Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - Vágusz Anina: Magyarcsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és tudományos tevékenysége
savaRia a Vas megyei Múzeumok Értesítője 33 (2010) 57-67 Magyarcsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és tudományos tevékenysége sokfélék: bronz tárgyak, vas, csont- és üvegtárgyak, edények, orsókarikák, fibulák, füles bronzcsészék, tokos vésők, egy fűrész, egy keskeny véső, öntőminták, íj-fibula töredékek, bronz dísztűk, gomb-karikák, bronz fibulák, cserepek, karikák, gyöngyök, őrlőkövek, egy csésze-fejű vas fibula is. A leletek sokszínűsége is azt mutatja, hogy mint kereskedelmi központ fontos volt a velemi terület (BELLA 1903. 4-5.). Ebben az időszakban kezdődött el Miske Kálmán publikációinak sora is, így Velem Szent Vid lelőhelye hamarosan ismert lett a régészettudományban, de a köztudatban is (KÁROLYI 1990. 389-407. 392-393). A publikációk sorozatát koronázta meg Miske a már említett, a Velem Szent Vid-i őstelep című, nagy terjedelmű művével. Egy sorozatot szeretett volna készíteni, amelynek témája a velemi Szent Vid telep tudományos ismertetése lett volna. Ebből a kötetből sajnos csak az első kötet készült el a világháború, a szakmai mellőzöttség, a pénzhiány és nem utolsósorban Miske betegsége miatt (KÁROLYI 1990. 389-407. 393). Összefoglalva: a velemi Szent Vid hegyi telep jelentőségének okai: szinte folyamatosan lakott volt, bronzöntő, feldolgozó bányatelepként is működött, illetve az akkori idők bronzkereskedelmének egyik fontos központja volt (MISKE 1927. 130). Miske nem csak Velem Szent Viden, hanem más Vas megyei, illetve a megyén, sőt Magyarország határain is átnyúló ásatásokat végzett. 1 3 Vas megyében ásatásokat folytatott Szentlőrincen (ma Táplánszentkereszt határa), Tömördön, Egyházashollóson, illetve Nemescsón. A Lovasberényben és Kápolnásnyéken talált leleteket (ma mindkettő Fejér megyében található) szintén ő publikálta. Ezen kívül az akkori Keczöl (ma Rábakecöl, Győr-Moson Sopron megye), Felsőszentlászló (ma Oberloisdorf, Ausztria) és az Al-Duna területén (Temes-Kubin) is folytatott kutatásokat. Az egyházashollósi ásatásról csak a Körmend és Vidéke illetve a Vasvármegye című folyóiratból tudtam meg információkat: a feltárást Miske és Kárpáti Kelemen vezette 1914-ben. Ezen a lelőhelyen vas-és cseréptárgyakat 1 4, sírhalmokban hamvasztásos temetkezésre utaló nyomokat találtak. 1 5 A nemescsói feltárásról (mely 1896-ban kezdődött), és annak eredményeiről már az Archeológiai Értesítőben írt Miske. Maga a település Kőszegtől nem messze, attól ÉÉNy-i irányban fekszik. Egy magánbirtokon találtak cserép-és edénytöredékeket, baltákat és vésőket (MISKE 1897. 258-261. 259-261). A rábakecöli leletekről annyit tudtam meg, hogy az itt megtalált vaslándzsák valószínűleg sírmellékletek lehettek (MISKE 1900. 96). Ezen kívül Kovács László egyik tanulmányában ír róluk részletesebben: 1896-ban Rábakecöl határában találták meg őket, ezután kerültek gróf Cziráky Béla tulajdonába, aki engedélyezte Miskének e leletek közzétételét (KOVÁCS 1998. 353-358. 353). A következő leletcsoport egy adomány volt, hiszen a tömördi leleteket (vaskori és bronzkori fazekak, urnák, poharak, csészék, tálak) Széchenyi Rezső gyűjtötte össze és ajándékozta a Vasvármegyei Múzeumnak (MISKE 1927.129). Az akkori Ondódon, Asszonyfán és Baltaváron is végzett kutatásokat Miske, azonban az itt előkerült leletekről nem tudunk pontos adatokat. A mai Ausztria területén található Felsőszentlászlón öntőműhelyre utaló nyomokat, illetve kés- és tőrpengéket, sarlótöredékeket talált (MISKE 1899b 60-62. 60-61). A felsőszentlászlói bronzokkal Kari Kaus is foglalkozott egyik tanulmányában (KAUS 1987. 128-132. 128). Kápolnásnyéken edénytöredékek és bronzleletek: bronzkés, véső, karperec- és kőbalta töredékek kerültek elő (Miske 1898a 415-416. 415). A lovasberényi leletekről annyit tudunk, hogy kisebbnagyobb temetkezési urnák (kb. 40-50 db) kerültek elő, amelyek valószínűleg temetkezési hely meglétére utaltak (MISKE 1898b 317-333. 317-318). Délebbi területek felkutatása is - mások mellett Miske nevéhez fűződnek, vagyis a Temes-Kubinban megtalált leletek: 1898-ban itt néhány szobortöredék került elő, melyek az őskorból (paleolitikum és neolitikum) maradtak ránk (MISKE 1899a 251-258. 251-253.). E területtől nem messze, az Al-Duna vidékén is ásott Miske, méghozzá Bella Lajossal. A vidék meghatározásához annyit írtak le, hogy ez a hely a „lapos halom" (a tanulmány címe: „A magyarországi Al-Duna vidékéről való ősemlékek korrendi osztályozása", az Archeológiai Értesítőben jelent meg 1909-ben). Nem sok lelet bukkant 13 Ezek kevésbé ismertek, csak a korabeli sajtóban (mikrofilmeken) találtam rájuk. 14 Körmend és vidéke, 1904. július 3. 27. szám 3. „Újdonságok". 15 Vasvármegye, 1904. június 29. 145. szám „Hírek". 61
