Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallásos népszokások, mindennapok és ünnepek vallásossága, napjain vallásgyakorlata - Pilipkó Erzsébet: Van-e Szent István-hagyomány Királyszentistvánon?
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. akkori polgármester (aki már nem Táncos Sándor volt, hanem Kőszegi Ferenc) a címercsere kérdését népszavazásra bocsátotta. („Akarja-e Ön, hogy Királyszentist- ván Község 1993-ban megalkotott címere és zászlaja eredeti formájában maradjon meg?”- fogalmazott a kérdés.) A népszavazás jogszerűen le is zajlott, azonban a lakosságnak mindössze 30%-a adta le a voksát, ezért jogilag érvénytelen volt. Ez viszont azt jelentette, hogy a döntés visszakerült a képviselőtestület hatáskörébe, amelynek többsége egyértelműen egy új („a községhez méltó”) címer megalkotása mellett tette le a voksát. Ehhez a Veszprém Megyei Levéltár szakmai közreműködését vették igénybe s elkészíttették Királyszentistván jelenlegi címerét. A lényegi változtatás az volt, hogy az I. F. J. monogram lekerült a címerről. Új elemként két szál búzakalász került fel az új címerre, amely mintegy körbe ölelte a Szent Istvánra emlékeztető szimbólumokat (11. kép). A címercsere témája napjainkig a helyi közbeszéd tárgyát képezi s megosztja a közösséget. A pro és contra állásfoglalást mindig a személyközi viszonyok befolyásolják. Vannak, akik azért is tekintenek rossz szájízzel az újabban megalkotott címerre, mert azt egy „gyűttment”-nek a javaslatára fogadták el. (Ez a „gyüttment” körülbelül két évtizede él a faluban.) Viszont valószínű ő épp azért volt képes történetiségében értelmezni a szimbólumokat, mert érzelmileg nem volt érintett a királylátogatásban. Egy legendát megidéző különböző földrajzi elnevezések és objektumok A Királyszentistvánnal foglalkozó legtöbb kiadványban - legyen az tudományos ismeretterjesztő kézikönyv34 vagy turisztikai céllal kiadott füzet, brosúra - egy legenda olvasható arról, hogy a hagyomány szerint a Séd völgyében, Királyszentistván és Sóly határában, a dombokkal övezett mezőn zajlott le 997- ben a történelmi jelentőségű csata István - aki akkor még fejedelem volt — és az ellene lázadó pogány Koppány között.Ennek emlékét őrzi a sólyi kápolna, illetve a királyszentistváni sziklacsoport elnevezése, a „Márton vára” (12. kép) és a „ Vencel-lik” (13. kép). Az utóbbi kettő onnan kapta a nevét, hogy István a csata előtt Szent Márton segítségét kérte, illetve Vencellin sváb lovag volt a nehéz fegyverzetű fejedelmi testőrség vezére [...]" A csata helyszíne vita tárgyát képezi napjainkig Sóly és Királyszentistván lakosai között, ki-ki a maga településére vagy annak közelébe helyezi a nevezetes küzdelmet: „ [...] a sóly iák ragaszkodnak hozzá nagyon, hogy valahol az ő területükön volt. [...] Pedig nem biztos, mert csatározásra ez a vasút, illetve a túlsó dombok 34 Hamar. i. m. 266. 585
