Savaria – A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 33. – (2010) (Szombathely, 2010)
RÉGÉSZET - Vágusz Anina: Magyarcsesztvei báró Miske Kálmán (1860-1943) élete és tudományos tevékenysége
VÁGUSZ Anina a felszínre, de Miske megpróbálta az itt előkerült tárgyakat meghatározni. Azt is megvizsgálta, hogy a megtalált leleteknek (kerámiáknak) mik voltak a főbb jellegzetességeik (MISKE 1909a 130-146. 131-132). Ennek a tanulmánynak a folytatásában (ami 1910-ben jelent meg, szintén az Archeológiai Értesítőben, ugyanilyen címmel), megállapította Miske, hogy az Al-Duna-és a Balkán vidék között lehet valami hasonlóság. Az idolok előfordulására, a kerámiák alakjára, illetve az edényeken lévő bütykökre alapozta ezt a feltevését. Úgy gondolta, hogy bizonyos emberi és állati alakot utánzó tárgyaknak természetfeletti erőt tulajdonítottak (MISKE 1910. 140-153. 140). Ezekkel a megállapításaival Miske a neolit civilizációk balkáni eredetét feltételezte- elsőként az európai kutatók között. A LELŐHELYEK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA, A FELTÁRÁS MÓDSZERTANA Miske Kálmán az általa feltárt lelőhelyek sorsát is a szívügyének tekintette. Ő (is) kezdeményezte ezeknek a lelőhelyeknek (és általában a régészeti lelőhelyeknek) a védetését, védetté nyilvánítását. Ezen kívül Szombathely város kulturális örökségének védelmével is foglalkozott. (ILON 2009 37-111. 39-56.) Az 1920-as évektől Miske szinte emberfeletti küzdelmet folytatott az általa feltárt lelőhelyek (Velem Szent Vid, Ondód, Asszonyfa, Baltavár) védetté nyilvánításáért. 1 6 A vallás- és közoktatásügyi miniszter, gróf Klebersberg Kunó kezdeményezéséből létrejött az 1925. évi törvény, amely a régészeti tárgyakat, leleteket vette védelmébe. A törvény fontosabb elemei: a régészeti tárgyakat védeni és óvni kell; ha előkerül valamilyen lelet, azt a legközelebbi múzeumba bevinni, és erre oktatni a földmunkát végző munkásokat is, valamint arra is, hogy segítsék a múzeum embereinek munkáját. A földmunkálatokat pedig csak szakember felügyeletével lehet végezni. 1 7 További fontos elképzeléseit Miske az ásatás módszertanáról szóló cikkében írta le. 1 8 Ebben a tanulmányában az ásatási feljegyzésekre, adatokra hívta fel a figyelmet a szerző. Fontosnak tartja, hogy a lelet minden előkerülési körülményét feljegyezzük, azért, hogy az egész lelőhelyet lehessen belőle bemutatni, elősegítve ezzel fennmaradását az utókor számára. Mivel nagyon sok lelet elveszett, eltűnt, és sokat kivittek az országból, ezért szorgalmazott egy törvényt. Ez védené az őskori telepeket, hogy azokhoz avatatlan kéz hozzá ne férjen, és hogy a régészeti leletek ne kallódjanak el. Sajnálattal említette még Miske, hogy a gyűjtemények többsége arra helyezte a hangsúlyt, hogy minél több tárgyat gyűjtsön be, de ezek megtalálási körülményeire nem voltak tekintettel. Miske véleménye szerint azok a leletek, melynek „lelő körülményei" fel vannak jegyezve, szakmai szempontból sokkal többet érnek, mint azok, melyeknek nincsenek (MISKE 1909b 66-73. 66). TUDOMÁNYSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE, MÚZEUMALAPÍTÁSAI Régészeti tevékenysége és feltárásai mellett számos más tevékenységet is folytatott Miske Kálmán. Ezek nagyon széles skálát ölelnek fel: nemcsak a szorosan vett szakmán belül, hanem ezen kívül is említést érdemelnek lépései. Önmagában is megbecsülést érdemel ez az akarat, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy mindezt - több tervét is - az első világháború közepette próbálta meg elérni. Természetesen a múzeumok életével, azoknak működésével, szervezeti felépítésével kapcsolatban is voltak tervei: a Vasvármegyei Múzeumot kereskedelmi és ipari osztállyal szerette volna bővíteni. Célja a múzeum kereskedelmi- és gazdasági életbe való bekapcsolása volt. Az ipari osztályon a gyár- és kisipar termékeit mutatták volna be, illetve kereskedelmi és importanyagot. Kérését azonban elutasították. 1 9 Folytatni szerette volna az 1912-ben megkezdett műtörténeti kiállítást. Ez végül 1922-ben valósult meg egy őskori kiállítás keretében, mely az akkori ipar és kereskedelem kialakulásának folyamatát mutatta be. A művelődés egyik fő forrását, a könyveket sem hagyta ki Miske: könyvtárából tudományos szakkönyvtárat szeretett volna létesíteni. Mivel ez nem jöhetett létre, így saját könyvtárába beszerezte a kor legfontosabb szakirodalmait, szakkönyveit (KÁROLYI 1990. 389-407. 400). 16 A szombathelyi Savaria Múzeum régi iratanyagából: 7/1929, és 79/1929 sz. ügyiratok (a helytörténeti adattárban talált levelezések és iratanyagok). 17 A szombathelyi Savaria Múzeum régi iratanyagából: 7/1925 sz. ügyirat. 18 „A statigraphikus beszerzésekről" címmel, a Múzeumi és Könyvtári Értesítő 1909. évi számában jelent meg. 19 A szombathelyi Savaria Múzeum régi iratanyagából: 29/1914 sz. ügyirat. 62
