Vig Károly (szerk.): Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 41. (Szombathely, 2019)

Történettudomány - Mészáros Irén: Weöres Mihály armálisa

SAVARIA 41 A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 20I9 1Ц-122 Weöres Mihály armálisa Mészáros Irén SAVARIA MEGYEI HATÓKÖRŰ VÁROSI MÚZEUM H-9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., Hungary mészáros.iren(®savariam useum.hu Összefoglalás 1638. július 24-én Prágában, 111. Ferdinándtól budakeszi Weöres Mihály latin nyelvű címereslevéllel igazolt nemességet kapott. A címerben egy grifflátható, jobb mellső lábával kardot fog. A sisakot növekvő arany griff díszíti. A sisaktakaró egyik oldalon kék és arany, másikon vörös és ezüst. 1720. augusztus 1-jén 111. Károly Bécsben a szatmári béke után bir­tokot adományozott Nemescsóban Weöres Mihály kuruc kapitánynak, ő alapította meg a család evangélikus Vas me­gyei ágát. Weöres Mihály dédunokájának Weöres István vasi főszolgabírónak három fia közül József Ostfíyasszonyfán, István pedig Nemescsón, Sándor Csöngén telepedett le. Weöres Sándor unokája a híres költőnk, Weöres Sándor. kulcsszavak: Weöres Mihály, címereslevél, nemesség, címer, Weöres Sándor Abstract The coat of arms of Mihály Weöres. Mihály Weöres of Budakeszi received a grant of arms in Prague, written in Latin, from the Holy Roman Emperor Ferdinand III, on 24 July 1638. It shows a gryphon holding a sword in its right foreleg. The crest of the helmet also shows a gryphon, in or (gold). The mantling is azure (blue) and or on one side, and gules (red) and ar­gent (silver) on the other. After the 1711 Treaty ofSzatmár, King Charles III (German Emperor Charles VII) on 1 August 1720 in Vienna granted a manorial estate at Nemescsó to the Kuruc Captain Mihály Weöres, who established there the Evangeli­cal (Lutheran), Vas County branch of the family. His great-grandson, István Weöres, Chief Constable of Vas, had three sons: JózsefWeöres settled at Ostffyasszonyfa, István at Nemescsó and Sándor at Csönge. Sándor’s grandson was to be the famous Hungarian poet Sándor Weöres (1913-1989). keywords: Mihály Weöres, heraldry, grant of arms, nobility, coat of arms, Sándor Weöres Bevezetés Kevesen vagyunk vele tisztában, hogy Kossuth- és Baumgarten-díjas költőnk, Weöres Sándor ne­mesi származással büszkélkedhet. Saját szülöt­tünknek mondjuk, gyerekkorunkban megtanul­juk verseit, felnőttként csodáljuk zsenialitását, örökifjúságát, hatalmas tudásvágyát. A Weöres család a 17. század közepétől a nemesek rendjébe tartozott, és a 18. században a család egyik ága birtokadomány révén Vas megyébe költözött. A címeres nemeslevelüket a Savaria Múzeum őrzi, 1974-ben került az oklevél a gyűjteménybe, az adományozó özvegy niczki gróf Niczky Ferencné Weöres Evelin volt. Weöres Mihály armálisa 1638. július 24-én Prágában, 111. Ferdinándtól bu­dakeszi Weöres Mihály címereslevéllel igazolt ne­mességet kapott.1 Az 1630-as törvény szerint a nemesi levelet egy éven belül ki kellett hirdetni abban a megyében, ahol a megnemesített sze­1 A szakirodalom sok helyütt hagyományosan címereslevélnek (címeres levélnek) nevezi az összes olyan oklevelet, mely az elősorolt jogi tényeket rögzíti, függetlenül attól, hogy az okirat esetleg mást is tanúsít - nevezetesen legtöbbször nemesítést, rangemelést (ehhez kapcsolódó különböző mentességeket). Ez a megfogalmazás a külső diplomatika jellemzők - a kiállítás alakja, formája és mindenek előtt az oklevél élén látható festett címer - alapján született, de a valóságot nem teljesen fedi, hiszen a kiállítástól függetlenül az oklevél által tanúsított jogi tény kell, hogy a meghatározó legyen a definíciónál. Helyesebb tehát címeres nemeslevélről beszélni a nemesítések esetében, azonban ennek analógiáját a rangemelő oklevelek esetében nem használja a szakirodalom (Csízi 2012:13). 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom