Glósz József: A rendiség alkonya. Válogatott tanulmányok (Szekszárd, 2014)
Hainer Ignác - Batthyány Kázmér magántitkára 1848-ban
sait rejtse el. Ha panasza lenne a beszállásolt katonaságra, kérje Majthényi vagy báró Villanj közbenjárását.39 Duplacsövű vadászpuskáját rejtse el, hogy a háború után nyulakra vadászhasson.40 Szeptember 26-án megkönnyebbülten értesül róla, hogy bár a horvátok Pécsett jártak, senkinek nem esett bántódása. Közben Mohácson gyűltek az emberek és folyamatosan fegyverezték őket fel. A grófné betegen, magányosan felutazott Pestre. Ha- iner a sok munkára panaszkodott, egész nap irkáit Batthyány mellett.41 Szeptember 29- én számolt be a sikeres rajtaütésről, mellyel Roth utóvédjétől sok muníciót zsákmányoltak. Czirer szolgabírót gyávasága miatt elfogták, ha kisül, hogy áruló, akkor felakasztják - írja.42 Következő levele október 23-án kelt Eszékről. A vár előző este hét óra körül történt elfoglalásáról tudósít. A nép roppant éljenzéssel fogadta őket. A gróf és Hainer Gor- jupp nagykereskedőnél szállt meg.43 Hainer elfogatása utáni kihallgatáson 1849 márciusában a következőket vallotta Eszék elfoglalásáról: Októberben az Országos Honvédelmi Bizottmány elrendelte, hogy minden erődítményre ki kell tűzni a magyar nemzeti zászlót. Gróf Batthyány levélben fordult az erőd parancsnokához, Jovits tábornokhoz, felszólítva, hogy az eszéki erődítmény helyzetéről tájékoztassa. Jovits azt válaszolta, hogy nem meri kitűzni a magyar zászlót, mert ez nyugtalanságot váltana ki a szerbek és horvátok körében. Ekkor a Baranyában már korábban e célra szervezett önkéntes mozgó nemzetőrséget Eszékre vezényelték, jóllehet még nem volt egészen felszerelve. A gróf is velük tartott. Hainer úgy vélte, hogy Batthyány eszéki tartózkodása csak néhány napig fog tartani, de a körülmények másként alakultak. A városba vonulás utáni napon egy nyilvános gyűlést tartott Batthyány, amelyen sikerült a kedélyeket lecsillapítania, a magyarokat és a rácokat egymással megbékíteni. Jovits tábornok betegségére hivatkozva lemondott a parancsnokságról, és elutazott Eszékről. A gróf kérte az Országos Honvédelmi Bizottmányt, hogy feladatát teljesítve engedjék meg, hogy Eszéket elhagyja, s egyidejűleg töltsék be Jovits tábornok megüresedett posztját. Az Országos Honvédelmi Bizottmány azt válaszolta, hogy jelenléte a nép ragaszkodása miatt nélkülözhetetlen, ezért maradásra utasították. A gróf nem mint erődparancsnok, hanem mint királyi biztos maradt Eszéken. Parancsnokká Ederichet nevezték ki novemberben, és december elején meg is érkezett Eszékre. A gróf ekkor megújította kérelmét, de azt ismételten elutasította, így február 4- ig Eszéken időzött. Ekkor átkelt a Dunán és Debrecenbe utazott.44 Eszéki tartózkodásuk részleteit Hainer leveleiből ismerjük. Október végén igen optimistán ítélték meg helyzetüket. Több mint háromezer fegyveresük volt, és erősítéseket vártak. Ezek megérkezése után akarták Szlavóniát meg tisztítani az ellenségtől.45 Helyzetük annyira szilárdnak tűnt, hogy Hainer feleségét is lehozatta Eszékre. Annyi óvintézkedést mégis tett, hogy kérte, ne egy nap alatt jöjjön, hanem töltsön egy éjszakát Siklóson, s vegyen maga mellé férfi kísérőt.46 A schwechati vereség megingatta Hainer optimizmusát. Utasította feleségét, hogy a 150 pengő forintot, amit küldött neki, igye” uo. 1848. szept. 23. 40 uo. 1848. szept. 24. 41 uo. 1848. szept. 26. 42 uo. 1848. szept. 29. 43 uo. 1848. okt. 23. 44 TML Cs. kir. korm. bizt. ir. 1. d. 49/1849. 45 TML Hainer cs. ir. Hl levele ifj. Hl-nénak, 1848. okt. 31. 46 uo. 1848. nov. 2. 67
