Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Csekő Ernő: Élet és irodalom. Lys Noir

öntudatlanságát mutatja, s a Lys-Noir költészetében éppen a tartalomnak ezt a naivságát nézem nagynak és értékesnek, annál értékesebbnek, mennél jobban látom formában, nyelvben, ritmusban az erős öntudatosságot. Küzdök a vágyammal, mesélni róla. Elmondani azt, amire a versei csak vonatkoznak. De élete az övé, csak annyihoz van joga a nyilvánosságnak, amennyiben önként belőle ad. Pontot teszek: azt hiszem csak egyelőre. Lys-Noirról még sokan fognak írni és sokat. O lesz az újabb versköltészet legegyénibb s legművészibb költője. " Az ekkor már komoly reputációval rendelkező, a kortársak által is kiemelten kezelt szépirodalmi orgánumban megjelenő elismerő mondatoknak komoly értéke volt. Különösen, hogy a folyóirat kritikusa a nyelvi megformálás mellett Lys-Noir költészetéből az eredetiséget és a hitelességet emelte ki: ,Jï,n azt mondom: így az ír, aki magába néz és nem csinálja a verseket, hanem fölszínre hozza, őket úgy, ahogy a lélekben megtermettek. ". A lélek kiáradását, amint erre a cikk írója is utal, a költőnő élethelyzete magyarázta. Bár utóbbiról, A Hét diszkréciót fogadva, nem árult el sernmit, a Tolnavármegye c. kormánypárti lap pár nappal későbbi száma megszellőztetette, miszerint a Lys-Noir költői álnév a fiatalon elhunyt Leopold Samu özvegyét, Guttmann Irént takarja.: „A <Hét> című jeles szépirodalmi lap múlt vasárnapi számában hozta Lys-Noir jól sikerült arcképét, s ezt a magyarázó ismertetést, melyet egész terjedelmében közlünk. Minket nem köt a <Hét> tilalma, mert a szép verseivel a fővárosi előkelő irodalmi körökben is méltán feltűnést keltő Lys-Noir költői név alatt a boldogult Leopold Samu fiatal, bájos özvegye rejlik, kinek egyik hangulatos költeményét lapunk mai számában mutatjuk be olvasóinknak. "

2 A férjét 1899-ben elvesztő ifjú özvegy, Leopold Samuné, - vagy ahogy még említik, Leopold Irén - a fentebb ismertetett cikk idején is még csak húsz éves volt.

3 Versekkel 1906/1907 fordulójáig, gyakorlatilag 1906 decemberében kötött új házasságáig jelentkezett, A Hét mellett neves országos napilapokban (Az Újság, Budapesti Napló, Pesti Napló), illetve a férje unokatestvére, dr. Leopold Kornél lapjában, a Tolnavármegyében. A családi háttér Lys-Noir/Guttmann Irén a Leopold családra vonatkozó kutatásaim során került érdeklődésem körébe. Férje, Leopold Samu, annak a Leopold Sándornak volt legidősebb fia (a sorban egyébként őt Gusztáv és Lajos követte), aki Szekszárd korabeli zsidó közösségének egyik legmarkánsabb alakja volt. Igaz, Leopold Sándornak a helyi társadalomban betöltött pozíció eléréséhez a családi háttér, így mindenekelőtt szülei (Leopold Izsák, Fischel Johanna) felhalmozó képessége, idővel családi vállalkozássá bővülő gazdasági tevékenysége megfelelő, mi több kitűnő alapot biztosított. A Leopold Izsák által megalapozott kereskedelmi tevékenységet, fiai, Károly és Sándor - együttműködve a neves pest-budai Jálics borkereskedő céggel - már az 1850-es évekre jelentős volumenűre növelték. Ez, valamint a fivérek további vállalkozásai nemcsak az anyagi gyarapodásukhoz járult hozzá, hanem a helyi zsidó közösségen belüli helyüket, presztízsüket is emelte. Ennek megfelelően igen hamar magas tiszteket töltöttek be a gyorsan szaporodó szekszárdi izraelita felekezet életében: fiatal életkoruk ellenére, Leopold Károly már húszas éveinek végén, az 1850-es évek derekán hitközségi elnök, mig Sándor még ennél is fiatalabb, amikor a helyi zsidó iskolabizottság elnökévé választják. Az utóbbi tisztség elnyerésénél számításba vett ,jeles képzettsége" is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 1869-ben Leopold Sándor kapja miniszteri biztosként a feladatot a X. Baranya-tolnai izraelita hitközségkerület megszervezésére, melynek elnöki tisztét 1912-ben bekövetkezett haláláig töltötte be.

4 E funkció, amely szinte automatikusan országos felekezeti szerepvállalással járt, a helyi és regionális szint után már a fővárosi társadalom, illetve az országos elitrétegek irányában nyitott kapcsolatokat Leopold Sándor és családja számára.

5 Ez tükröződött Leopold Samu párválasztásában is, amikor egy tehetős fővárosi családba házasodott be, Guttmann Irént véve feleségül. 1 A Hét 1900. december 30. 844. 2 Tolnavármegye 1901. január 6. 1. 3 így például Gulyás Pál gyűjtése is Leopold Irénként ismerteti. GULYÁS 1995, 987. 4 TMÖL, Alispáni i. 976/1869. 5 Leopold családra vonatkozóan ld. elsősorban: CSEKÖ 2006a, CSEKÖ 2006c, 2007a.