Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Dexler Győző: A szombathelyi Smidt Múzeum fogatolt kocsijai (Püspöki díszkocsi és női gálakocsi)

Drexler Győző: A szombathelyi Smidt Múzeum fogatolt kocsijai Háromszék vármegyei Zabolán született 1876. június 27-én. A hittudományokat az Insbrucki Egyetemen végezte. Az apa Mikes Benedek gróf, az anya M. Moser schaffhauseni óragyáros leánya, Moser Zsófia. A középiskolákat a kalsburgi jezsuiták kollégiumában végezte. Brixenben 1899. június 29-én Aischner Simon püspök szentelte pappá. Először két évig volt káplán Gyergyóalfaluban, majd ugyanitt öt évig plébános. Ezen a helyen kettőszázötvenezer koronás alapítványt tett iskolai célokra. 1906-ban Székelyudvarhelyre került plébánosnak, majd röviddel ezután 28 plébánia főesperese lett. Itt egy új főgimnáziumot és internátust alapított. I. Ferenc József 1911. november 15-én nevezte ki szombathelyi megyéspüspökké, ezt X. Pius pápa december 16-án megerősítette. 1912. január 1-én a budapesti Szent István bazilikában Majláth G. Károly erdélyi, Fischer Kolbrie Ágoston kassai és Várady L. Árpád győri püspökök szentelték püspökké. 1935. december 31-ig volt a megyéspüspöki székben, majd répceszentgyörgyi birtokára vonult vissza. Itt halt meg 1945. március 28-án. Az Insbrucki Egyetem 1916. április 25-én díszdoktorává avatta. Most vizsgáljuk meg Mikes püspöknek a pályafutását és azon állomásait, ahol a díszkocsi szerepelhetett: -1912. szeptember 10-15. a Bécsi Eucharisztikus Viágkongresszus - 1912 a celldömölki Eucharistikus Kongresszus - 1913. június 15. Szent Márton ereklyéjének hazahozatala - 1916 IV. Károly koronázása -1921. október 18. II. Lajos bajor király temetése Sárváron - 1921. június 23. az egyházmegye Eucharisztikus Kongresszusa Lékán - 1927. június 14. a restaurált szombathelyi székesegyház újraszentelése - 1927. szeptember 25. a IV. Károly-emléktemplom felszentelése Zalaegerszegen - 1927. október a nagyobbított sárvári és zalalövői templom újraszentelése A kocsit restauráláskor teljes egészében szétszedtük, és a muzeológus számára rendkívül érdekes tanulságokat tudtunk levonni. Ennek figyelembe vételével lássuk a kocsi szerkezetét. A Karosse elnevezésű díszkocsik családjába tartozik. A századforduló ízlésének megfelelő felszereltséggel. Vontatása négy lóval történt, mégpedig úgy, hogy a rúd mellett két ló, két oldalon egy-egy hámfabekötéssel, majd ezek előtt további két ló a rúdra kapcsolt kisafa bekötéssel. A lovak hajtása hajtóbakról történt. E hajtásmódot nevezik Hittyes hajtásnak. A kocsin hátul londiner-padka és fogantyú található a kísérő londinerek számára. Érdekessége az, hogy a szokástól eltérően a kocsinak itt nincs fékberendezése, ami feltételezi, hogy nem utazókocsinak használták, hanem körmeneti, vagy egyéb díszelgési célokra. Ilyen nagy súlyú kocsit a két rudasbefogású ló nem képes visszatartani, még akkor sem, ha farhámmal vannak felszerelve. Elképzelhető, hogy a kocsit esetleg 108