Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Csekő Ernő: Élet és irodalom. Lys Noir

A fővárosi vagyonos zsidó család leányával kötött házasság szakítást jelentett a Leopoldok addigi házassági stratégiájával. Ugyanis mig a szekszárdi Leopold família megalapítóinak (Leopold Izsák-Fischl Johanna) a gyermekei a XIX. század derekán még elsősorban helyi, illetve környékbeli családokkal házasodtak össze (Engel, Krön, Leicht), addig a második nemzedék - az itt számításba vett Sándor és Károly gyermekei - esetében a házastársak köre jellemzően már a régió településeiről (Somogyapátiról, Baranyavárról, Dombóvárról, kettő Bajáról) rekrutálódott. A felekezeti homogenitás mindezek mellett töretlen maradt. Leopold Samu házassága abból a szempontból is eltérés volt, hogy azt megelőzően, illetve azt követően létrejött házasságok nagybérleten gazdálkodó családokkal (Rosenbaum, Hónig, illetve Honig) kötettek.

6 A tehetős fővárosi középpolgári család leányával kötött házasság azonban Leopold Samunál nem vált a foglalkozási mobilitás eszközévé, hanem pont fordítva, a fővárosi, emancipálódó környezetben nevelkedett mennyasszony vidéki, rurális környezetbe való kerülését eredményezte. Guttmann Irén mindkét oldalról pesti polgárcsaládból származott. Édesapja, Guttmann Károly pesti gabonakereskedő volt. A család az 1890-es években Pest nem sokkal korábban kiépülő sugárútján, az Andrássy út 42. házszám alatt lakott, míg az 1900-as évek elején a család, maradva Terézvárosban, az Izabella utcába költözött át.

7 Jóval többet tudunk Irén édesanyjának családi hátteréről, miután Wotzasik Lujza családjáról, illetve vagyonjogi vitáikról Kövér György írt tanulmányt.

8 Lujza (szül.: 1854) a legkisebb volt a vagyonos pesti zsidó kereskedő, Wotzasik Mayer gyermekei sorában. A sok gyermek, de még annál is inkább a fiúk (különösen Emil és Samu) pazarló felfogása iránti aggodalom a szülőket óvintézkedések sorának megtételére indította a hátramaradó vagyon védelme érdekében. Ezek elsősorban a legkisebb leány, Lujza érdekeit voltak hívatva védelmezni.

9 Volt is mit, mert Wotzasik Mayer 1869. márciusi halálát követően felvett hagyatéki leltárban 203 697 forint tiszta vagyont írtak össze. A vagyon döntő része két elemből, a tápiószelei gazdaságból és a Dob utcai házból tevődött össze. Az építésekor, 1852-ben tekintélyes méretű - Dob utca 3. számú háza sok kiadható lakással és szobával bírt -, háromemeletes épület nem csak 2. kép: Az egykori Wotzasik-ház Budapesten (A szerző felvétele, 2008) jelentős értékkel bírt, de számottevő jövedelemtermelő képességgel is rendelkezett: a centrális fekvésű Wotzasik-ház ugyanis a zsidónegyed magterületén, az un. „pesti zsidó háromszög"-et keresztül szelő Dob utcában volt található.

10 6 ld.: CSEKŐ200ÓC. 453-456, CSEKŐ 2007a. 413-417, illetve CSEKÖ 2008. 7 A Budapesti cím- és lakjegyzék 1898. évi (801, p.), 1899. évi (928. p.), 1902-1903. évi (1062. p.) és 1907-1908. évi (1204. p.) kötetei. 8 KÖVÉR 2002b. 9 KÖVÉR 2002b, 99. 10 A pesti zsidó háromszögről ld. ZSIDÓ. BP. 1995, 148-217.; Mint látható, Wotzasik Mayer leánya, ugyan maradva Terézvárosban, de a zsidó negyedből kiköltözve, férjével már a nagyvárosias Andrássy úton lakott. Egyébként a XIX. század első évtizedeiben még a pesti zsidóság 84 %-a élt a Terézvárosban. Vö. BÁCSKAI 2007, 322.