Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 22/1. (1992-1995) (Szombathely, 1995)

Szabó Péter: Részletek Vécsey Béla magyar királyi alezredes „Harctéri naplójá”-ból (1943. január 5–14.)

Szabó Péter: Részletek Vécsey Béla m. kir. alezredes „Harctéri napló"-jából Nagyon sok a II. zászlóaljtól a hátrafutó. Belső alig győzi őket felfogni és visszaküldeni. Az egész ezredtörzs a II. zászlóalj yisszafutóival van elfoglalva. Nem marad ebben hátra a III. zászlóalj és az új menetek sem. Nem is csodálko­zom, több mint 500 fő volt fegyver nélkül, az elesettek fegyverei pedig az orosz támadó vonalak mögött vannak. Az orosz a devizái erdőből támadja a II. zászlóaljat és onnan táplálja a tá­madást. A tüzérség nincsen oda belőve. Különben is már csak 6 löveggel tüzel, a többinél állítólag csőrobbanás volt. Az összeköttetés a tüzérekkel nehézkes, mert a drótok minduntalan elszakadnak. Nem hallgattak rám, nyílt terepen vezették, most nehéz a helyreállítása. A II. zászlóaljjal különben is nehéz az együttműködés, mert annyira modern megnevezéseket használ (Lilike stb.), amiről csak ő tudott. 15.40 Vitéz dr. Szalay Attila tartalékos főhadnagy, aki sí oktatónak jött ki az ezredhez, átvesz egy II. zászlóaljbeli visszafutott csoportot és maga viszi vissza a II. zászlóaljhoz. 16.00 Távbeszélőn sürgetem a II. zászlóaljat az ellentámadás megkezdésé­re, hiszen már egészen sötét van. Bokor jelenti, hogy előbb rendez és lyukakat töm be, aztán támad. Igen súlyos szavakkal kifogásoltam ezt. Jelenti azt is, hogy Jurkovits főhadnagy körül van zárva a régi harcálláspontján. Elrendelem az el­lentámadás azonnali végrehajtását. Támadási cél a Margitsziget kézbevétele. Belső jelenti, hogy néhány orosz foglya van, kik az 1142. és 1144. gyalogezredből (340. hadosztály) vannak. 16.20. Harcelőőrsök jelentik, hogy az orosz aknavető és tüzérségi tűz igen élénk és sajnos jól is fekszik. Néha nehéz ágyúkkal is lőnek, átlag 2-3 percenként egyet. Harcálláspontomon minden mozog. Sötét van, csak a torkolattüzeket és a becsapódásokat látni. Az aknavetősök egész nap rugalmasan dolgoztak, Boldizsár főhadnagy 44 nagyszerűen kézbe fogta őket. Állandóan mellettem van, így a tűzkiváltás fél per­cen belül kész. Sajnos a lőszer erősen fogy, a 16-os lőszerhelyzet szerint átlag csö­venként 100 lövés. 16.30. A harcelőőrsöket erősen támadják az oroszok, azonban csak a drótig érnek el. Nagyszerűen működnek a megfigyelt „S" aknák. Vitéz Dióslaky zász­lós jelenti, hogy az orosz támadás súlya Éván és Piroskán van. Mária géppuskái igen jól oldalazzák az akadályokat, becslése szerint azok előtt legalább 150-200 A szovjet támadás 1943. január 12-én 12 és 13 óra között már elérte a 7. tüzérezred ütegállásait. A 7/2., a 7/3. és 7/6. ütegek legénysége - miután tűzelőállásaik előtt közelharcra került sor - a lövegek utol­só gránátjait kilőve, azokat felrobbantva Boldircvka irányába vonult vissza. (HL 2. hds. 22. fasc. 7. tábori tüzérezred harctudósítása 1943.1-III./Iikey Győző ezredes). Dr. Szalay Attila (1892-1943) tartalékos főhadnagy, majd százados. Hősi halált halt 1943. január 13-án a Deviza környéki harcokban. Jurkovics-Kovács József (1912-?) főhadnagy. A körmendi 35/11. zászlóalj egyik puskásszázadá­nak volt a parancsnoka a doni arcvonalon. Bokor László alezredes betegsége miatt 1943. január 27-től a zászlóaljparancsnoki tisztet töltötte be. Boldizsár Emil (1914-?) főhadnagy. A 35. gyalogezred ezredközvetlen aknavetős századának volt a parancsnoka alakulatának keleti hadszíntéri tevékenysége során. „S"aknák = érintésre robbanó aknák. Dióslaky Ferenc (1920-?) hadapród őrmester, majd tartalékos zászlós. A 35/1. zászlóalj nehéz­fegyver (géppuskás) századának egyik aknavetős szakaszparancsnoka volt 1942/43-ban. 164

Next

/
Oldalképek
Tartalom