Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Néprajz - Szentmihályi Imre: Egy göcseji kásté

nem rendelkezett a kásté lényeges elemének tekintett jegyekkel (pl. földfeletti két szint, erkély, stb.) A néveltolódás érdekes esete az, amit Gönczi említ: „a hiél fölmenetelénél régen kástit építettek. Ez ólnagyságú, deszkákból, vagy boronákból rakással készített házikó, melyben húst, hájat, pálinkát, szárazgyümölcsöt tartott a gazdaasszony."

25 Tehát kis ház alakú és funkciója is a kástuéhoz hasonló, ez érthetővé teszi az azonos nevet. Sőt! „A téglaházák padlásán a kástit is téglából készítik. ... Ez már inkább húsfüstölésre szolgál." Kásté elnevezéssel magam is találkoztam a „szegekkel" szomszédos Szilvágyon, ahol a padlásra épített hús- és gyümölcstartót nevezik így.

26 Mindezek természetesen másodlagos elnevezések és világosan mutatják, hogy a kástuk, kásték korábbi formája és funkciója nem ez volt. Az épületfajta nevének két alapformája van: kástu (kástó) és kásté(l). A kástu alak feltehetően a kástó-ból keletkezett ebben az u-zó nyelvjárásiban. A diftongizáló ,,szegek"-ben „kástuó" alakot várhatnánk, ehelyett kásté(l)-t találunk. így feltételesen arra következtethetünk, hogy az itteni kásté szóalak—és talán az épülettípus — kialakulásához is maß tényezők járultak hozzá, mint a fcásíu-területeken.

27 Végül vizsgáljuk meg — gyűjtött adataim alapján — hogy miként ismeri maga a zalai nép a vonatkozó nevet és fogalmat. Az Őrség és Göcsej közötti Csöde kétféle szóalakját (kástu és kástó) és épülettípusát már említettem. Ügy tudják, hogy ilyen különálló épület csak gazdagoknál volt. (De a beépített kástó is egykori nagygazda házában volt.) Göcsejen kívül, Őrség szélén, Szentgyörgyvölgyön egységesen a kástu szó ismert. Csak az emeletes boronakamrfát nevezték így. A különálló földszintes terménytároló épületnek kamra a neve. A többi adatom mind Göcsejből való. A „szegek" vidékével határos Szilvágyon és Zalatárnokon (ezek egykori jobbágyközségek) nem emlékeznek ilyen épületre. Bocföldén sem. A „szegekkel" szomszédos kisnemesi Iborfián általában a házakban, beépítve szokott lenni a kamra, de akadt küső kamra is. A kásté emeletes, különálló boronaépület. Ilyen csak a legnagyobb gazdánál volt a faluban. Lent ólak voltak, felette az emeleten gabonát és húst tartottak. A szegek vidékére érve tudjuk, hogy Gönczi csak itt talált emeletes kástékat, és hogy a legtöbb írott adatunk innét származik. Csonkahegyhát: kásté volt a neve az emeletes kamrának. Mil éjben is volt ilyen. Lent disznóól volt, fent húst és kukoricát tartottak. Györfiszegen is volt egy kásté. Tulajdonosa gazdag ember volt. Becsvölgye: a kásté emeletes fa kamra volt. A leggazdagabb családnál, a Bán-oknál volt ilyen. (Gönczi bizonyára ezt közli.) Becsvölgye — Vargaszeg: kásték voltak régen. Boronából. Mindig emeletes épületek voltak. A nem emeletes épületeket soha nem mondták kásténak, hanem csak kamorának. Kustánszeg Parasza: Paraszán két helyen volt kásté(l). Tulajdonosaik a falu leggazdagabb emberei voltak. A Németh-féle kástét már ismertettem. — Általában „emeletes épület az. Ami nem emeletes, az kiskamra." Az emeleten gabonát, lent répát, krumplit, vagy bort szoktak tartani. Kustánszeg : a Kustán család kostája különálló, emeletes, fazsindelyes boronaépület volt. A földszinten bort és hombárban gabonát, az emeleten rekeszekben gabonát, a padláson pedig füstölt húst tartottak. A tűzveszély miatt építet273