Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)
Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland
megalakult a presbitérium. Ez a testület azonban korántsem volt olyan jelentős, mint felsőőri megfelelője. 1880-ban kerül először feljegyzésre az őriszigeti Evangélikus Presbitérium, „... mint a gyülekezet anyagi ügyeit intézők." Ugyanott megemlítik az alábbiakat: „Fontos határozatok hozatalára egybehívták a képviselő-testületi tagokat és mindenkit, akinek szavazati joga volt". 209 (Tehát a falu minden felnőtt férfiemberét). Jól látható ebből, hogy még az anyagi természetű ügyekben sem voltak önállóak. Igaz, hogy a 20. század előtt már mindenütt - így Felsőőrben is - formálissá vált a presbitérium működése. (Lásd még alább!) A szórványos adatokból is láthatjuk, hogy az evangélikus egyház építése, működtetése milyen nehéz körülmények között ment végbe őriszigeten. Az alacsony lélekszám miatt is nagyobb súly nehezedett a gyülekezeti tagokra. (Az előzőkben szóba került, hogy 1648-49-ben megépített templomukat elvették). Az 1785-ben újraalakult gyülekezetnek nem volt sem temploma, sem iskolája, istentiszteletüket egy pajtában tartották. Ebben az időszakban az egész ország protestáns gyülekezeteinek a templom- és iskolaépítés volt a legelső dolga. „Áldozatos, önkéntes adományok nélkül elképzelhetetlen lett volna a Türelmi Rendelet utáni, templomépítő mozgalom". 210 Őrisziget evangélikus gyülekezete 1792-ben építette fel második templomát. 1794-ben harangot öntettek. „... Ez a harang kezdetben a községháza mögötti körtefára volt erősítve, ... majd egy egyszerű haranglábat készítettek számára ... 1798-ban megépült az új iskola, tanítólakkal együtt". 211 „Ebben az évben, szeptember 18-án új oltárt szenteltettek. Úrvacsorai eszközökre is érkeztek adományok. A templom tornyát 1821-ben emelték, a torony hajazata fazsindely volt. 1830-ban megkapták - a már említett - Thék Ferenc által öntetett harangot". Az evangélikus templom belső berendezése a lutheri elvből ered. Luther csak azt távolította el a templomból, ami a Bibliával ellenkezett, ... csak a főoltár maradt meg a kereszttel, vagy a Jézust ábrázoló képpel. ... Itt imádkozik a lelkész, itt keresztel, itt oszt Úrvacsorát, itt történik az esküvő. Az őriszigeti templom belső berendezését, díszítését minden időben azok vállalták magukra, akik Isten iránti hálájukat és gyülekezetükkel való törődésüket ki akarták fejezni. Templomi alkalmak Az istentiszteletet az üldöztetések ellenére is igyekeztek megtartani. „1706-ban, mivel sem templomuk, sem imaházuk nem volt, a lelkész házában folyt az istentisztelet. ... A világi hatóság azonban megtiltotta a szigeti papnak a szolgálatot. Nem prédikálhatott, nem keresztelhetett, nem eskethette a házasulandókat, nem látogathatott betegeket, nem temethetett. 212 Mivel a szigeti evangélikus lelkész nem engedelmeskedett a világiak parancsának, 1716-ban családjával együtt elűzték Szigetből a megyei katonák". 213 Ezt követően több mint egy fél évszázadon át lelkész és tanító nélkül maradt Őrisziget evangélikus gyülekezete. „Házi áhítat és házi tanítás építette lelkileg a gyülekezetet". 214 Feltehető, hogy a protestánsok körében elterjedt házi bibliaolvasás ilyen élethelyzetben alakult ki. „Ebből a korszakból a gyülekezet kegyességi élete ismeretlen, ... feljegyzésekben nem található ... részint a felsőőri reformátusokkal való rokonszenv nyomja rá a bélyegét erre az időre." - írja Teleki Béla többször idézett művében. Mégsem jártak a felsőőri református templomba. Nemescsó artikuláris egyházához tartoztak. „Ott magyar nyelven és evangélikus módon dicsérhették az Urat". 215 így lett a nemescsói templom a szigetiek lelki otthona. Az 1875-ben újjáalakult gyülekezet nyolc éven át egy csűrben tartotta istentiszteletét. 97
