Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)
Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei
VÍ G К.: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei HORVÁTH ERNŐ vezetésével rekonstruálták. Legnagyobb különlegessége a termést is érlelő kínai vörösfenyő (Pseudolarix amabilis). A kert jelenleg a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van, itt kapott helyet Vas megyei irodája. Kőszegi platánfa — Kőszeg belvárosának egyik udvarában, a hajdani „UNGER-kertben" magasodik a megye egyik legnagyobb platánfája. Az egészséges fa kerülete 7,2 méter, magassága 30 méter. Faját tekintve juharlevelű platán (Platanus hyybrida), kora 150-200 év. Nárai sárgalili óm-élőhely — A sárgaliliomot (Hemerocallis lilioasphodelus) CAROLUS CLUSRJS fedezte fel 1579-ben a történelmi Vasvármegyében, a Németújvár melletti Pónic-réten. A faj a megye jelenkori területén az Őrségi Tájvédelmi Körzeten kívül csak a Nárai melletti Séi-erdő szélén található. Élőhelyén négy további védett növényfaj fordul elő, a szibériai nőszirom (Iris sibirica), a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), a kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica) és a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia). A területet a természetes beerdősülés fenyegeti. Ez elsősorban a sárgaliliomra veszélyes, hiszen rendkívül fény igény es. Oszkói cserfa és kút — Az oszkói szőlőhegyen található cserfa (Quercus cerris) és a mellette álló kút jellegzetes tájképi eleme a területnek. Peresznyei kastélypark — Peresznye község belterületén elterülő park kialakítását az 1900-as évek elején a BERCHTOLD-család kezdte meg, bár néhány faegyed kora régebbi telepítésre utal. Értékes a kisebb csoportokban telepített hárs, juhar, kőris és különféle fenyők állománya, melyek egységes egészet alkotnak a tájképet meghatározó kertben. A park legnagyobb fája egy nyugati platán (Platanus occidentalis). Rátóti Deák-tölgyek — A község déli szegélyén található parkban, a volt SPELL-kastéllyal szemben áll a 13 tölgyfa, melyeket a szájhagyomány szerint DEÁK FERENC ültetett az aradi vértanúk emlékére. Rátóti kastélypark — A XIX. század első felében létesített kastélyt SZÉLL KÁLMÁN 1890 körül építtette át. A parkot a múlt század hatvanas éveiben alakították át dendrológiai gyűjteménnyé, főleg fenyőgyűjteménye miatt volt nevezetes. Répceszentgyörgyi kastélypark — A HORVÁTH-család, majd a szombathelyi püspökség kastélya a Repce folyó egykori árterében áll. A park 1810-ben angol tájképi stílusban létesült. Nagyobb méretű fái közül említésre méltó számos platán (Platanus hybrida), páfrányfenyő (Ginkgo biloba), mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum). Történelmi értéke a 13 aradi vértanú emlékoszlopa. Sárvári ártéri kocsányos tölgyes — Sárvárnak a Rábán túli külterületi részén terül el a hajdani Rába ártér még megmaradt kocsányos tölgy erdeinek egyik utolsó állománya. Az erdőben számos, 350-400 éves hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) matuzsálem dacol a múló idővel. Az idős fák közül számos már kiszáradt, de még lábon állva impozáns látványt nyújtanak. Sitke, királyné gyertyája élőhely — A Sitkei-erdőben, Ostffy asszony fa közelében, cseres tölygyesben található a királyné gyertyája (Asphodelus albus) élőhelye. A növénynek, amely a balkáni flóratartomány karakternövénye, ez az egyetlen jelentős megyei előfordulása. A reliktumnak tekinthető, szubmediterrán 76
