Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Pilipkó Erzsébet: Van-e Szent István-hagyomány Királyszentistvánon?
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. ma: 1684. Körirata: SZENT ISTVÁN FALV PECSETJEi2(7. kép). Az 1909. évi településnév módosítása kitűnő alkalom lett volna a pecsétnyomók cseréjére, azonban Királyszentistván község ekkor - a megye legtöbb településéhez hasonlóan - csak címer nélküli, feliratos bélyegző készítését kérte. Az 1993-ban, a királyszentisváni önkormányzat által terveztetett új címerben - az egyik helybeli lakos szerint - feltételezhető, hogy a helyi vezetőség már nem akarta a régi címer paraszti eszközeit (eke, csoroszlya) megjeleníttetni, hiszen Királyszentisván már régen nem mezőgazdaságból élő település. Ami a I.F.J. monogramnak a címerbe helyezését illeti, az elmondások alapján Királyszentistván képviselőtestülete igyekezett demokratikusan eljárni, és a címer megalkotása előtt az adott kérdésben kikérte a lakosok véleményét, s az elképzelése semmilyen ellenvetéssel nem találkozott. I. Ferenc József személye nem váltott ki ellenérzést, sőt még voltak az idősebbek között, akik a nagyszülőktől hallott egykori királylátogatást élményszerűen idézték fel: „igen én is hallottam a nagymamámtól, hogy akkor kalácsot is sütöttek [...]’’ De voltak olyanok is, akiket hidegen hagyott a téma s inkább foglalkoztatott a saját megélhetési problémája, mint a község identitásformálása. Az elkészült új címert 1993. augusztus 20-án avatta a település, amely aztán rákerült a község lobogójára (8. kép), az utcanév táblákra (9. kép), sőt még az új csatornafedelekre (10. kép) is. A retrospektív emlékezet szerint csak egy bizonyos idő elteltével tűnt fel az embereknek a címer felső mezőjében elhelyezett furcsa három betű, az I. F. J. monogram. „Én, 96-ban kerültem ide, de körülbelül már ,98 is volt, mire megtudtam, hogy az I. Ferenc József monogramja. A franc se tudta, hogy mik azok a kacskaringók a címer aljában. És akkor végre megmondta Tánc- zos Sándor, hogy „Lacikám, hát nem tudod? Hát az a Ferenc Jóska. ”32 33 Mindenesetre egy idő után a faluban közbeszéd tárgya lett, hogy „azok a betűk” a helyi polgármester nevének kezdőbetűit jelenti, akit Táncos Sándornak hívtak. Azaz, az F. J-t T. ó-nek vélték. De feltételezhetően ez az összehasonlítás megmaradt volna a humor szintjén, ha 2008-ban nem születik egy képviselőjavaslat a címercserére. A javaslatban természetesen nem azzal indokolták a címercserét, hogy Ferenc József monogramja hasonlít az egykori polgármester, Táncos Sándor nevének kezdőbetűire, hanem méltatlannak vélték azt a szimbolikát, hogy az államalapító szent királyunk jelképeinek fölébe helyezték a magyar szabadságharc letiprójának, az aradi vértanúk gyilkosának a monogramját. „A magyar történelemnek I. Ferenc József nem poztitív alakja, eltiporta a magyar szabadságharcot, ezért nem való címerbe. Erről nem lehet vita, az aradi vértanúk kivégzése nemzeti emléknap”— fogalmazott az egyik képviselő. Az érvek olyannyira meggyőzőnek bizonyultak, hogy az 32 Bertényi - Hudi -Töreky i. m. 178. 33 Elmondta: B. L. (szül. 1971.) 584
