Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 21/1. (1992) (Szombathely, 1992)

Frau Pusztai Ilona Madar: Die religiösen und sittlichen Bräuche des Ungartums vom Burgenland

Ebből az időből kevés feljegyzés áll rendelkezésre. „1813-ból ismerünk egy iratot, melyből kitűnik, hogy hétköznapokon reggeli könyörgéseket, vasárnap istentiszteleteket rendszeresen tartottak, de az Úr szent vacsoráját csak a nagy ünnepeken szolgáltatták ki, karácsonykor, húsvétkor és pünkösdkor".

216 A reggeli könyörgéseket az első világháborút követő évekig megtartották. Vasár- és ünnepnapokon ma is vannak - felerészben magyar, felerészben német nyelvű - istentiszteletek. A felsőőri református egyház Felsőőr református egyházának alakulása 159l-re tehető, mikor a Csepregen kettévált protestánsok kálvini ágához csatlakoztak, kálvinistává lettek. A reformáció terjedésekor a felsőőriek papjukkal együtt lettek az új vallás követőivé, „... s az egyetlen akkor létező katolikus templom református templommá leve."

217 A Batthyányak rekatolizációja után nehéz idők jártak az őrségbeli protestánsokra. (Lásd előbb a szigetiek esetében.) 1663-ban Mindenszentek napján Tormássy Péter vasvári prépost 500 német vasas katonával Felsőőrre tört, „... nemcsak a templomot foglalták el, ami eredetileg tudvalevően a katolikusoké volt - hanem az iskolát és a paplakot is lerombolták. ... A helvét hivallású papot és tanítót elűzték, ... a szegény népet vérigverték, ... a község esküdtjeit szakálluknál fogva meghurcolták. A pásztor nélküli nyáj mégis hű maradt vallásához, hitéhez, ... isteni tiszteletét egy pajtában gyakorlá 1681-ig."

218 Az 1681-ben megtartott soproni országgyűlésen articuláris ecclésiává tették a felsőőri gyülekezetet. „... a református vallásnak szabad gyakorlása e helyen nemcsak megengedett, hanem oratórium építésére, prédikátor és iskolatanító tartására is engedélyt nyert, minek folytán építettek a Pinka folyó füzesei között, félreeső helyen egy oratóriumot fából, szalmafedéllel. ... Ebben keresték azután lelki vigasztalásukat az egész Vas megyéből, 6-10 mérföld távolságból ide zarándokolt, templomaikból, az üldözések szomorú idején hasonlóan megfosztott református atyafiakkal együtt."

219 Anyagi alap Az egyház gazdasági alapja megalakulása után az adózás és az adományozás. „Felső-Őr belső éltető ereje a tiszta evangélium, külsőleg anyagi szempontból, amint a hajdani elődök kegyes adományaiból létesült, úgy most az utódokra, a szükség esetén kivetendő egyházi adóból tengődik. írják 1748-ban." A XIX. század közepén „Minden személy, ki Ürvacsorával él fizet 3 garast, ha pedig házasságra lép lélekpénz fizet". A XIX. század utolsó negyedében 2/8 mérő búzát, ugyanennyi rozsot és 20 krajcárt fizettek a házastársak, a konfirmált, nőtlen férfiak 6 krajcár fizetésére köteleztettek.

220 А ХГХ-ХХ. század fordulóján újra - pénzesítették pénzül szedték be az egyházi járandóságot. Mikor valamely nagy építkezésbe kezdtek, szétvetették - elosztották - a hiányzó költséget. Ezenkívül voltak, akik „...kegyes őseik példájától, s vallásos buzgalmuktól indíttatva végrendeletükben az egyház javára hagyatkoztak, illetve alapítványokat tettek az egyház javára. Szeremlei Károly Debrecenben lakó testvéreitől 250 Ft-ot eszközölt templomépítésre. ... Szondy Zsuzsanna 1753-ban az egyház számára hagyományozott 2000 forintot, örök alapítványt tett, ebből 1000 forintot gyűjtöttek a templomépítés idején. Szondy