Az Alpokalja természeti képe közlemények 4. (Praenorica - Folia historico-naturalia. Szombathely, 2001)

Kulács László: A sopronhorpácsi Széchenyi-kastély parkjának növényei

KULCSÁR L.: A sopronhorpácsi Széchenyi-kastély parkjának növényei törzskörméretével a legnagyobb hazai példányok közé tartozik. Hazája ÉszakAmerika délkeleti része, ahol 60 m magasra is megnőhet. Ez a fafaj 1663-ban került Európába, ahol parkokba ültetik. Nem feltűnő, sárgászöld színű virágai lombfakadást követően nyílnak. Díszértékét elsősorban szép alakja és őszi lombszíneződése adja. A tulipánfától balra eső parkrészlet fenyőcsoportjai között található két kínai-mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides). Ezt a lombhullató fenyőt először fossziliákból írták le, és kihaltnak tekintették: 1941-ben egy expedíció KeletSzecsuán és Nyugat-Hupej tartományok határán bukkant rá élő példányaira, de csak később ismerték fel, hogy azonos a kihaltnak vélt fajjal, Ilyen eset, hogy egy nemzetséget előbb írnak le fosszüiából, és csak később találják Jtafig élvé a Meta-, sequoián kívül csak néhány alacsonyabb rendű moszat és mikroorganizmus esetében fordult elő. Az első szaporítóanyag 1948-ban került Európába, és csakhamar számos botanikuskertbén megtelepítették. Hazánkban a szegedi botanikuskertbe ültették.'első példányait, A csemetéket BARÁBrrsElemér osztotta szét az országban. . A horpácsi parkba is ekkor kerüllietett, mért äz 1956ros fajlistán mar szerepel. A : parkban található példányok^pérete nagy növekedési.erélyre utal. Mellmagassági törzskörméretük 170-175,cm. ..... ~,

: '"' • ^ Az elágazásnál jobbra .fordulva, a mlipánfával,szemben jobbkéz felől áll a park,, legnevezetesebb fája, egy 27m inagás

^anciprmsXÇryptàmena japonica). Ez a ko. ÍÖO eves példány Magyarország - de egyes vélemények szerint Közép..Európa - legmagasabb japánciprusa. A japánciprus Japánban Dél-Kyushutól Észak-Honsnúíg erdőalkotó, Dél- és Közép-Kínában ültetéssel szaporították el. Koronája keskeny, kúp alakú, rügymutáció (bábaseprő) található rajta. 1-2 cm hosszú, áralakú levelei spirálisan állnak az ágakon, 1,5-2,5 cm átmérőjű, gömb alakú toboчш < zai az érést követően még egy évig a fán maradnak. Sajnos hazánk legnagyobb japánciprusán a csúcsszáradás jelei mutatkoznak. f A japánciprus társaságában díszlik ä park egyik idős andalúziai jegenyefenyője (Abies plnsapö). Rövid, kemény, tompa tűlevelei körbeveszik a hajtást, és ez adja jellegzetes, igen dekoratív megjelenését. Nagyon szép, szabályos, kúpos koronát nevel. Hazája Dél-Spanyolország, ahbl 1000 m-es magasságban alkot kisebb erdőségeket. Méretei alapján hazánkban a legnagyobbak közé sorolható, magassága 26 m, törzskerülete 280 cm. Az ösvényen tovább haladva baloldalt, a régi forrást elhagyva a mézgás égerek (Alnus glutinosá) közé telepített mocsárciprusok (Taxodium distichum) különösen az őszi lombszíneződéskor tűnnek ki környezetükből. A mocsárciprusok a kínai-mamutfenyőhöz hasonlóan Iombhullatók, és lehullás előtt izzó vörös színűre váltják zöld tűleveleiket. Az ösvény jobb oldalán a régebbi térkép és leírás egy hazánkban egyedülálló méretű, 20 m magas japántujáról (Thujopsis dolabratá) számol be. Ez a hatalmas példány ma már sajnos nem található meg. Helyette egy fiatal példány díszlik. Az ösvénytől kissé beljebb a kastély előtt áll még 10 db platán (Platanus x hybridd) abból a 13-ból, amelyet SZÉCHENYI Lajos gróf az aradi vértanúk emlékére ültett. A 25-30 m magas 150 éves fák azonban már csúcsszárazak. Koronájukba varjak fészkelték be magukat. 54