Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 15. (1981) (Szombathely, 1988)
Helytörténet - Zsiga Tibor: A nyugat-magyarországi fegyveres felkelés és Vas megye 1921
mutatkozott. A magyar kormány hajlékonyságát mutatta az a körülmény, hogy az újabb tárgyalási kezdeményezés során már nem az egész átcsatolandó terület meghagyását kérte -, amit ezt megelőzően mindig elutasítottak - hanem csak a kérdéses rész Magyarországgal határos keleti sávját. Ez a határvonal mint azt korábban említettem: Vas megyében Tarcsa-Felsőőr-Pusztaszentmihály-Rábakeresztúr helységek bennfoglalásával került volna kijelölésre. Mint azt a későbbi események mutatják, a magyar kormány ezen terve nem került érdemben megtárgyalásra, be kellett érni kisebb engedményekkel, a velencei szerződésben biztosított lehetőséggel, hogy Sopron és környékén a hovatartozásról népszavazás dönthet. 33 A megyeházán tartott megbeszélés után Bethlen ugyancsak Sigray kíséretében Nagyszentmihályra ment. Itt jelentést kért Rantzenberger megbízott csendőrtartalék zászlóaljparancsnoktól. Az „A" vonal mentén több csendőrőrsöt megszemlélt. Az „A" zónába (a történelmi határ és az „A" vonal közötti területre) nem lépett be. Látogatása során megállapította - amit nyilvánosan kifejtett -, hogy a „Szabadcsapatok" a magyar kormány által kiürített területeken vannak. A magyar kormány által ki nem ürített részeken (az „A" vonal és a trianoni határ közti területen) nincsenek „bandák", a „rend tökéletes." A megszemlélt területekről visszajövet rövid látogatást tett Iváncon Sigray kastélyában. Ezután az esti órákban vonaton Budapestre utazott. 34 A Vas megyei terület északi részén lévő felkelőket már az előző nap Felsőőrre összpontosították. Az összpontosítás után rajok, szakaszok szervezésére került sor, majd a felsorakozott felkelők fölött szemlét tartottak a parancsnokok. Ekkor még nem szerveződött meg az egységes parancsnokság, az alá- és fölérendeltségi viszonyok még nem voltak egyértelműen rögzítve. Parancsnokoknak számítottak: Hir György földbirtokos, az adonyi kerület képviselője, az irredenta mozgalom egyik vezetője ; Bónis páter, ferences rendi szerzetes, Prónay barátja, tábori lelkésze aki Debrecen környékén szervezte a felkelőket, Héjjas István - az ellenforradalmi különítményes nagybirtokos, az Alföldön szervezte a felkelőket - Budaházy Miklós százados -, a Székely Hadosztály tisztje volt, Bónis páter vonta be a felkelésbe - és Taby Árpád főhadnagy. Prónay korábbi századparancsnoksága. Vasárnap a felkelők misén vettek részt. Délután riadó volt, s ekkor az önkéntesekből négy szakaszt szerveztek. A szervezés és előkészítés célja az volt, hogy másnap reggel a 6. osztag által ellenőrzött területről az osztrák csendőröket kiszorítsák (Németgyirót-Pörgölény-Alsór/ámócz-Létér térsége). Az előző napokban a felkelőkhöz csatlakozó kőszegi csoport tagjainak egy részét a 4. szakaszba osztották be, amelynek a parancsnoka Ürmössy Zoltán hadnagy lett. A szakaszoknak új karabélyokat, 200 db lőszert és személyenként 8 db kézigránátot osztottak ki. Az indulás előtt az osztag közös esküt tett. Az esti szürkületben lovaskocsikra szálltak, az élen egy autóbusz haladt, és elindultak Borostyánkő felé, ahova éjfélkor érkeztek meg. », Szeptember 5. (hétfő) Borostyánkőnél a négy szakaszra tagolt osztagból külön vált a Budaházy Miklós vezette szakasz, amelynek az volt a feladata, hogy Ujvörösvágáson át törjön előre Letér irányába. A feladat végrehajtására Budaházi csoportját megerősítették Láhner István debreceni és adonyi felkelőivel. A maradék háromszakasz folytatta útját Léka felé. Az egyik szakasz a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia hallgatóiból állt, amelyet megerősítettek FranciaKiss Mihály géppuskásaival. A másik szakasz a kecskeméti felkelőkből állt. A kőszegiek szakaszába megerősítésként kecskeméti felkelőket is beosztottak. A három szakaszra fogyatkozott osztag főparancsnoka Taby Árpád főhadnagy volt. 431
