Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 25/2. (1998) (Szombathely, 1999)

Víg Károly: Vas megye élővilágának megismerése, jelenkori természeti értékei

SAV ARIA 25/2 (Pars historíco-naturalis) eredetű fajnak ezen állománya elterjedésének északnyugati peremén díszlik. A fajjal együtt védett cseres tölgyes a Kemenes régi erdeinek megmentett foltja. Szentgotthárdi kolostor park — A hajdani cisztercita kolostor parkja, melynek meghatározó növényei a XIX. század elején telepített, koruk és méretük miatt is jelentős simafenyők (Pinus strobus). A terület ma közpark. Tanakajdi kastélypark — Az egykori Tanán, az 1820 körül klasszicista stílusban épült kastély és a hozzá tartozó park 1914-ben került a Malonyáról hazatért AMBRÓZY-MIGAZZI ISTVÁN tulajdonába. A park telepítése a múlt század utolsó harmadában kezdődött, az első egzóták AMBRÓZY kezenyomán 1922 körül kerültek a kertbe. Számos, az eredeti telepítésből származó egzóta cserje még ma is él. Legidősebb fenyőpéldányok a kaukázusi jegenyefenyők (Abies nordmannianá) és a mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum). Tormásligeti park és fasorok — Tormásliget községet átszelő közút mentén található fasorokat idős bokrétafák {Aesculus hippocastanúm), hársak (Tilia spp.) és magyar kőrisek (Fraxinus angustifolia. pannonica) alkotják. Tömördi kastélypark —A CHERNEL-család egykori kastélyát CHERNÉL GYÖRGY 1809-ben építtette klasszicista stílusban. Parkja egyidős lehet a kastéllyal, de a nagyarányú fenyőtelepítés a XIX. század második felében történhetett. A fenyőfélék közül számos méretes kolorádófenyő (Abies concolör), óriás jegenyefenyő (Abies chensiènsis), görög jegenyefenyő (Abies cephalonica), valamint szerb lue (Picea omórika) kiemelkedő dísze a parknak. A kéttörzsű páfrányfenyő (Ginkgo biloba) is hatalmas méretű. ü ra í új falui kocsányos tölgyes — A védett terület a Rábá-menfi tölgykőfis-szil ligeterdő 3,9 hektárnyi maradványa, 100 évnél idősebb faegyedekkel. A hajdani ártéri erdő uralkodó faja a kocsányos tölgy (Quercús robur) mellett a magas kőris (Fraxinus excelsior) volt, néhány famatuzsálem még emlékeztet az ártér egykori botanikai gazdagságára. Tavasszal aljnövényzetét hóvirág (Galanthus nivalis) és tavaszi tőzike (Leucojum vernum) ékesíti. Vámoscsaládi Bezerédj hársak — Vámoscsalád belterületén található két kislevelű hársat (Tilia cordata) BEZERÉDJ PÉTER ültette 1808-ban, a száz évvel azelőtt kivégzett BEZERÉDJ PÉTER kuruc brigadéros emlékére. Vépi kastélypark — A parkot 72 hektáron 1840 körül alakította ki angolparknak ERDŐDY SÁNDOR. A kastélyt saját tervei szerint 1850 körül építették át angol-gót stílusban. A park egykoron fajgazdagságában a nagy arborétumokkal vetekedett, az angol tájképi jellegű kert kialakítójának magas szintű botanikai, kertészeti ismereteiről tanúskodott. 78 fenyő és 227 lombosfa fajjaí a vépi kert volt a megye leggazdagabb gyűjteménye, egyben a fenyőkorszak úttörője a magyar kertészetben. A tölgygyujtemény messze földön híres volt. Az 1860 körül ültetett mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) egyike ezen növényfaj legidősebb hazai példányainak. A parkot a második világháborút követően sok kár érte. Jelenlegi területe 16 hektár. Zsennyei kastélypark — A község nevét XIV. századi földesurairól, a SENNYEl-családról kapta. Ők kezdték el a kastély építtetését is, majd 1829-től a BEZERÉDJ-család folytatta az épület bővítését. Az utolsó alakításokat BEZERÉDJ 77