Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Hainer Ignác - Batthyány Kázmér magántitkára 1848-ban
A forradalom győzelme nyomán gyökeresen megváltozott a helyzet Baranya megyében is. Az 1847. évi ellenzék átvette a hatalmat. Hainer Ignác társai, elvbarátai, Batthyány táborának derékhadát alkotó fiatal értelmiségi garnitúra a főispánná lett gróf jóvoltából jelentős tisztségekhez jutott, Zöld Sándor például a megye első aljegyzője lett. Egy pillanatra Hainer előtt is megcsillant a remény, hogy a bárányavári járásban országgyűlési képviselő lehet,29 valószínűleg ezért jött haza Batthyány engedélye nélkül Rohoncról, de hamarosan csalódnia kellett.30 E mozgalmas, feszültségekkel terhes időszaknak részletes bemutatása egy rövid előadás keretében nem lehetséges, egy-egy kép felvillantásával csupán érzékeltetni próbáljuk a kor hangulatát. Barthos, március 31: „ a püspök Pécsre visszatérni nem mer, fél, hogy megverik. Úgy kell a gaz tótnak, mért nem maradt destinatiója mellett. ”31 Majthényi József, május 11: „ Tehát én vagyok az első alispán... tudom, hogy sok embert boldoggá tett volna, de én megválasztásom napján le voltam hangolva, a felelősségre és a nyomasztó helyzetre gondoltam... mindenütt mutatkozik az ármány,... itt keletkezett egy új ellenpárt, Majláthtal szövetkeztek, Perczel Miklós, Pál és Sándor, s ha sejtelmem nem csal, Gra- barics Ernő is átadd magát nekik. Perczel Imre még úgy látszik, nem határozta el egészen magát. ”32 Pest, 1848. június 8., Hainer: „Ma néztem a sok szép arany és ezüst drágaságot mit a dús és nagy hazafiak a haza oltárára kölcsönképp letettek. - Buzdító látványul több napig minden ajándék a városházán egy teremben ki van állítva. A legszebb gróf Batthyány Kázmér ezüst serlege, amely százezer forintra van becsülve. ”33 A szabadságharc Baranya megyei eseményeit, a délvidéki harcok történetét már részletesen feldolgozták.34 Hainer Ignác magántitkári minőségben mindenhova követte gróf Batthyány Kázmért. Feladata magán-, valamint hivatali levelezésének bonyolítása volt. Tehát közvetlenül és alaposan tájékozódhatott a mindenkori helyzetről és Batthyány elképzeléseiről.35 Levelei nem hoznak felszínre új adatokat a szabadságharc eseményeivel kapcsolatban, de egy, az események középpontjában élt szemtanúként életszerű, hiteles képet ad a kor légköréről, Batthyány táborának az események alakulásával változó hangulatáról. Követi a grófot 1848 augusztusában a Bácskába. A rácság itt nagyon csendes - írja - , de szörnyen mogorva, s csak az alkalmat lesi a kitörésre. Pedig ha ők nem támadnak, mi bajukat nem akarjuk.36 Szeptember 15-én már Siklóson van a gróffal. Minden percben várták az ellenség betörését. Optimizmusuk azonban oly nagy volt, hogy Hainer arra buzdítja feleségét, látogassa meg Siklóson.37 Batthyányi és környezetét a szeptember 21- én kelt levél szerint eléggé felkészületlenül érhette a horvátok átkelése a sztárai révnél. Hainer attól tartott, hogy az ellenség még 21-én Pécsre ér. Feleségéi óvta attól, hogy az ellenség megérkezése után a városban mutatkozzék, de úgy látszik, bízott az ellenség lovagiasságában, mert nem gondolt arra, hogy menekítse őket.38 Kérte feleségét, hogy írá29 TML Hainer cs. ir. Zöld Sándor levele Hl-nak, 1848. máj. 9. 30TML Hainer cs. ir. Hl levele iíj. Hl-nénak, 1848. jún. 27. 31 TML Hainer cs. ir. Barthos Lajos levele Hl-nak, 1848. márc. 31. 32 TML Hainer cs. ir. br. Majthényi József levele Hl-nak, 1848. máj. 11. 33 TML Hainer cs. ir. Hl levele iij. Hl-nénak, 1848. jún. 8. 34 VÁR ADY 1897. TAS 1940. UNGÁR 1934. VÖRÖS én. 35 TML Cs. kir. komi. bizt. ir. 1. d. 49/1849. 36 TML Hainer cs. ir. Hl levele ifj. Hl-nénak. 1848. aug. 27. 37 uo. 1848. szept. 15. 38 uo. 1848. szept. 21. 66
