGA János szerkesztésében.) 15. "...Eő faidalmi en szévemben / vannak mint egy szép tükörben. Amen." olvashatjuk pl. egy középkori eredetű s a Vépi Kéziratos Énekeskönyvben ( 1731 ) fönnmaradt gyönyörű Máriasiralomban. (351.) Megjelent: Új írás 1979:6, 60. "Siralmas az én életem", ill. "A Mária-siralmak költészete" с összeállításomban. (55-72.) Pócs Éva (néprajzkutató Budapest): A MAGYAR HALOTTLÁTÓ ÉS A KERESZTÉNY EURÓPA A magyar halottlátó témáját az utóbbi ötven évben sokat kutatták - rá vonatkozó tudásunk egyfelől igen részletes, másfelől azonban meglehetősen hézagos, egyoldalú. A különböző szempontú, eltérő mélységű vizsgálatok elsősorban Bálint Sándor, Diószegi Vilmos, Vargyas Lajos, Barna Gábor, Kunt Ernő, Czövek Judit, Grynaeus Tamás nevéhez fűződnek.

1 Az ő eredményeikre is támaszkodva, a kérdést jelenleg egy nagyobb tanulmány keretében vizsgálom, amelynek egy fontos fejezete a magyar halottlátó helye Közép- és DKEurópa népeinek mediátor-alakjai között, szerepe az élők és holtak, az emberi és természetfölötti világ közti kapcsolatok megteremtésében. Ez a készülő nagyobb tanulmány lényegében e kapcsolatok létesítésének archaikus módozataival, ezeknek még az újkori néphitben is fellelhető maradványaival foglalkozik. E "maradványokról" az derült ki, hogy részint ún. egyetemes emberi sajátságok, részint egy valamikori indoeurópai sámánizmus töredékes nyomai, amelyek DK-Európában - és Magyarországon is - összeolvadtak török és iránti eredetű csökevényekkel, de dominánsnak látszik az európai elem.

2 A halottlátónak kulcsszerepe van a különböző mediátor-alakok között, mivel még "élőben" vizsgálható, nem hiedelemszövegekből kell rekonstruálnunk alakját. A halottlátó tényleges gyakorlata és az alakját övező hiedelemkör mind az említett óeurópai kapcsolatteremtési módszereknek, mind az egyházi hatá25