Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)
Történettudomány - Mészáros Irén: Weöres Mihály armálisa
SAVARIA 41 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20I9 1Ц-122 Weöres Mihály armálisa Mészáros Irén SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary mészáros.iren(®savariam useum.hu Összefoglalás 1638. július 24-én Prágában, 111. Ferdinándtól budakeszi Weöres Mihály latin nyelvű címereslevéllel igazolt nemességet kapott. A címerben egy grifflátható, jobb mellső lábával kardot fog. A sisakot növekvő arany griff díszíti. A sisaktakaró egyik oldalon kék és arany, másikon vörös és ezüst. 1720. augusztus 1-jén 111. Károly Bécsben a szatmári béke után birtokot adományozott Nemescsóban Weöres Mihály kuruc kapitánynak, ő alapította meg a család evangélikus Vas megyei ágát. Weöres Mihály dédunokájának Weöres István vasi főszolgabírónak három fia közül József Ostfíyasszonyfán, István pedig Nemescsón, Sándor Csöngén telepedett le. Weöres Sándor unokája a híres költőnk, Weöres Sándor. kulcsszavak: Weöres Mihály, címereslevél, nemesség, címer, Weöres Sándor Abstract The coat of arms of Mihály Weöres. Mihály Weöres of Budakeszi received a grant of arms in Prague, written in Latin, from the Holy Roman Emperor Ferdinand III, on 24 July 1638. It shows a gryphon holding a sword in its right foreleg. The crest of the helmet also shows a gryphon, in or (gold). The mantling is azure (blue) and or on one side, and gules (red) and argent (silver) on the other. After the 1711 Treaty ofSzatmár, King Charles III (German Emperor Charles VII) on 1 August 1720 in Vienna granted a manorial estate at Nemescsó to the Kuruc Captain Mihály Weöres, who established there the Evangelical (Lutheran), Vas County branch of the family. His great-grandson, István Weöres, Chief Constable of Vas, had three sons: JózsefWeöres settled at Ostffyasszonyfa, István at Nemescsó and Sándor at Csönge. Sándor’s grandson was to be the famous Hungarian poet Sándor Weöres (1913-1989). keywords: Mihály Weöres, heraldry, grant of arms, nobility, coat of arms, Sándor Weöres Bevezetés Kevesen vagyunk vele tisztában, hogy Kossuth- és Baumgarten-díjas költőnk, Weöres Sándor nemesi származással büszkélkedhet. Saját szülöttünknek mondjuk, gyerekkorunkban megtanuljuk verseit, felnőttként csodáljuk zsenialitását, örökifjúságát, hatalmas tudásvágyát. A Weöres család a 17. század közepétől a nemesek rendjébe tartozott, és a 18. században a család egyik ága birtokadomány révén Vas megyébe költözött. A címeres nemeslevelüket a Savaria Múzeum őrzi, 1974-ben került az oklevél a gyűjteménybe, az adományozó özvegy niczki gróf Niczky Ferencné Weöres Evelin volt. Weöres Mihály armálisa 1638. július 24-én Prágában, 111. Ferdinándtól budakeszi Weöres Mihály címereslevéllel igazolt nemességet kapott.1 Az 1630-as törvény szerint a nemesi levelet egy éven belül ki kellett hirdetni abban a megyében, ahol a megnemesített sze1 A szakirodalom sok helyütt hagyományosan címereslevélnek (címeres levélnek) nevezi az összes olyan oklevelet, mely az elősorolt jogi tényeket rögzíti, függetlenül attól, hogy az okirat esetleg mást is tanúsít - nevezetesen legtöbbször nemesítést, rangemelést (ehhez kapcsolódó különböző mentességeket). Ez a megfogalmazás a külső diplomatika jellemzők - a kiállítás alakja, formája és mindenek előtt az oklevél élén látható festett címer - alapján született, de a valóságot nem teljesen fedi, hiszen a kiállítástól függetlenül az oklevél által tanúsított jogi tény kell, hogy a meghatározó legyen a definíciónál. Helyesebb tehát címeres nemeslevélről beszélni a nemesítések esetében, azonban ennek analógiáját a rangemelő oklevelek esetében nem használja a szakirodalom (Csízi 2012:13). 113
