dr. Horváth Sándor: A forradalom polgári arca Vas megyében (Szombathely, 1999)

Börtön, gyász, honvédegylet – nemzetiségek - M. Kozár Mária: A vasi nemzetiségek és 1848–49

Börtön, gyász, honvédegylet — nemzetiségek Prison, mourning, Honvéd society — national minorities és árváinak, özvegyeinek állami ellátása s a munkaképeseknek foglalkozáshoz juttatása. Az egyesület elnevezése és alapszabálya 1895-ben módosult, mikor is felvették a Vasvármegyei 1848/49. Honvédsegélyező Egylet címet. Majd 1899-ben ismét módosult az elnevezése, mert a Vasmegyei 1848/49. évi Honvéd Egyesület néven szervezték újra közösségüket. Az alapszabály szerint az egyesület mindaddig fennállt, amíg az 1848/49-es honvédek közül a segélyre szorultak életben voltak. Az egyesület iratanyaga az 1914-es évvel záródik, de megszűnésének pontos ideje nem ismert. A VASI NEMZETISÉGEK ÉS 1848/49 Az 1848. évi márciusi események, mint mindenütt az országban, a nemzetiségek által lakott vidékeken is lelkesedést váltottak ki. A közös szabadság elérhetőnek tűnő képe feloldotta a „fajgyűlölet jégkérgét, testvérré tette a közös haza minden ajkú polgárait, a szabadság közös birtoka által ébresztett lelkesedés minden nemzetbélieknél egy közös lángban lobogott fel a Kárpátoktól a török határokig" — írta a kortárs történész Horváth Mihály. A többi nemzetiségtől sok tekintetben eltérően reagáltak a forradalom kitörésére a horvátok, erőteljes hangot adva különválási törekvéseiknek (Horvátország egyesítése Dalmáciával és Szlavóniával). Az illírizmus eszméitől szerették volna megvédeni a vármegye másik szláv lakosságát, a szlovéneket is. Az illírizmus nyelvi, kulturális és politikai mozgalom volt. Alapgondolata: a délszlávok egy nemzetet alkotnak, az illír nemzetet, s valamennyien az ókori illírek leszármazottai. A Fekete- s az Adriai-tenger között élő népeknek egy nagy illír államba kell tömörülni (kimondatlanul is) horvát vezetés alatt. A Habsburgok támogatták az illír mozgalmat, mivel benne látták a magyar reformmozgalom potenciális ellenlábasát. A magyarok és nemzetiségiek közötti ellentétek már a nemzetőrség megszervezésekor felszínre kerültek. Az egyes mozgalmak vezetői ugyanis elterjesztették azt a rémhírt, hogy a magyarok a nemzetőrség segítségével akarják elnyomni és kiirtani a nemzetiségeket. Vas vármegye lakosságának 1848-ban közel fele német nemzetiségű volt. Már azon 3200 nemzetőr kiállításánál, akiket a Dráva mellé küldtek, nagy részben helyetteseket fogadtak, bár fölfogadási díjukat nehezen teremtették elő. 51 nárd Berzsenyi Primary School, Gelldömölkfor making it possible to exhibit them together again, a hundred years later. THE VAS COUNTY HONVÉD SOCIETY For a long time after the defeat, it was politically impossible to found any organization to assist those wounded, disabled or widowed in the war of independence of 1848-9. The situation did not change until 1861, when societies to aid those who had fought in the Hungarian forces sprang up all over the country. The Vas County Honvéd Society (Vasvármegyei Honvéd Egylet) was established in February 1861, with Count Géza Szapáry as chairman. However, it soon disbanded again, probably because of domestic political developments and prohibitions. The honvéd societies remained moribund from 1862 until 1867 and the Compromise, the AustroHungarian compact that established the Dual Honvéd főtiszti sipka Honvéd shako (III/16) Monarchy, when they reconvened. Formally they consisted of the 1848-9 veterans, but in practice they were active political organizations of high moral repute. The Vas County Honvéd Society held its inaugural meeting on July 16, 1867. Like the other honvéd societies, it had twin purposes. One was to ensure, by legislative means, moral recognition for those who had fought for Hungary in 1848-9 and keep the name honvéd pure for posterity. The other was to gain state pensions for the many disabled honvéd and their widows and orphans, and employment for those who were able-bodied. The name and sta-